2022 46. hét
Ezen a héten is folyamatosan értesültünk katasztrófákról, háborúról, energia válságról stb. A hét elején azt érezhettük, hogy mintha kezdett volna ellaposodni a hírek világa. Hetek óta ugyan azokat a mondatokat hallhattuk. Kedden újra felforrósodott a hírek világa, a háború folytatódik és ez a tény mindent felül ír, meg a hétfőn megjelent “aggasztónak tűnő” és olcsó szenzációt sejtető “ Meglepő, radioaktívan sugároz a banán” cikket is.
Semmit ne bagatellizáljunk, főleg a XXI.században egyre mélyülő válságait (nézzünk szembe a tényekkel) a háború, az energia és élelmiszer válságok egyre aggasztób állapotát. Természetesen a valóban nagy, élővilágot és az emberiséget érintő, kihívásokat nem lehet összehasonlítani “ a radioaktív banánok” félelmet is kelthető hírével.
Látszólag tehát egy egyszerű és mindenki által megismerhető tényről van szó, a banán sugároz. Ezért kérdéseket tehetünk fel. Minden banán sugároz? Milyen sugárzásról beszélhetünk? Ez káros, vagy nem ?
Megkönnyítem a probléma megértését. A cikkben az olvasható “ A banán az egyik legkedveltebb gyümölcs, azt viszont még a legelvakultabb rajongói sem biztos, hogy tudják róla, hogy radioaktívan sugároz – méghozzá a legerősebben minden gyümölcs között. “ Olvashatjuk a “Házipatika” elektronikus oldalon. A cikk folytatódik “A banán nagyon egészséges gyümölcs, ugyanakkor radioaktívan sugároz. Ez a jellemvonása pedig abból az egyébként nagyon pozitív tulajdonságából ered, hogy az egyik legfontosabb káliumforrás a növények között … Bár a kálium nélkülözhetetlen elem szervezetünk számára, az egyik izotópja (kálium-40) instabil, könnyedén elbomlik, miközben sugároz: a banánban másodpercenként 15 kálium-40 bomlik el. Aggodalomra azonban semmi ok! Egy tipikus emberi szervezetben ötezer atommag bomlik el másodpercenként (ötezer becquerellel sugárzunk), de úgy is megfogalmazhatjuk, hogy egy átlagos banán (150 gramm) 120 nSv (nanosievert) dózissal sugároz, mindez pedig csak a töredéke a teljes sugárzó korpuszunknak. “.
Ez az információ egy laikus olvasó esetében bizonytalanságot kelthet. Nem így azokban akik élettudománnyal foglalkoznak és nem utolsó sorban a kvantumbiológia alapelveivel is tisztába vannak.
Nagy terjedelemre volna szükség, ahhoz, hogy a táplálék láncolat összefüggéseit, az anyag-energia és élet körforgását kielemezzük, kiemelve a radioaktivitás körforgását az élővilágban.
Kísérletet teszek arra, hogy ezt az egyszerű megállapítást (mármint, hogy a banán sugároz) levezessem természettudományi, élettudományi ismeretek alátámasztásával.
Kezdeném egy pontosítással ( az egyik izotópja a K (kálium) 40 instabil, könnyedén elbomlik?) :
Ismerjük meg a Kálium elemet amelynek 24 izotópja ismert. Ismert, hogy az élővilág körforgásában és az élőlényekben minimum 35, a természetben előforduló elem található meg. Így természetesen a kálium is. Ismert, hogy a szinapszisban aNa+/K+-ATPáz (nátrium-kálium adenozin trifoszfatáz, más néven Na+/K+ pumpa, nátrium-kálium pumpa, vagy nátrium pumpa). A tudomány még nem adott arra választ, hogy a kálium 24 izotópja közül melyiknek van szerepe az ingerület átvitelben. A kálium természetes radioaktív izotópja a K40-es.A természetes 40K stabil elektronbefogással és pozitron-kibocsátással 40Ar (11,2%) izotópra bomlik, illetve béta-bomlás során 40Ca (88,8%) izotóppá alakul. A 40K felezési ideje 1,250·109 év. Így nehezen értelmezhető az, hogy könnyedén elbomlik ( 1,250·109 év !. A kálium 40 bomlása sem-nem könnyed, sem-nem rövid ídő alatt zajlik le.
További kérdés, hogy erről van tudomása a tudománynak, hogy szervezetünkben nukleáris folyamatok zajlanak. Ez nem más mint a természetben zajló un. természetes eredetű radioaktivitás. Így nem meglepő, hogy radioaktivitás található a levegőben a vizekben, a talajokban, az emberekben, a sziklákban, az élelmiszerekben és általában minden termékben. Az elmúlt évtizedek kutatásai és nemzetközi szakmai tanulmányok például pontosítani tudják azt, hogy egy egészséges ember hány Becquerel (Bq), ami azt jelenti, hogy Definíció szerint egy becquerel az aktivitása annak a radioaktív anyagnak, amelyben másodpercenként egy atommag bomlik el. Abban az esetben, ha egy emberi testet összetett anyagként fogjuk fel (mint radioaktív anyagot) tudhatjuk, hogy másodpercenként 3.000-6.000.- Bq értéket kaphatunk, tehát egy emberben másodpercenként 3.000-6.000.- radiokaív bomlás jön létre.
Ez miből adódik milyen radioaktív izotópok vannak az emberi szervezetben és hogyan kerülnek be. Mérések alapján megállapítható, hogy egy 7,9×10 ⁵ m³-es talaj rétegben átlagosan milyen izotóp mennyiségek fordulnak elő.
(forrás: Pátzay György Radiokémia)
Természetesen a növények, az anyag-energia körforgásnak megfelelően a már említett minimum 35 elemet (atomot) a talajból veszik fel és építik be a sajátos elemi térszerkezeti formájukban.
Ismert, hogy egyes élelmiszerek milyen koncentrációban vesznek fel különféle elemeket (amelyek adott esetben értelmezhetők Schrödinger meghatározása alapján amorf aperiodikus elemek térszerkezetének). A már említett forrásból emeljük ki, hogy általánosan az élelmiszerekben milyen a természetes radioaktivitás:
Vonjunk le nagyon egyszerű következtetéseket. Ha a talajban lévő természetes (és sajnos előfordulható mesterséges) radioaktív izotóp található, akkor a növények a természetes anyag-energia körforgás révén azt beépítik a biokémiai rendszereikbe.
Abban az esetben ha az növény fogyasztható akkor a táplálék láncolaton keresztül bekerül az emberi szervezetbe, amit sok esetben sugárterhelésnek tekintenek. Ez tévedés, mert ezek a természetes izotópok a szervezetben biztosítják azokat a kvantumos folyamatokat, amelyekről még sajnos keveset tudunk, de a kvantumbiológiai kutatás elkezdte értelmezni a sajátos alagút effektusokat és az exciton szerepét az élet körforgásában.
Említést kell tenni arról, hogy jelenleg kétféle dózis terhelés van jelen. A természetes un. háttér sugárzás, föld sugárzás, kozmikus sugárzás, tehát ami a természetben jelen van és az élet részét is képezi, az ismereteink szerint az évi teljes átlagos effektív dózis 82%-át teszi ki. Meglepő módon a maradék 18% zőmét a mesterséges sugárzások zöme az orvosi eredetű vizsgálatok és radioaktív gyógyászati készítmények alkalmazásából adódik.
A kutatások azt is egyértelműsítették, hogy az emberi szervezetben a fentiekben említett radiokatív izotópokon felül még találhatjuk a Rubidium radioaktív izotópját is (Rb87, felezési ideje 4.92×10¹⁰ év és bomló). Mindezek ismeretében átlagolás alapján kiszámítható, hogy milyen természetes radioaktivitás zajlik az emberi szervezeten belül.
(forrás: Pátzay György)
Mielőtt a részletekbe elvesznék foglaljuk össze ismereteinket egy tablóban:
A felületes és nem teljes körű elemzésből tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a banánban lehet kálium radioaktív izotóp, ha a talajban is megtalálható. Az emberi testet alkotó atomi halmazok alkotó eleme, a szervezet önszabályozó módon tartja fenn az elemek egyensúlyi állapotát. Jelenleg kvantumbiológiai fontosságáról keveset tudunk.
Tehát a leírtak egy természetes anyag körforgást mutatnak be, ami mindig volt, van és lesz a élővilágban.
Szacsky Mihály