Hadik András a filmvásznon

 

 

1,6 milliárdos támogatásból forgatnak filmet Hadik András huszártisztről

Az elmúlt hetekben több helyen letett olvasni, hogy egy jeles történelmi eseményünkről és annak, szinte mindenki által ismert hőséről -Hadik András grófról – és híres hadi tettéről (aki huszártiszt és Mária Terézia császári-királyi tábornagya volt) filmet készítenek.

Szinte minden fórumon üdvözölték, hogy ismét készül egy Magyar nagyszabású történelmi film.

Magam is érdeklődéssel olvastam a híreket. A hírekből sok minden kiderül. Egy átlagos olvasó természetesen várja, hogy a cikkből megismert történetet láthassa a filmvásznon, mert filmről beszélünk és nem TV játékról.

A hírek tanulmányozását követően felvetődött bennem néhány fontos kérdés. A film műfaja ? – nemzetünk hadtörténi megelevenítése, történelmi kalandfilm, egyszerű játékfilm, filmdráma …

A hírek elemzése után sok gondolat vetődött fel bennem, amelyek kifejezetten filmszakmai és művészeti kérdéseket vet fel.

Azért bátorkodtam ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket írásba foglalni, mert a hazai filmgyártás egyik huszár témájú , Sára Sándor “Nyolcvan Huszár” (1978) című filmjében mint szakértő és közreműködő tevékenykedtem. Szakértő munkám célja a korhűség biztosítása, a huszárok felszerelése, viselete, életvitele, szellemisége és az ismert korabeli ábrázolások mozgás adaptációja volt. A forgatását megelőzően Sára Sándorral, Csóri Sándorral több mint egy évig elemeztük a forgatókönyv részleteit. A film minden részletének életszerűnek kellett lennie. Be kellet mutatni pl. a nyergelést, a fegyelmezett vonulásokat, a pihenőket és nem utolsó sorban a küzdelmi jelenteket. Az előkészítő munka alatt nem csak a képsorokat vettük sorra, hanem például a dinamikus mozgásoknál a kamera állásra is javaslatot kellett tenni, hogy a néző a finom részletek megismerésével mind teljesebb képet tudjon alkotni. Természetesen a szakértő és közreműködő csak ajánlásokat tehet. Sára Sándor aki nem csak rendezte, hanem az operatőrje is volt a filmnek, átgondolta a javaslatokat és mint a filmben láthatók, művészi módon azokat felvette.

Térjünk vissza Hadik András filmjéhez. Ezt azért is könnyű megtennem, mert a Nyolcvan Huszár film előkészítő munkálatoknál fontos volt a Huszárság teljes körű történetét feldolgozni.

Elővettem tehát jegyzeteimet és tanulmányaimat és elkezdtem a hírekben szereplő filmről szerzett ismeretek feldolgozását.

Kérdések:

• Idézet “A Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 1,6 milliárd forint gyártási támogatást szavazott meg a Hadik címmel készülő 1757-ben játszódó mozifilmnek, mely felidézi a magyar huszár virtust és Hadik András merész katonai bravúrját, mely során maroknyi csapatával megsarcolta Berlint. “

• Majdnem pontos a rövid összefoglaló. Azt már az elején tudjuk, hogy mekkora a költségvetése a filmek. A film témáját ismerve (de a forgatókönyvet nem) kérdések vetődnek fel bennem, hogy ennyi pénzből hogyan valósítható meg egy ilyen nagyszabású történelmi film. Mint jeleztem a forgatókönyvet nem ismerem, de akkor ha a valós történetből csak Hadik Andrást emelik ki, mintegy kamara jellegű kis létszámú filmnél, akkor érthető a produkciós költségvetés.

• Huszár virtus ? Berlin megsarcolás nem egy kalandfilm történet !

• Az igazi fejtörést az okozza ami így hangzik “merész katonai bravúrját, mely során maroknyi csapatával megsarcolta Berlint.”

• A hozzászólás és kérdések felvetése csak akkor érthető, ha pontosan ismertjük a korszakot, az akkor zajló eseményeket, viseleteket, életvitelt. A Nyolcvan Huszár esetében nyolcvan huszár hősies cselekedetét és drámai végét mutatja be a film, Tehát 80 huszár a főhős. Hadik András “MAROKNYI SEREGE” (amit minden cikkben olvashatunk) 5100 főt tett ki, egészen pontosan 900 fő gyalogság, 2100 fő határőr, két gránátos század, 1000 német lovas és mindösszesen 1100 fő huszár, két háromfontos és négy hatfontos ágyú legénységét. Ezen felül Hadik András gondoskodott a biztonságos visszavonulás érdekében 1000 határőrt 240 német lovast, 300 huszárt és két hatfontos ágyút hagyott hátra.

• Ezt pontosítsuk: a menetet 100 fő huszár biztosította valamint a főcsapat bal oldalát 300 lovas biztosította, így a főoszlopot 3160 katona alkotta, amiből mindösszesen csak 1160 volt a lovas.

• Film készül egy maroknyi csapatról?

De folytassuk a cikkek értelmezését: “Emléket állítani a magyar huszár virtusnak és természetesen Hadik András katonai bravúrjának. A virtusnak, amelyben a kalandra vágyó merészséget az erkölcsi tartás ötvözte nemessé. Ez volt a magyar huszár! Ez különböztette meg minden más katonától már a kezdetektől fogva és ez maradt a jellemzője évszázadokon keresztül. Olyan történelmi kalandfilmet szeretnénk készíteni a Hadikból, amelynek főhősét két erő kormányozza: a bátorság és a becsület. Sodró lendületű képekből áll össze a történet, a film ritmusát tekintve az egész egy hihetetlen vágta lesz. A történet alig hagy egy szusszanásnyi időt a szerelem, család, barátság, kötelesség és árulás érzelmes epizódjainak, aztán újra, mint a forgószél, tovább ragadja hőseit és a nézőt" – összegzik vállalásukat a Hadik alkotói.

• Ebből a kiemelt részből tudhatjuk, hogy az alkotók egy kalandfilmet szeretnének készíteni. Az is tudható, hogy a történelmi hitelesség helyett a már megszokott nem korhű látványelemekkel gazdagított jelenetekkel nem a huszárság jelentőségét és történelemben betöltött szerepét mutatják be. Ez egy szórakoztató filmnek ígérkezik. Kiemelném az első mondatban szereplő virtust említését. Valóban voltak huszár virtusok, de az nem a kalandfilmekben látható rendezetlenséget és vibrálást jelenti. Minden huszárvirtus alapja a fegyelem volt, ezt nem részletezem mert igen terjedelmes volna. Azt is meg kell jegyezni, hogy a Magyar Huszáron kívül szinte minden nemzetnek voltak huszárjai, igaz hogy sok esetben más nemzetek huszárjainak is Magyar huszárkapitányai voltak. Bátorság és Becsület olvashatjuk a továbbiakban. Nagyon szép szavak de a Hadik vezette seregek Berlin megsarcolásánál a hadvezéri képesség kerület előtérbe. Hadik András egy hírnököt küldött Berlinbe a Városi Tanácsnokokhoz. Ez mindösszesen két fő volt, Geiszt huszárszázados és egy kürtös.

• A bátorság, virtus és erkölcsi tartás helyett hagyatkozzunk a korabeli dokumentumokra:

• Idézet: ezután HADIK Geiszt Huszár századost mint hadikövetet egy trombitással beküldte a városba amelyet 300 000 tallér hadisarc fizetésére szólította fel. Egyúttal felhívta a várost hogy négy megbízottat küldjön ki hozzá de hozzáfűzte azt is hogy ha követelését egy óra lefolyása alatt nem teljesíti, a várost lövetni fogja és mind azokat a kényszerítő eszközöket alkalmazza amelyekre őt a hadiszokások feljogosítják.” ennyit az erkölcsi tartásról.

• Ami nagyon zavaró és a történelmi hitelességet csorbítja az a megjegyzés, “Sodró lendületű képekből áll össze a történet, a film ritmusát tekintve az egész egy hihetetlen vágta lesz.” Ez történelem hamisítás. Hadik András hadi vállalkozása 1757 október első napjaiban kezdődött. A levéltári adatokból tudjuk, hogy maga Hadik is igyekezett titokba tartani tervét. Katonai képességeivel pontosan kiszámolta, hogy egy ilyen hadi vállalkozást, hogyan kell előkészíteni. Megnézte a lehetőségeket, hány gyalogost, hány lovast, hány tüzért és hány egyéb mesterember kell hadrendbe állítani és ezt a nagy lészámú sereget hogyan tudja mozgatni. Tudatába volt annak, hogy akkor érhet el hadisikert, ha Berlinből távol lévő II. Frigyes tudta nélkül rejtve vonul Elsterwerda-tó, Dobrilugk, Luckau, Lübek, Wursetnhausenen keresztül Berlinig. A csapat október 11.-én érte el az első táborhelyet, egy nap alatt ért el teljes menetbe Luckauba. Ennél a pontnál kettévált a sereg, Újházi ezredes elterelő mozgást végzett és a fősereg irányától balra kitért. A Fő seregtest október 13.-án érte el Lübeket, ez azért is érdekes, mert ekkor Hadik nem nyargalászott, hanem alkalmazott egy hadicselt. Egy nap múltán a fősereg teljes menetbe (gyalogság szekéren) elérte Buchholz települést. Arra is volt gondja, hogy a folyamatos meneteléssel együtt pl. Neu-Schadowban lévő porosz vasöntő kohókat megtámadja, valamint jelentős hadizsákmányt szerezzen úgy, hogy a további lőszer gyártást lehetetlenné tegye. Október 16 ért Floss-Grabenbe. Továbbra is az volt a cél, hogy serege észrevétlen legyen. Ez sikerült. A Berliniek halottak ellenséges mozgolódásról, de úgy gondolták ez nem veszélyes számukra, mert Berlinben 5521 katona állomásozott. A történetet korábban részletesen kidolgoztam egy esetleges film forgatáshoz, de ez most nem érdekes. Annyit jegyeznék meg, hogy a kezdeti berlini ellenállást valójában egy kisebb seregtest bravúros hadi tette vitte sikerre. Az ellenállás megtörését valójában a tüzérségnek köszönhetjük. A valós történelmi tények nagyon színesek és lehetőséget ad arra, hogy valóban egy nagy ívű történelmi film készüljön. Időrendben a sikeres hadisarc beszedését követően október 18-án Hadik vissza indult, mielőtt II.Frigyes felmentő seregei Berlinbe érnek. A poroszok egy nappal később már üldözőbe vették a visszavonuló seregeket, de: a Porosz Seidliz huszár ezrede nem tudta beérni Hadik seregét, mert a lovak teljesen kimerültek. A “Berlini kaland” október 21.-én fejeződött be amikor biztonságos helyre Sprembergbe vezette a csapatokat.

Tehát: Ez a hadi esemény 21 napig tartott és tizenegyezernél is több katona volt a szereplője.

Maroknyi csapat ? ritmusát tekintve az egész egy hihetetlen vágta lesz ? több mint 10.000.katona (akik között vannak gyalogosok tüzérek,dragonyosok, mesteremberek, szekerészek) 21 napig vágtat ?

Amit végkép nem értek az a cikk végén olvasható:

“A Hadik látványos, nagy statisztériát felvonultató lovas jeleneteinek forgatásán Steve Dent angol lovas kaszkadőr és szakember is részt vesz akciórendezőként, aki olyan nagyszabású hollywoodi produkciók lovas akciójeleneteit koordinálta, mint az Amerika kapitány: Az első bosszúálló, a Hófehér és a vadász vagy a Galaxis őrzői. “

Tehát ezt a filmet egy hollywoodi szokványos kasszasikernek szánják. Nem kételkedem az Angol kaszkadőr tudásában. A történet rövid kivonatos részébe a finom képi árnyalatokat meg sem említettem. Egyben biztos vagyok, hogy az ismert lovas kaszkadőri produkciókat egy valódi történelmi filmbe csak a színvonal rontásával lehet felhasználni. Bár lehet, hogy a jelzett angol kaszkadőr jártas a történelmi katonai mozgások koordinációkban, sőt ismeri a korszak katonai kiképzési rendjét is, a felszerelésekről, lovakról nem is beszélve, abba biztosak lehetünk, hogy a hazai huszár katonai hagyományőrzők erről talán többet tudnak. De lehet, hogy hozza magával az Angol “ royal guard hussars” azaz királyi huszárokat, akikkel volt szerencsém együtt dolgozni. Tökéletes és profi lovas katonák, huszárok, de nem magyar huszárok. Közelebbről is szervezhetők huszár egységek például Dániából (Royal Danisc Hussars), de ebben az esetben a lovak nem felelnének meg Mária Terézia huszárlovainak. Tovább gondolva, még jelzés szintjén is szinte lehetetlennek tűnik ennyi költségvetésből minimum 1000 huszárt kiállítani (minimum 1000 lovasra volna szükség ahhoz, hogy Hadik és II Frigyes Berlini kalandjának 10.000 fős hadseregét éreztetni lehessen, a gyalogos katonákról, szekerészekről és tüzérekről nem is beszélve. Az utánpótlás és ellátmány biztosításáról nem is beszélve. Csak egy adat. A katonák ellátmányáról most nem teszek említés (egy katona egynapi un. “orális porciója” egy font hús, két font kenyér. A lovak ellátása már jelentős mennyiséget tesz ki. Főleg az erőltetett menetek miatt fontos volt a minőségi takarmányozás “ a ló porció napi 6 font zabot, 8 font szénát és három csomó szalmát jelentett. (egy font az 0.45 kg). Ez 5000 feletti sereg esetében jelentős mennyiség).

Tovább nem elemezem a hírt. Boldog vagyok, hogy végre ismét készülhet történelmünk jeles eseményről film, de aggódom, hogy nehogy egy kis költségvetésű silány kalandfilm legyen a vége.

Igény esetében szívesen megosztom mindazokat a tanulmányokat amelyeket különböző történelmi korszakok filmjeihez készítettem. Itt jegyzem meg, hogy korábban Angol, Francia történelmi filmekben véletlenül sem vállaltam vezető szakértői tevékenységet. Mindig az adott nemzet történelméhez értő szakember keze alatt végeztem munkámat. Véletlenül sem vállaltam volna indiai, kínai, vagy Japán történelmi filmben semmilyen szerepet. Napjainkban sablonossá váltak a történelmi filmek mozgáskultúrája, arról nem is beszélve, hogy a trükkök zöme digitális technikával készülnek, ami egy mesefilmbe érthető de egy nemzet dicső múltját nem lehet rajzfilm módszerekkel elkészíteni. Arról nem is beszélve, hogy hőseinket nem ildomos olyan módon ábrázolni amelyek messze állnak a valós jellemüktől.

 

Szacsky Mihály

2021. Július 17.