A Föld képe 2012. január 4-én.

„Kell egy csapat” címmel jelent meg a Pannon Palatinus 300. írása A Palatinus Társaság 2004-től tudatosan törekedett arra, hogy a tudományt és a tudományos ismeretterjesztést olyan módon képviselje, amely mentes minden szenzációhajhászástól, és bulvár stílustól. Elkötelezetten a kultúrát, a tudományokat és a művészeteket kívánjuk képviselni szerény lehetőségeinkkel. Vállalva minden nehézséget és időnként a meg nem értést, olyan témákat dolgozunk fel, melyek befolyásolják (sok esetben súlyosan) a mindennapi életünket és a jövőnket. A tudományokat nem elkülönítetten és részeiben elemezzük írásainkban, hanem az életünket is befolyásolni képes folyamatok minden összefüggését igyekszünk feltárni, értelmezni. Ebben az írásban, (a 301.-ben), nem értelmezzük a korábban megjelent dokumentumainkat, mert bízunk abban, hogy azok önmagukért beszélnek.

Az első Palatinus cikk 2008-ban jelent meg egy elektronikus újság oldalán. A kezdetektől fontosnak tartottuk a folyamatos megújulást. Lapunk -Palatinusról- rovatában írunk arról, hogy milyen elveknek megfelelően végezzük munkánkat és egyben útkereséseink néhány állomását is bemutatjuk. A kezdeti lépésekben megfogalmazott gondolatokat napjainkban is aktuálisnak tartjuk és bízunk abban, hogy az út, amin elindultunk, helyesnek bizonyult.

Szükséges felidézni, hogy a Palatinus Társaság nyitott, minden kötöttség nélküli elvek mentén valósítja meg azt a szabad szellemi tevékenységet, amelyet semmilyen hatás (adminisztratív, gazdasági, ideológiai stb.) nem korlátoz. A szabad szellemi „műhelymunkához” bárki csatlakozhat, aki elfogadja azt az alapelvet, hogy csak a kultúrát képviselheti, azon belül a tudományokat és a művészeteket. A beérkezett írásokat, tanulmányokat szakmailag csak oly módon vizsgáljuk meg, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a tanulmányokban, írásokban csak alapvető, ismert tudományos értékek szerepelnek. Ezt tekinthetjük alap tudományos kontrollnak. Amennyiben ennek az elvnek megfelelően készül el egy írás, akkor az számunkra, elfogadható. A Palatinus elveknek megfelelően természetesen csak önálló gondolatokat fogadunk el. A szerzők felelősségét kiemelten fontosnak tartjuk.

A tudományos ismeretterjesztésben, általánosan elterjedt típusosan „tudományos szenzációs” híreket nem teszünk közzé. Kivételt akkor teszünk, ha az alap „tudományos hír” kevésbé tudományos, inkább csak bulvár tudománynak tekinthető. Ez esetben kritikákat is megfogalmazunk. Külön kategóriába soroljuk azokat a megjelent tudományos híreket, amelyek elméletileg és gyakorlatilag is tudományos értéket képviselnek, viszont esetleg más folyamatokra károsan hatnak. Említhetjük például az élelmiszertermelésben elért genetikai sikereket, amelyek a globális élelmiszer kereskedelemben viszont károsan hathatnak.

Elvünk, hogy „tiszta forrásból merítsünk”.

A jövőben határozottabban törekszünk arra, hogy a tudományos eredmények hatásaira, kölcsönhatásaira és azok összefüggéseire is felhívjuk a figyelmet. Példaként hozható fel egy amerikai – erőteljesen futurisztikus elképzelés: -Abban az esetben, ha már tönkretettük bolygónkon az életet, akkor NASA terveknek megfelelően áttelepítjük az Emberiséget pl. a Mars bolygóra. A műszaki és űrkutatási részszámítások és elképzelések ebben az esetben is pontosak, állapítottuk meg a közétett dokumentumokból. Néhány apróságra és azok zavaros megoldásaira viszont még nem találtunk magyarázatot. Minden kötekedés nélkül fel kell tenni olyan élettudományi kérdéseket, amelyek esetünkben a grandiózus tervet akár tönkre is tehetik. Rendezetlen gondolatok; az amerikai tudósok, azt gondolták, hogy 7 milliárd embert telepítenének át egy másik bolygóra (?), vagy csak valamilyen fajelméletnek megfelelően kiválasztott emberegyedekre korlátoznák a hosszadalmas űrutazást (?). A gondolat ilyen esetben szabadon szárnyalhat, mert még további olyan apró kérdések is feltehetőek, mint például az, hogy az űrutazás alatt hogyan oldják meg a kozmikus sugárzások hatásainak csillapítását, vagy mit gondolnak arról, hogy az Ember a Marson monokultúrában hogyan élhetne. Az olvasóban felvetődhet, hogy egy szélsőséges, inkább csak tudományos „kis színes” hír töredékét emelték ki. A helyzet ennél jóval összetettebb, mondhatnánk: drámai. A Mars utazás elképzeléseit általában akkor veszik elő, amikor környezetünk romlása egyértelműen, átgondolatlan cselekedeteink hatására bekövetkezett katasztrófába torkollott. A példákat hosszasan sorolhatnánk, de vegyünk egy más típusú példát, az energetika válságának megoldására azt szokták mondani, hogy a tudósok által megalkotott megújuló energiát fogja a jövőben az emberiség használni. Az érvelés nagyon hihető, viszont sok esetben még azzal sem számolnak, hogy egy ilyen megújuló energiatermelő előállítása annyi energiát vesz igénybe, amit majd a jövőben meg sem tud termelni!

Az ellentmondásos „tudományos szenzációk” a mindennapokban nem éreztetik hatásukat. A teljeség igénye nélkül kiemelhetünk olyan folyamatokat is, amelyek, szembe mennek a természet törvényeivel. Ezeknek a folyamatoknak a visszahatásai a mindennapi életre, érezhetően súlyos gondokat jelentenek. A napi hírekben és a tudományos ismeretterjesztésben viszont sok esetben azt olvashatjuk, hallhatjuk, hogy ezek a felvetett problémák elenyésző gondot jelentenek lokálisan, csak enyhe globális hatásai vannak. Minden részletes elemzést mellőzve, ezek a felszínes megjegyzések tévedésen alapulnak, és nem fedik a valóságot. Nem túlzás azt állítani, hogy ezeken a részterületeken a felbukkanó hézagpótló hírek, mint például a klímaváltozás, széndioxid érték emelkedés, a nagy összefüggésben (megfelelő folyamatelemzés esetében) előrevetíthetik az emberiség talán egyik legnagyobb bekövetkező drámáját. Az emberiség még igazából nagy katarzison történelmében nem ment át. Talán azért történt így, mert évezredeken keresztül a természet része volt az emberi élet. Az a folyamat, ami lassan kiszakítottá tette az embert a természetből, az ipari forradalom hajnalán kezdődött el. Tudjuk, hogy az emberiség történelmében folyamatosan élte meg az evolúcióját. Abban az esetben, ha az evolúciót úgy fogjuk fel, hogy az nem más, mint „az emberiség folyamatos alkalmazkodása a változó környezethez”, akkor érezhetjük azt, hogy az emberi cselekvések hatására a környezet gyorsabban változott (változik), mint ahogyan azt az emberiség a generációk váltásával követni tudná. Kérdezhetjük, hogy ezt az állítást hogyan lehetne tudományos vita tárgyává tenni. A Palatinusi gondolkodás értelmében lehet ezen vitatkozni, lehet érvelni mellette és lehet ellenérveket is felhozni, de a mindennapi élet, a mindennapok azt mutatják, hogy a természet változásaiban az emberi cselekedetek meghatározható módon jelen vannak.

A Palatinusi tanulmányok és írások, azok ajánlásai, a mindennapi gyakorlati tevékenységek megvalósításban még nem jelennek meg és közvetlenül nem vesznek részt mindennapi életünkben. Bízunk abban, hogy idővel a döntésthozók figyelembe veszik elemzéseinket és megállapításainkat, amelyek szinte minden esetben a jövőbe mutatnak, és olyan megoldásokat tartalmaznak, melyek összetett jobbító haszna nem vitatható. Említhetnék a Palatinus archívumban található írásokban olvasható egészség-fenntartó módszert és technológiát.

A Pannon Palatinus oldalunk a kultúra elkötelezett képviselője kíván lenni a jövőben is. Folyamatosan igyekszünk még olvashatóbbá és rendezettebbé tenni nem csak az arculatot, hanem a tartalmat is. Kísérletként hamarosan jelennek meg tanulmányok és írások egy általunk elkészített formátumban, amelynek lényege, hogy az írott és az audió-vizuális jelenlétet egységesen kezeljük. Reményeink szerint ez az új formátum és rendszer alkalmazkodni fog az egyre gyorsuló elektronikus tudástárunk hatékony felhasználásához, olvashatóbbá és gazdagabbá teszi a tartalmat, valamint a tudományos ismeretterjesztés egy új, mindenki által feldolgozható formai megjelenését biztosítja. A PDS jelölés alatt megjelenő dokumentumok, írások a jövőben komplex írott és audio-vizuális egységet jelentenek. Szándékunk szerint igyekszünk visszaállítani az első közlések korábbi gondozását, amit továbbra is jelöléssel látunk el.

A Palatinus Társaság azt is tervezi, hogy még ebben az évben, elkezd nyomtatott formában is összefoglalókat megjelentetni; tematikus rendezettségű önálló kiadványokat, ill. időnként csak összefoglalókat.

A Palatinus Társaság napi rendszerességgel figyeli mindazokat a híreket, tudósításokat, vagy egyéb írásokat, amelyek hasonló véleményt formálnak meg, mint amit társaságunk gondolkodói is megfogalmaznak. Ezért a 301. dokumentumot egy hír beemelésével zárjuk.

(forrás: MTI 2012.05.02.)

Közkinccsé tenné a tudományos kutatási eredményeket a brit kormány: Szabadon hozzáférhetővé tenné az interneten a brit kormány az állami támogatásokból finanszírozott összes tudományos kutatás eredményét. A terv kidolgozásában Jimmy Wales, a Wikipedia alapítója is részt vesz. A kezdeményezést szerdán jelentette be David Willets felsőoktatási miniszter. A kormány két éven belül egy olyan internetes rendszert hozna létre, amelyen bárki számára elérhetővé és kereshetővé válnának a brit adófizetők pénzén finanszírozott tudományos kutatásokat és azok eredményeit bemutató publikációk. A kezdeményezésben tanácsadóként részt vesz Jimmy Wales, a Wikipedia alapítója is, aki a későbbiekben egy, a kutatók munkáját és kollaborációját segítő internetes rendszer megtervezésében is részt vesz majd. Willets a Publishers Association kiadószövetség előtt elmondott beszédében azt nyilatkozta, hogy mivel az adófizetők adják a pénzt a tudományos kutatásokra, nem lehet kizárni őket az azokhoz való hozzáféréstől. A Guardianban publikált cikkében Willets azt írja, hogy a program új korszakot hozhat az akadémiai felfedezésben és együttműködésben. Willets elmondta, hogy Nagy-Britannia más országokat is hasonló rendszer kiépítésére bíztat, mivel a szabad hozzáférhetőséget biztosító kezdeményezés csak nemzetközi együttműködéssel működhet hatékonyan. A világszerte publikált mintegy 23 ezer tudományos folyóirat több mint ötödét, 5 ezret brit kiadók adják ki.

A hírben, a továbbiakban ez volt olvasható: „Bojkottot hirdettek a kutatók: A terv kidolgozására az után került sor, hogy a közelmúltban közel 11 ezer kutató hirdetett bojkottot az egyik legnagyobb tudományos folyóiratokat kiadó cég, a holland Elsevier ellen, tiltakozva annak tisztességtelen üzletpolitikája ellen. Az akadémiai tavasznak is nevezett kutatói felháborodás oka az volt, hogy a folyóiratokhoz való hozzáférés éves szinten több millió fontba kerül az egyetemeknek, míg a szerzők nem kapnak fizetséget a kiadótól a publikálásért. A kiadók szerint költségeik a magas színvonalú szakmai lektoráció biztosításával magyarázhatók.”

Bízzunk abban, hogy a PANNON-PALATINUS-t a fenti hírben megfogalmazott hiteles tudományos kiadók társaságába a jövőben befogadják.

Palatinus

2012. május 18.