Nagy-korallzátony – meg vannak számlálva napjai. Egy friss tanulmány szerint a Nagy-korallzátony jelentős része megsemmisül 2050-ig, miután a világtengerek hőmérséklete növekszik. A Nagy-korallzátony Ausztrália keleti partja, Queensland tartomány mentén húzódik a Korall-tengerben.
A klímaváltozás feltehetően pusztító következményekkel jár majd az emberek egészségére is, tovább súlyosbítva az átfogó gazdasági hatásokat. „Amikor a klímaváltozás megakadályozása céljából nekikezdünk az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkentésének, egyúttal kezelnünk kell a jelenlegi klímaváltozással járó elkerülhetetlen egészségügyi kockázatokat is” – mutatott rá Tony McMichael ausztrál kutató, a British Medical Journal című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. „A klímaváltozás káros körülményei megmutatkoznak minden népességen belül, de különösen a földrajzilag sebezhető és forrásokban szegény térségekben” –tette hozzá.
McMichael, az ausztráliai Járványügyi és Népegészségügyi Központ munkatársa szerint a bozóttüzek, aszályok, árvizek, valamint a klímaváltozásból eredő betegségek jóval nagyobb kockázatot jelentenek, mint a gazdasági hatások.
Nicholas Stern, a Világbank volt vezető közgazdásza szerint a klímaváltozás átalakulást hoz majd a fertőző betegségek viselkedésében, csökkenni fog az élelmiszertermelés, és csökkeni fog az emberek életszínvonala.
Bár nem várható új betegségek megjelenése, hatással lesz sok meglévő kór gyakoriságára, lefolyására, 2080-ra 20-70 millióan többen élnek majd maláriás vidékeken.
A szegény országokban a hatások még súlyosabbak lesznek – mondják a kutatók, így Sharon Friel, az Ausztrál Nemzeti Egyetem, Tony Nyong, a nigériai Jos Egyetem és Carlos Corvalán, az Egészségügyi Világszervezet munkatársa.
„A fertőző betegségeket nem lehet stabilizálni ingadozó éghajlat, menekültáradatok és elszegényedés feltételei között” – mondta McMichael. „A szegénységet nem lehet megszüntetni, amíg a környezet romlása alultápláltságot, betegségeket és sebeket okoz.”
McMichael szerint azonnali döntésre lenne szükség, hogy egészségügyi szakemberek is részt vegyenek a klímaváltozással kapcsolatos tervek kidolgozásában.
Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy „amerre a pénz megy, arra megy a betegség is”.
Német és amerikai fizikusok egy internetes játék adatait megfigyelve felismerték, hogy a járványok terjedésének útja megjósolható, ha a pénz útját követik.
2008-tól gyűjtött adatok alapján – 2010 márciusában írta: Szacsky Mihály