Ahogy lassan elcsitulni látszanak a kolontári katasztrófa okait kutató viták, ahogy közeledik a végkifejlet, egyre inkább fontossá válik a még függőben lévő műszaki kérdések megoldása, többek között a kiömlő mennyiségek köbtartalmának pontos meghatározása. Ez azért is lényeges, mert ha meghatározzuk a tározóban lévő lúg és a vörösiszap mennyiségét, akkor fény derülhet arra is, hogy erre megvoltak-e a műszakilag engedélyezett lehetőségek, elhelyezhettek-e ott ilyen mennyiségű anyagot. Valamint vizsgálni tudják a kiömlő anyag sűrűségét, viselkedését, összetételét is.
Tehát, ha meghatározzuk a tározó valódi köbtartalmát, a benne lévő vörösiszap és fedő lúg mennyiségét, akkor vizsgálható az esetleges túltöltés ténye is. Ha tudjuk, hogy a mostani állapotban mennyi anyag van bent, megmondható, hogy ezekből mennyi folyt ki, és akkor lehetőség van az anyag szétterülésének kutatására. Mivel mindezek a feladatok műszakilag megoldhatók, tekintsük át megvalósításuk lehetőségeit.
Legelőször létre kell hozni egy olyan geometriai alaprendszert(térinformatikai adatbázist), amelyben minden számítási és térképezési folyamatot elvégzünk. Ugyanis az elvileg megkívánható pontosságot (2-5%-os tömeg-meghatározási hiba) csak így érhetjük el. Ezután gyakorlatilag kétfelé kell választani a feldolgozás menetét. Egyszer a jelen adataiból kiindulva meghatározandó a kiömlött anyag mennyisége, másodszor úgynevezett környezet- illetve objektum-rekonstrukcióval létre kell hozni a megsérült tározó előtti és építése idején meglévő környezeti-topográfiai állapotokat. Végül mindezeket együtt elemezve számíthatók a különféle kívánt mennyiségek (1. ábra).
Ha ez utóbbi feladattal kezdjük, részben egyszerű, részben összetett dolgunk van. Egyszerű annyiban, hogy „pusztán” be kell gyűjteni a X. kazetta építése előtti alapadatokat, majd ezeket a választott alaprendszerben (1:5000 és 1:2000 közötti méretarányban) feldolgozni. A terepfelszín korabeli meghatározásához ebben a méretarányban nem állnak rendelkezésre megfelelő térképek. Ha ugyanis el szeretnénk érni a szükséges pontosságot, akkor 10-20 cm (a mikrodomborzatot is ábrázoló) szintvonal-sűrűségű adatokra van szükségünk. Ezeket pedig akkori, közepes magasságú repülésből származó légifényképek fotogrammetriai kiértékeléséből kaphatjuk meg, bizonyos terepmunka kíséretében. Tudomásunk szerint ilyen nagyfelbontású képek készültek is a térségben (2. ábra).
Ezt követően a kazetta-méretek és az egész 20-25 évvel ezelőtti terepmodell meghatározása az összetettebb munka. Ehhez részben szükségesek a kivitelezési tervek, de ha ilyen nincs, a gátak belső méreteit jól lehet közelíteni az építés előkészítése alatt készült légi anyagokkal (3. ábra). Nyilvánvalóan a modell pontos meghatározásához a jelenlegi gátszerkezet néhány geometriai adata is szükséges. Mindezekkel a munkálatokkal létrehozható a X. tározó feltöltés előtti (üres) modellje, számítható a tározó kapacitása, köbtartalma, majd a megengedett tározási értékek.
A kiömlött anyag meghatározása szintén két lépésből áll. Először tudni kell a katasztrófát közvetlenül megelőző tározási adatokat. A sajtóból úgy tudjuk, ilyen mérések történtek az események előtt, mégpedig a vörösiszapot fedő lúg geometriai viszonyainak meghatározására. Amennyiben ezeket a méréseket abszolút magasságú adatokká konvertáljuk, és beintegráljuk a térinformatikai rendszerünkbe, rögtön megkapjuk a lúg térbeli modelljét (4. ábra), valamint számíthatjuk ennek köbtartalmát. Természetesen ez a beintegrálás sok geometriai munkával jár, valamint kezelni kell a lúg és a vörösiszap határvonala közötti átmeneti sáv kérdését is. Ezek után rendszerünk automatikusan szolgáltatja a betározott iszap mennyiségét is.
A kiömlött anyag (lúg és iszap keveréke) kiszámítása ezek után viszonylag egyszerű műszaki feladat. Valamilyen korszerű eszközzel (légi-fotogrammetria, légi-lézer szkenner) adatgyűjtést kell végezni a tározó térségében a jelenlegi viszonyokra vonatkozóan. A sajtón keresztül tudott, hogy a katasztrófa után történ ilyent. Amennyiben ezeket az információkat szintén integráljuk rendszerünkbe, nagy pontossággal számíthatjuk a kiömlött lúg és vörösiszap mennyiségét külön-külön. És máris megvannak a keresett adatok, lehet elemezni.
Dr Winkler Gusztáv