Már a természeti népek is igyekeztek megismerni a körülöttük levő világot. Megfigyelték az évszakok, az éjszakák és nappalok váltakozását, figyelték a napot és a hold helyzetének változásaihoz kapcsolódó hatásokat (pl. ár-apály). Az így nyert tapasztalatokat felhasználták a mindennapi életben, és továbbadták a következő generációk számára.
Azok, akik különösen sok időt fordítottak ezek megismerésére, polihisztorrá váltak, hiszen a matematika, csillagászat, alkímia, filozófia és számos művészeti terület kiválóságai is voltak egyszemélyben. (pl: Platon ,Arisztotelész, Leonardó Da Vinci, stb.)
Az írásbeliség, majd Gutenberg nyomtatógépének megjelenése lehetőséget adott arra, hogy a tapasztalatokat, a kísérletekkel igazolt tudást, szélesebb körben is megismerhessék.
A tudomány fejlődése miatt, egy-egy tudományterületen olyan mértékű tudáshalmaz jött létre, amely már lehetetlenné tette, hogy egy személy több területen is nagy teljesítményt tudjon elérni. A XX. század elején letűntek a polihisztorok, a tudományterületek szétváltak. Ennek azonban az lett az eredménye, hogy nehéz volt egységes egészként kezelni a felhalmozódott tudást.
A számítógépek fejlődése, az adatok tárolása és az internet megjelenése nagy áttörést jelentett, hiszen a legfrissebb kutatási eredmények egy pillanat alatt megismerhetővé váltak. Ez segítette illetve segíti a világ különböző pontjain az azonos kutatási területen dolgozó kutatócsoportok összekapcsolódását, az ismeretek megosztásával a kutatások felgyorsítását. Ennek egyik példájának lehetünk szemtanúi a jelenlegi COVID-19 járvány oltóanyagainak kifejlesztésére tett erőfeszítések során.
Amíg azonban a különböző tudományterületek szétválása kezdetben segítette, gyorsította, a fejlődést, a XX. század közepétől egyre nagyobb lett az igény a tudáshalmaz integrálására.
Olyan új tudományterületek jöttek létre, amelyek igyekeznek a különböző tudományterületek eredményeit, tudásanyagát integrálni.
A modern fizika az orvoslásban a diagnosztikai eszközök fejlődését segíti. Olyan képalkotó berendezések (CT, MRI) megalkotását tette lehetővé, amelyek kvantum jelenségeket, rezgéseket használnak fel az emberi testben levő elváltozások feltárására. Ezek a képalkotó berendezések a testben elnyelődő átvetülő és kisugárzó jelek sűrűségeinek segítségével alkotnak képet az elváltozásokról.
A biokémia sokáig megválaszolatlan kérdése volt, hogy miért 20 aminosavból épül fel a DNS lánc, amikor 13 is elegendő lett volna a kutatások szerint. A választ a kvantumkémia tudta megadni. megállapíthatóvá vált ugyanis, hogy a plusz 7 aminosav reakcióképesebb, rugalmasabb a kémiai változásokkal szemben. Azért volt rá szükség, mert a föld légköri oxigénszintjének emelkedésével a kezdeti sejtek egyre nagyobb oxidatív stressznek voltak kitéve. (https://www.pnas.org/content/115/1/41)
Mi is a kvantum? A kvantum szó német eredetű, jelentése mérhető mennyiség.
A kvantum a fizikában „az energia legkisebb egysége; hatás kifejtésére képes állandó rezgésű részecskecsomag. A fizikus nem tud a kvantumnál kisebb mennyiséget megmérni, de tudja, hogy ez is több részecske együttes hatása.” (wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Kvantum)
A kvantummechanika a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja
A modern kvantummechanika megszületése két Nobel díjas fizikus nevéhez kötődik. 1925 ben Weiner Heisenberg német fizikus a mátrixmechanika megalkotója volt. 1926-ban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger osztrák fizikus pedig a hullámmechanikát fejlesztette ki.
Schrödinger 1944-ben írt könyvében, amelynek címe: Mi az élet?, a rendezettségre való törekvésről ír és többek között arról elmélkedett, hogy az élő szervezetek genetikai kódját valószínűleg molekulák tárolhatják. Ez adta Francis Crick és James Watson kutatásainak motivációját, amelyről emlékirataikban számolnak be.
A kvantummechanika matematikai alapjait Neumann János teremtette meg.
A kvantumkémia a kémiai problémák megoldásához a kvantummechanika törvényeit alkalmazza. John Pople (USA) 1998-ban kapott Nobel díjat ezen a területen végzett munkásságáért. A kvantumkémia egészének fejlődését ismerte el ezzel a tudományos világ. A kémiában a kvantumkutatásnak a szerkezetkutatásban van a legnagyobb szerepe.
A kvantumbiológia Szentgyörgyi Albert nevéhez fűződik. "A betegségek megértése és kezelése csak szubatomikus szinten lehetséges” vallotta. Bay Zoltán segítette a kvantumbiológia kifejlesztésében. Nobel díjas fizikával és kémiával foglalkozó tudós társainak munkásságát ismerte. Ő volt az, (bár nem ettől vált híressé) aki az atomfizika felfedezéseit, eredményeit átültette az orvostudományba.
A kvantumbiológia kutatásával foglalkozó szakemberek úgy vélik, hogy minden biológiai folyamat kvantumfolyamatok sokasága.
A kvantumbiológia módszerei értelmezhetővé teszik az atomoknál kisebb részecskék, a testből kiáramló fotonok segítségével sejtszinten a fizikai egészségi állapotot, és annak változásait.
Magyarországon a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Tanszékén egy kutatócsoport 30 évvel ezelőtt kezdett ilyen irányú kutatásokba, amelynek témavezetője Dr. Szacsky Mihály volt. Az egyetemi élettudományi kutatás eredménye volt, hogy 2009-ben közzé lett téve a kvantumbiológia tudományának rendszer elmélete. Ez az elmélet olyan keretbe foglalta a kvantumbiológiát, mint a 21. század új tudományát, amely rendezetten és szabályozottan egységesíti a jövőbeni kutatási irányelveket és módszereket. Ettől az időtől kezdve már kifejezetten kvantumbiológiai kutatások folytatására kötött együttműködési szerződés az egyetem (pl. ÁNTSZ)
2018-ban a Budapesti Műszaki Egyetem és a Hunani Central South University (CSU) együttműködést kötött közös élettudományi kutatások végzésére. Az együttműködésbe bekapcsolódott a Shandongi Akadémia is.
2019-ben magánszemélyek megalapították a QUB8 Kvantumbiológiai Központot. Célul tűzték ki, hogy a kvantummechanika és kvantumkémia tudásanyagát felhasználva, az eredményeket integrálva, kvantumbiológiai kutatásokat végezzenek, és azok eredményeit felhasználják a gyakorlati életben.
2020. július 16.-án 4 hazai felsőoktatási intézmény tudományos együttműködése eredményeként, / Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Testnevelési Egyetem (TE), a Szent István Egyetem (SZIE) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU)/, valamint kínai magántőke bevonásával, megnyílt az egészségi állapot felmérésére alkalmas szomatodiagnosztikai laboratórium (kvantumbiológiai kutatás innovációs eredménye, a funkcionális anatómiai képalkotó rendszere) a Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszékén.
A laboratóriumban robottechnikával vezérelt, modern berendezések segítségével az élő szervezetben zajló kvantum folyamatokat vizsgálják. A vizsgálatokkal képet kaphatunk az emberi test nemnek és kornak megfelelő aktuális állapotáról. Az itt zajló vizsgálatok lehetőséget teremtenek továbbá a 4 egyetem és a kínai partnerek közötti kvantumbiológiai kutatások és együttműködések felgyorsítására, a kvantumbiológia innovációs eredményeinek mindennapi életbe való átültetésére.
2021. februártól a Metropolitan egyetemen szakirányú továbbképzés formájában indulhat el, a tudományterületen elsőként, a képzés.
Hogy jutottunk el a kőbaltától a kvantumbiológiáig? "A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot." (Albert Einstein) Az emberi kíváncsiság, a kételkedés, az alkotás vágya az, ami a hajtóerő bennünk.
Hagy zárjam ezt az írást Szent Györgyi Albert önéletrajzi könyvében olvasott gondolattal:„a nehezen érthető kvantummechanikai számítások és a betegágyak között talán nem is olyan nagy a távolság, mint ahogy azt eddig hittük".
Reményeink szerint a kvantumbiológia eredményei hozzájárulnak a növény,- állat,. és emberre vonatkozóan a baktériumok és vírusok okozta megbetegedések kezeléséhez, a járványok megelőzéséhez és hozzájárulhat az emberi szervezet eddig még fel nem tárt folyamatainak megismerésével, a föld lakosságát sújtó nagy népbetegségek visszaszorításához!
Györgyné Szűcs Éva
2020.11.16.