A három elmélet megfogalmazása több mint harminc év kutató, elemző munkáját foglalja össze. Az elméletek nem szabadalmak, és semmilyen új, a természetben nem ismert molekulákat, vegyületet stb. nem ismertetnek. A dolgozat az elméletektől elvárható követelményeknek mindenben igyekszik megfelelni.
Tartalmazza mindazokat az ismereteket, gondolatokat és ezek teljes összefüggéseit, amelyek a megfigyelések, tapasztalatok, kutatások, kísérletek révén alakultak ki. Ennek megfelelően a természet, a társadalom és az emberi gondolkodás objektív összefüggéseit, illetve törvényszerűségeit tükrözi.
Az elméletek nem arra irányulnak, hogy a természet rendjét valamely módon megváltoztassuk, befolyásoljuk, átalakítsuk, hanem csak és kizárólagosan a természet törvényszerűségeit igyekeznek feltárni ott, ahol ismereteink még hiányosak. A tudományos „hármas elmélet” megfigyelések, gyakorlati – illetve kísérleti – tapasztalatok objektív alapjára támaszkodik. A tények egyszerű leírása – mint az ismeret – nem tekinthető tudományos elméletnek. Az elméletek megfogalmazása, a tények és az adatok elemzése, a belőlük levonható következtetések általánosítása, a lényegesnek a lényegtelentől való elkülönítése, vagyis a tudományos absztrakció révén a mélyebb összefüggések feltárása, más dolgokkal való kapcsolatok kielemzése révén jutottam el odáig, hogy a kérdésfeltevések sokasága alapján hipotéziseket tudjak felállítani.
A kérdéskör bonyolultsága és ismeretlensége miatt az elméletekben számos hipotézis található, csak néhány esetben épültek fel tapasztalatok általi igazolások és további absztrakció révén a „hármas elmélet” tézisei, egynéhány esetben deklarációi. Az elméletek – a természet törvényeit megismerve – arra törekszenek, hogy tudományosan is magyarázatot adjanak a jelenségek – természeti törvények által kifejezett – kapcsolataira.
A „hármas elméletet” részben a biológiai jelenségek adott körére vonatkozó törvények alapján fogalmaztam meg, dolgoztam ki, egyes esetekben viszont olyan ajánlásokat valószínűsítenek az elméletek, amelyek alapján új törvényszerűségek is felfedezhetővé válnak.
Mint minden elméletben, a „hármas elméletben” is tükröződik egy világnézet. úgy tűnhet, hogy a BIR, a BHT és a Somatoinfra elméletek világnézeti feszültségeket rejtenek magukban, mert néhány hipotézisben és tézisben nem mást fejtegetnek, mint a teremtés vagy az élővilág véletlenszerű kialakulásának kérdéskörét. A természettudományi törvényeknek viszont függetlennek kell lenniük a világnézetektől.
Szacsky Mihály
palatinus