Egymilliárd ember juthat menekültsorsra az éghajlatváltozás miatt. Bangladest sújtja leginkább a szélsőséges időjárás. A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kellene csökkenteniük üvegházgáz-kibocsátásukat 2020-ig.

A Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet növekedése másfélszerese a globális átlagnak, ezért hosszabb távon fel kell készülni az ország éghajlatának megváltozására. A nyár szárazabbá, forróbbá és hosszabbá válik, a tél pedig enyhébb és csapadékosabb (esősebb) lesz, míg a másik két évszak a mostaninál jóval rövidebb lesz. Ahhoz, hogy ezek a trendek ne váljanak túl szélsőségessé, szükség van egy olyan megállapodásra, hogy a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkentsék kibocsátásukat 2020-ig.

Bangladest sújtja leginkább a szélsőséges időjárás

A koppenhágai klímacsúcson bemutatott tanulmány a természeti katasztrófákban elhunyt emberek száma és a keletkezett anyagi kár alapján becsülte meg az egyes országok klíma-kitettségét. Az 1990 és 2008 közötti időszakra vonatkozó adatokat a világ legnagyobb viszontbiztosítója, a német Munich Re bocsátotta a kutatók rendelkezésére. A lista élén Banglades végzett, ahol az elmúlt két évtizedben összesen 244 természeti katasztrófa éves átlagban 8241 emberéletet követelt, valamit 2,18 milliárd dollár értékű kárt okozott. Az ország nagyrészt egy 140 ezer áldozatot szedő 1991-es hurrikán miatt került az első helyre.

A második helyen Mianmar (Burma) szerepelt évi átlagban 4522 halálos áldozattal és 707 millió dolláros kárral. A áldozatok és károk túlnyomó része – 95 százaléka – itt is egyetlen eseménnyel, az 1998-ban tomboló Nargis hurrikánnal magyarázható. A leginkább érintett országok közé tartozik még Honduras, Vietnam, Nicaragua, Haiti, India, a Dominikai Köztársaság, a Fülöp-szigetek és Kína. Az első húsz között csak négy fejlett ország szerepel: Olaszország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült államok.

A tanulmány szerint az elmúlt két évtizedben 11 ezer természeti katasztrófa világszerte összesen 600 ezer emberéletet követelt, és mintegy 1700 milliárd dolláros kárt okozott. Egyedül 2008-ban 654 természeti csapás 93700 áldozatot szedett, és 123 milliárd dolláros kárt okozott.

„Bár nem vezethető egyértelműen vissza a klímaváltozásra a tanulmányban szereplő összes természeti katasztrófa, az bizonyítható, hogy a különösen szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága nőtt az elmúlt időszakban” – mondta Sven Harmeling, a tanulmány egyik szerzője a koppenhágai közzétételkor.

Saleemul Haq, a londoni székhelyű Nemzetközi Környezeti és Fejlesztési Intézet (IIED) klímaváltozási részlegének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a tanulmány nem veszi figyelembe azokat a milliókat, akik nem haltak ugyan meg, de rendkívüli szenvedéseket viselnek el a természeti katasztrófák következtében. A The Daily Star nevű bangladesi lapnak Haq elmondta: ha a katasztrófákat túlélők nélkülözését is számításba vették volna, több afrikai ország is bizonyosan a jelentősen érintett országok között szerepelne.

Egymilliárd ember juthat menekültsorsra az éghajlatváltozás miatt

Akár egymilliárd ember is elveszítheti lakhelyét a klímaváltozás miatt a következő negyven évben – derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) felméréséből. A koppenhágai ENSZ klímakonferencia második napján bemutatott tanulmány szerint már el is indult a éghajlatváltozás keltette menekülthullám; tavaly világszerte 20 millióan váltak hajléktalanná környezeti katasztrófák következtében, amelyek gyakorisága a globális felmelegedés előrehaladtával tovább nő.

Az IOM szerint a klímamenekültek többsége nem tud elvándorolni hazájából gazdagabb országba, ahol több a lehetőség a boldogulásra. A menekültek legföljebb a természeti csapás sújtotta régió elhagyására képesek, és az amúgy is túlnépesedett környező nagyvárosokig jutnak el.

„Főként az anyagi források szűkössége miatt a nemzetközi migráció útja nem áll nyitva a klímamenekültek többsége előtt, sorsuk ezért jellemzően az érintett országok belső ügye marad” – áll a tanulmányban.

Lester Brown egy átfogó munkában azt vélelmezi, hogy a környezet fenntarthatatlansága jelen van korunkban és ebben a műben Kína „Fenntarthatatlan fejlődéséről” is ír.

A politikai és gazdasági okokból kivándorlók mellett a nemzeti közösségnek a menekültek egy új típusára is fel kell készülnie: az ökológiai menekültek problémája ugyanis egyre égetőbb kérdés, számuk 2010-re elérheti az 50 milliót.

 

greenfo/mti, vegyes híranyagok