A „Hármas Elmélet” Értelmezése

Több palatínuszi írásban, és tanulmányban találhatunk a „Hármas Elméletre” való hivatkozást. A PANNON-PALATINUS archívumában megtalálható az eredeti 2009. évi közzététel, amely egy nemzetközi konferencián került bemutatásra.

A Hármas Elmélet az élővilág egy olyan törvényszerűségét tárja fel, amelyet ez idáig teljes összefüggésében nem írtak le és nem értelmeztek. Az elmélet a természet megfigyelésén és azok reprodukcióján keresztül az élővilág egy új és eddig nem ismert rendszerét is leírja, melynek segítségével az élet körforgása, esetlegesen az élet kialakulása bolygónkon is értelmezhetővé válik. Az elmélet a természet törvényének egy szegmensének leírását tartalmazza. A Hármas Elmélet a jövőben elkerülhetetlenül a biológia, élet és orvostudományok kiemelt figyelmébe kell, hogy kerüljön, mivel mindennapi életünket alapjaiban is befolyásolni képes.

A Hármas Elmélet három elkülöníthető témát tartalmaz, de egységében magyarázatot ad a természet dinamikus változásaira, az anyag a szervetlen, szerves valamint az élet körforgásának értelmezésével. Az elmélet, mint alap egység segítségével nem zárható ki, hogy az élet megjelenésének és kialakulásának (bolygónkon) magyarázatát természettudományosan is meg tudjuk határozni. Ennek értelmében a jövőben valószínűsíteni, sőt értelmezni tudjuk az evolúciós folyamatot.

A hármas elmélet az elméleti tudományos elemzéseken túl alkalmas arra is, hogy az élet körforgásának anomáliáinak értelmezésével feltárja a napjainkra jellemző betegségeket, és magyarázatot adjon azok kialakulására.

A három fő tétel:

1. biológiai ion rács elmélet (BIR)

2. biológiai felezési idő (BHT)

3. kvantumbiológiai funkcionális anatómiai képalkotása a (Somatoinfra©®)

A három fő tétel mivel csak elmélet, ami a természet megfigyelésén alapszik nem jelent új emberi alkotást (molekulát, eszközt stb.). Egy kivételt említhetünk, amely közvetetten kapcsolódik a Hármas Elmélethez.

A harmadik tétel a természetes emberi sugárzást (Humán Radiáció) írja le. Jellemzően számos esetben ennek a létét elsősorban orvosok megkérdőjelezik, mert nem veszik figyelembe azokat a biofizikai természeti folyamatokat, amelyek tényszerűen jelen vannak az élet körforgásában valamit, a kvantummechanikát (fizikát, kémiát) helytelenül értelmezik és így a kvantum biológiát nem létező természeti jelenségként kezelik. Ennek a kvantum-biológiai jelenségnek a bizonyítása nagyon egyszerű, amelyet csak megfelelő műszer segítségével lehet detektálni, érzékelni. A rutinszerű alkalmazása is lehetséges ennek a jelenségnek (fenoménnak) amely nem más, mint egy megfelelő érzékelővel ellátott eszköz („Somamatoinfra©®), ami leképezi a „funkcionális anatómiai” dinamikus nagysebességű folyamatokat . A harmadik tétel a humán radiációt és annak jelenségét, fenoménját pontosan leírja a I és II. fő tételek értelmezésével. Tehát tudható, hogy az Ember a folyamatos anyagcseréjével, mozgásával, létével milyen frekvencia és hullámhossz tartományba sugároz a külvilág felé az elektromágneses tartományon belül. A vizsgálathoz és a tétel bizonyításához szükség volt egy pontosan kalibrálható eszköz kifejlesztésére, amely akár analitikus pontossággal is képes mérni a humán radiációt. A kifejlesztett képalkotó eljárás a funkcionális anatómiai folyamatok nagysebességű leképezésére használható.

Mivel ez a jelenség az emberi test sugárzását méri ezért az eszköz a Somatoinfra®© elnevezést kapta. A módszer és a funkcionális anatómiai vizsgálat nyolc éve védjegy oltalommal rendelkezik, amelyet hazánkban az orvos társadalom figyelmen kívül hagy. A Hármas Elmélettől függetlenül a vizsgáló eszköz 2011. augusztusától szabadalmi oltalommal is rendelkezik, amit szintén sokan figyelmen kívül hagynak.

A három tétel kidolgozása és a kísérleti vizsgálatai eredmények összegzése kb. 25 év egyetemi kutatómunkát igényelt. A Hármas Elmélet kutatását interdiszciplináris szemlélettel lehetett csak elvégezni. Az élettudományokon túl számos más tudományterület ismeretanyagait is figyelembe kellet venni, mint például fizika, kémia, geológia és mindezt antropológiai szemlélettel kellet ötvözni.

(A tudományos egymásra épülésnek társtudományi kapcsolatai: Biológiai: botanika, zoológia, antropológia, mikrobiológia, élettudományok: biokémia, biofizika, anatómia, természettudományok: kvantum mechanika, fizika, kémia, biológia és még sorolhatnám tovább a szövevényes rendszereket.) A kutatás alap tudomány területe a biológiai antropológia egyik rész tudománya a somatologia=testtan. Ez a tudomány nem foglakozik mással, mint agy adott élő ember anatómiai és élettani folyamatainak és annak összefüggéseinek a leírásával és elemzésével. Tehát a somatologus az természetvizsgáló. Minden megnéz, megmér, megvizsgál és ezek összességéből következtetéseket von le. Mind ezt teszi az Antropológia tudományágon belül:

Részlet egy PANNON-PALATINUS tanulmányból:

Az antropológia, vagyis embertan a görög eredetű anthroposz „ember” szóból származik. A nagy összefoglaló tudomány tehát az emberről szóló tudományt jelenti. Az embertant (antropológiát) két fő részre oszthatjuk.

1. A Fizikai antropológia a hajdan élt és a mai ember fizikai, testi tulajdonságaival foglalkozik, míg

2. A kulturális antropológia az emberi kultúrát vizsgálja.

A Fizikai Antropológia főbb ágai, al- tudományai további három területet jelentenek, úgymint biológiai antropológia (emberiség sokféleségének vizsgálata pl. genetika, antropometria, somatologia –testtan), orvosi antropológia (az emberi testalkat, csontváz, koponya tanulmányozása –osteologia-, amelynek gyakorlata már csak nyomokban fedezhetők fel napjaink orvostudományában) és paleoantropológia ( ami a Homo Sapiens (emberi faj) kialakulásával, az előember és az ősember maradványaival foglakozik).

A Kulturális antropológia, mint az antropológia egyik fő ága, amit egyes helyeken szociális antropológiának, illetve szocio-kulturális antropológiának is neveznek középpontjában a kultúra áll és az a feltételezés, hogy az emberi faj olyan képességekkel rendelkezik, hogy a világot szimbolikusan fogja fel. Ezeket a szimbólumokat a társadalomban képes megtanulni és megtanítani, továbbá ezeknek a szimbólumoknak a segítségével képes a világot és magát a fajt átalakítani, megváltoztatni.

A kulturális antropológia kutatási területei: a társadalmi hálózatok, társadalmi viselkedés, rokonsági kapcsolatok, jog, politika, ideológia, vallás, hiedelmek, termelési és fogyasztási szokások, kulturális csere, szocializáció, nemi szerepek és a kultúra egyéb kifejezési formái, mint például művészetek.

A palatinuszi szemlélet nem választja szét az antropológiát és nem csak egy antropológiai résztudományban végzi elemző munkáját, hanem az emberi élet minden területén az antropológia komplex összefüggéseivel értelmezi a bonyolult kapcsolati rendszereket.

Az antropológiai kutatás megkívánja a terepmunkálatok végzését, a helyszíni elemzéseket és elsősorban a saját felmérések eredményeit használja fel az összegzéseknél. Teljes tévútnak bizonyul az, ha valaki antropológiai kutatását úgy végzi, hogy csak szakirodalmat olvas.

A Hármas Elmélet alap gondolata 16 éve fogalmazódott meg. Ervin Schrödinger 1940-környékén írt könyvében a „What is life”-ban valószínűsítette, hogy minden biológiai, organikus rendszer esetében nem csak molekulák rendezetlen halmaza található, hanem a vázrendszerhez hasonlóan a légyrészek esetében is létezi egy „térhálós elrendezésű váz”. Ebben nem mást ír le, mint azt, hogy a biológiai rendszerekben is megfigyelhetőek a természet törvényei szerint zajló sajátos kristályszerkezeti folyamatok.

(Részletesen lehet olvasni a www.pannonpalatinus.hu tudástárban: Mi az élet? Ervin Schödinger gondolatai és a Hármas Elmélet).

A dolgozatban Schrödinger nagyon sok mindenről írt, de egy megállapítása alapozta meg a Hármas elmélet I fő tételét. Megfogalmazta, hogy a biológia lét alapját és magukat a biológiai rendszereket aperiodikus kristályok alkotják. Az orvosok és biológusok kétkedve fogadták a megállapítást és elméletet, míg a fizikusuk nem is figyeltek erre a nagyon fontos felismerésre.

A Műegyetemi Természettudományi Karon 1993-környékén vetettem fel, hogy ismét foglakozni kellene Schrödinger gondolataival. Az aperiodikus kristály elmélet úgy tűnt, hogy az nem más, mint egy természeti jelenség és egyben, tény. Bizonyítható, hogy a Földön minden biológiai lény rendelkezik aperiodikus kristály szerkezettel, ami nem passzív, vagy statikus dolog, hanem talán maga az élet alapja. Vitathatatlan természeti törvény és tény, hogy ez az aperiodikus kristály szerkezet (vagy nevezhetjük amorf biológiai kristályszerkezetnek) teremti meg a bio-elektromos hálózati érzékelő és vezérlő rendszert, ami maga az életjelenség. A DNS csak kémiai úton nem képes örökítéseket tovább adni, ha nem rendelkezik egy ion térszerkezeti rendszerrel is. Csak egy ion és elem térszerkezeti összetett és specifikus forma képes bio-elektromos jelenséget produkálni, ami természetesen meghatározó, mérhető, és vitathatatlan életjelenség. Hiánya esetében, csak szerves vegyületek halmazáról beszélhetünk, de életről nem.

E kevéssé vizsgált és értelmezett természeti folyamat gyakorlatilag minden életfolyamatot meghatároz és nélküle ténylegesen életről nem beszélhetünk. Említhetnék a növénytermesztést, mert nem mindegy, hogy az adott talaj szerkezetben milyen természetes elemek találhatóak meg, vagy az iható édesvizek anion és kation tartalmának szervezetbe juttatását is felvethetjük, mint beépülő ion-elem anyagcsere folyamatokat.

A szervezetben való szabad és nem kovalens kötésű ion-elem rendszerek, mint pl. a szendvics molekulák ion-elem tartalmát koncentráció szerint határozták meg.

Egy típusos „szendvics” molekula:

Egyszerű vizsgálat alapján is kijelenthetjük, ha egy adott szervben, szervrendszerben a tetszőlegesen vett minták azonos mennyiségi és minőségi ion-elem koncentrációt mutatnak, akkor az, biztosan arányos térszerkezeti formációt is jelent. Megfigyelhető volt, hogy bizonyos megbetegedések esetében ez az ion-elem rendszer a megbetegedett területen specifikusan változott, azaz az elem ion minőségi és mennyiségi arányok felborultak. Ezzel bizonyítottan vélelmezhetjük, hogy a biológiai rendszerek amorf kristályszerkezetűek és azok véletlen, vagy éppen nem véletlen megváltozásával a természetes élet és anyagcsere folyamat kompenzálni kezd. Nem zárható ki, hogy a természetes hibajavító folyamatok „szabályozó mechanizmusa” és a „lokális bioelektromos térszerkezeti összefüggés” megváltozásával alakulhatnak ki a betegségek.

A továbbiakban egy összefüggés rendszer alapján, ha leírjuk egy szerv, szervrendszer elemi és molekuláris összetevőit, amiben szén alapú molekulák, víz, szabad ion-elem térháló található, akkor automatikusan létrejön egy bioelektromos jelenség is. Az I. tétel értelmezése alapján ez az életjelenség. Abban az esetben, ha az ion-elem rendszert kivonjuk a biológiai rendszerből, akkor megszűnik a bioelektromos jelenség és az életet felváltja a szerves molekulák halmaza, ami visszafordíthatatlan biokémiai folyamat. A folyamat irreverzibilis, tehát nem visszafordítható. Ezt a megállapítást a II. tételre is kiterjeszthetjük. A levezetés és értelmezést példával is alá lehet támasztani. A világ sportéletét nagyon foglalkoztatja, a sportolás közbeni hitelen bekövetkező halál. Számos értelmezés született ezekre a tragikus esetekre, amelyek ésszerűen vezetik le a hirtelen bekövetkezett halál esemény sorozatát. Mint a téma kutatója utólagosan azt feltételezem, hogy az intenzív sportmozgás, a nem megfelelő biológiai táplálékok, gyógyszerek szintetikus anyagok bevitele felerősíti és felgyorsítja az ionok-elemek „kisülését” a bioelektromos rendszerben, ez a folyamat önmagában és a dehidratáció következtében felgyorsul és az ion-elemvesztés, a kritikus térformációs rendszert (viszonylagos rács álladó) elveszti. Jelenlegi ismereteink szerint ezt a vesztességet a szervezet nem képes pótolni. A kritikus biológiai ionrács összeomlása esetében a teljes „bioelektromos hálózati rendszer” megszűnik és emiatt az élet sem tartható fenn.

A felvetett természetes elemek körforgását nem bonyolítva, említést kell tenni Linus Pauling 1930 és 1940 között megfogalmazott téziseiről is, amelyek az elektronegativitás és a redoxifolyamatokra vonatkoznak. Pauling megállapítása egy tudományos gondolkodást indított el és a kor nagy fizikusait, vegyészeit is foglalkoztatták elméletei. Az élet jelenségének kérdését nagyon sokan kutatták. A tudósok között említhetjük továbbá, Werner Heisenberget, Niels Bohrt (a www.pannonpalatinus.hu tudástárban olvasható: Egy hajókirándulás és a Hármas Elmélet Werner Heisenberg önéletrajzi írásaiból c.)

A kutatási folyamatokban és a vizsgálati rendszerek megtervezésénél természetesen Stanley Miller híres kísérlete jelentette az alapot.

Kivonat a Wikipédia szabad enciklopédiából:

„1952-ben Stanley Miller, 22 éves vegyész elhatározta, hogy kísérletileg ellenőrzi Urey elméletét, főleg azt, hogy az adott alkotóelemekből létrejöhet-e élet.

Miller gondosan sterilizálta a kísérletben használandó üvegcsöveket, lombikokat és főzőedényeket.

Egy nagyobb főzőedényt megtöltött sterilizált vízzel. Más lombikokban tárolta az Urey által meghatározott kémiai anyagokat: metánt, ammóniát és kénhidrogént.

A vizet lassan forralni kezdte, hogy vízpára keletkezzen, és a pára eljusson a kísérleti „légkör” edényéhez. Itt keverte hozzá a többi palackban tárolt három gázt.

Miller rájött, hogy bármiféle kémiai reakció beindulásához valamilyen energia szükséges. Mivel más tudósok már meghatározták, hogy a Föld korai időszakában a légkör elektromosan aktívabb volt, ezért a villámlás gyakoribb jelenség volt, mint manapság (megjegyzendő, hogy a Föld mai légkörében is állandóak a villámlások, csak ezek a Föld különböző területein jönnek létre). A villám lényegét tekintve elektromos kisülés, ezért Miller két elektródát helyezett el a kísérleti „légkör” palackjában, és ezeket egy elektromos elem két ellentétes pólusához kötötte. Az elektromos feszültséget és a távolságot az elektródák között úgy állította be, hogy szikrázás jöjjön létre.

A „légkör” palackjához csatlakozó egyik üvegcsövet lehűtve azon vízpára csapódott ki, ami egy gyűjtőedénybe csepegett, amit szintén melegíteni lehetett. A gyűjtőedény összeköttetésben állt az eredeti forralóedénnyel, hiszen a valódi légkörben is szabadon mozoghattak az alkotóelemek.

1 hetes folyamatos szikráztatás után Miller leállította a kísérletet, és kielemezte a gyűjtőedényben lévő maradékot.

Azt találta, hogy a rendszerben lévő szén 15%-a szerves anyaggá alakult. 2% aminosavvá alakult (az aminosav a protein és a DNS építőeleme). Mindössze 1 hét alatt Millernek sikerült a szerves élet építőelemeit előállítania.

A világ tudósait elámította, hogy ilyen rövid idő alatt aminosavak jöttek létre.

1953-ban fedezték fel a DNS molekula szerkezetét. A szerkezetbe jól beleillenek a Miller által előállított aminosav molekulák.”

Miller kísérletét nem volt szükséges megismételni, mivel azok bármikor reprodukálhatóak és a Hármas Elmélet I tételének megfelelően igazolást kaphatunk arról az egyszerűnek tűnő, ám nagyon bonyolult természeti jelenségről, hogy a szervetlenből milyen módon alakulhat ki, megfelelő körülmények között szerves anyag. Az amerikai kutatók valószínű ezt az egyszerű tényt nem veszik figyelembe és ezért mondják azt, hogy egy pl. aminosav jelenléte bizonyítja az életet is. Ez tévedés lehet, mert a szervesből kialakuló „élet” megjelenése és annak megismerési folyamataira ez idáig nem volt magyarázat.

Talán, nem véletlen az ismeret hiányunk. Ez idáig, a koncentrációnak tekintett ion-elem elrendezés a biológiai struktúrákban nem kapott kellő figyelmet a tudományos kutatásokban. Az I. tétel viszont (BIR elmélet) bizonyítja a kialakuló bioelektromos jelenségek törvényszerűségét. Csak ennek megléte képes a folyamatos anyagcserét biztososítani, valamint az érzékelést és az arra adott válaszokat automatikusan működtetni, nem beszélve a memória és a tudat bioelektromos rendszerének a fenntartásáról. Bizonyítható, hogy az életjelenség akkor szűnik meg, amikor egy adott szervezet bioelektromos rendszere már nem működik illetve a kritikus ion-elem térszerkezeti formáció a minimálisan szükséges kapcsolati rendszereit nem képes fenntartani.

Miller kísérlete, tehát eljutott abba a fázisba, amikor bizonyítható volt az, hogy szervetlenből szerves (szén alapú) vegyületeket lehet létrehozni, de ezek még nem élő organikus rendszerek voltak. A NASA folyton bizonygatja, hogy a földre meteorok hozták az életet, mert műholdakkal találtak kisebb befogott meteorokban szerves anyagot, de szerencsénkre ezt sem lehetett élővé átalakítani. Schrödinger gondolatát, miszerint, hogy „Mi az Élet” többen próbálták értelmezni.

Paul Davis „Egyedül vagyunk a világegyetemben” című művében az alábbi gondolatokat fejti ki.

„A könyvének címében az emberiséget több mint kétezer éve izgató kérdés fogalmazódik meg. „Aligha kétséges, hogy ha akár csak egyetlen mikrobát sikerülne találnunk, amelyről hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a földi élettől függetlenül fejlődött ki, akkor ez a felfedezés csakis a kopernikuszi vagy darwini forradalomhoz lenne hasonlítható" – állítja a szerző. „Ez lenne minden idők legjelentősebb tudományos felfedezése." „Amerikai tudósok egy csoportja olyan bizonyítékokra bukkant, amelyek azt tanúsítják, hogy több milliárd évvel ezelőtt – primitív egysejtűek alakjában – kialakulhattak az élet első formái a Marson. A kutatók a mikroszkopikus nagyságú organizmusok maradványait annak a meteoritnak a felszínén fedezték fel, amelyet 1984-ben találtak a déli sarkvidéken." (MTI, 1996. augusztus 8.) PAUL DAVIES szenzációs könyve arról szól, miként formálhatja át egy effajta felfedezés az önmagunkról és a Világegyetemről alkotott képet, s milyen hatással lehet a tudományra, a filozófiára és a vallásra. Csoda, véletlen vagy a fizika és a kémia törvényszerűségeinek következménye az élet megjelenése a Földön? Milyen érvek szólnak a hasonmás lények létezése mellett? Vajon van-e esélyünk egy nálunk sokkal fejlettebb civilizáció által küldött üzenet fogadására és megfejtésére? Az EGYEDÜL VAGYUNK A VILÁGEGYETEMBEN? Arról győzi meg az olvasót, hogy a tudomány a tudományos-fantasztikumnál is fantasztikusabb szellemi kalandozást kínál.”

A könyvön kívül egy egyszerű elméletben is megfogalmazta gondolatait, ami így hangzik: „lehet, hogy az élet kialakulása egy véletlen kémiai baleset”. Ez természetesen egy semmitmondó kijelentés lenne, viszont úgy folytatja, hogy „vagy pont fordítva az élet kialakulása az a természet törvényeinek alapján létrejön ott, ahol a feltételek adottak”.

Melyek ezek a feltétele: víz, levegő, sugárzás (nukleáris), viszonylagosan stabil hőmérséklet és biológiai táplálék láncolat.

Szükséges a rövid elemzést az anyag és az élet körforgásának néhány ismérvével kiegészíteni:

• az élet körforgása szervetlen anyagból indul ki, amely a fotoszintézis révén szerves anyaggá alakul át és ebben a mivoltában a botanikai életet jelenti. A növényzet a táplálék láncolatba átkerülve ismét csak szerves, de módosított anyagnak tekinthető, tehát bizonyos szerves struktúrák vállnak élővé, aminek leg jellemzőbb tulajdonsága az anyagcsere folyamat, ami csak és kizárólagosan az organikus rendszerekre jellemző. Az élet folyamán minden változik, soha nincs egyetlen egy statikus állapot sem. Az élet megjelenését követően az idő teltével az élő szervezet változik, míg a leépüléssel az élet megszűni, de az átalakulás folytatódik és ezért szerves molekulává alakul át, ami tovább bomlik szervetlenné… és a folyamat kezdődik, előröl.

• A föld történetének volt egy olyan pillanata, amikor első lépésként létrejött, elsősorban szén alapú un. szerves molekulák. Ezek első lépésként elkezdtek osztódni, de anyagcseréjük természetesen nem volt. Amikor a saját egyszerű osztódást felváltotta az a fajta reprodukció, amelynél már anyagcsere folyamatok is megjelentek akkora tehetjük az élet kezdetét és megjelenését (természetesen Földünk élővilágának kialakulására vonatkozik). Amikor az egyre bonyolultabb vegyületi konfigurációk létük fenntartását csak anyagcserével tudták biztosítani arra az időre tehetjük az életet kialakulását is. Ez a folyamat Schrödinger és a Hármas elmélet alapján csak aperiodikus kristályszerkezetben jöhetett létre, amely a jelenlegi biológiai létre is jellemző. Ennek az elvnek megfelelően a biológiai utódlás nem más, mint folyamatos alap ”aperiodikus” amorf kristályszerkezetet, faj specifikusan történő „tovább adása”. A biológiai lét kialakulásának pillanatától kezdve az élet fennmaradása, körforgása és a biológiai reprodukció, nem véletlenszerűen működik. Új atomszerkezeti konfigurációk már nem alakulnak ki napjainkban, csak a variációk változnak, amit evolúciónak és genetikai sokszínűségnek is nevezhetünk. Tehát minden élő faj, legyen az növény, ember a Földtörténet egy idejéből származtatható. Ennek megfelelően a Darwini evolúció, a BIR elmélet szerint, egy folyamatos alkalmazkodás a változó környezethez, változatlan térszerkezeti konfigurációval.

• Az élet fennmaradásához nagyon fontos a biológiai sokszínűség, mert ez egyben a természet egyensúlyát jelenti és biztosítja a táplálék láncolatot.

• Bioelektromos jelenség, pl. a sejtmembránon, vagy a DNS tetején csak „élő” állapotban van jelen. Ha ezt a természetes bioelektromos térhálózatot megszüntetjük (pl. a testet felépítő nem kovalens kötésben lévő ionok eltávolításával, vagy áramütéssel) akkor a szerves molekuláris rész még megmarad, de az életjenség megszűnik. (Galvani békacombjai a viharban). Ilyen esetben az ionok térszerkezeti természetes formái „szétesnek” és nagyon rövid időn belül a szervezetből kiürülnek. A kémiai folyamatot követi a bioelektromos hálózati rendszer szétesése illetve megszűnése, amely továbbiakban már nem reprodukálható.

• A szén atomok jellemzik az életet, amely a szén és az élet kőr-forgásában mindhárom halmazállapotban jelen van.

• A biológiai rendszerek másik fontos vegyülete a víz és néhány elsősorban szén zárt és nyíltláncú molekula -gondolták ez idáig-.

• A biológiai rendszerekben a kutatás folyamán minden vizsgálat azt eredményezte, hogy minimum 30-32 elem (atom) van jelen az Emberben. Egyes irodalmi adatok, melyek nagyon érzékeny méréseket alkalmaztak (mint pl. neutron aktivációs gamma spektroszkópia) 60 feletti elemet is kimutattak pl. emberben.

• Az élet fennmaradása csak és kizárólagosan a növényzetnek és a Nap sugárzásának köszönhetjük. Ha ez nem így lenne, akkor ember sem élne a Földön. Tehát ne vegyük figyelembe azoknak a felelőtlen tudósoknak a véleményét, akik akár az emberi létet monokultúrában is el tudják képzelni. Biológiai szempontból és a BIR elmélet szerint bizonyított sebezhetőségünk, amely eredményezheti és felgyorsíthatja pl. fajok kihalását, ha a táplálék láncolatban, a reprodukció folyamatában a természetes ion-elem struktúra felbomlik.

A Hármas Elmélet I. tételének (BIR elmélet= biológiai ion térszerkezet rácselmélet)

• A biológiai lények vázrendszere és a lágyrészek fő eleme a szén alapú molekuláris rendszer, csontozatnál ismert, hogy a kalcium és magnézium a jellemzőbb. Az élet minden finom részlete a külvilágtól függ, amit érzékszerveinkkel képezünk le. A leképezetett külvilágba minden biológiai rezdülésünk arra törekszik, hogy a biológiai létet optimálisan fenn tudjuk tartani.

• A folyamatos és szakadatlan anyagcserével fenntartott élet alkalmas arra, hogy, minden esetben természetes biológiai válaszokat is tudjon produkálni. Ezt az életjelenséget egy magasan szabályozott bioelektromos jelenség végzi.

• A vezérléseknél, az idegrendszernél az idegsejt nyúlványa nyilvánvalóan áramot szállít, de csak azokra a sejtcsoportokra, szervre, vagy szervrendszerre hat, amelynek van saját membrán elektromos potenciálja, ami csak úgy jöhet létre, ha bizonyos elemek-izotópok-ionok a tér szerkezetében arányosan és a kristály szerkezetekre jellemző rácsállandókkal rendelkeznek.

• Létezik egy megfigyelt nagyon jellemző és az élet minőséget befolyásoló BIR jelenség. Abban az esetben, ha a biológiailag stabil rácsszerkezet megváltozik (kornak-nemnek megfelelően) úgy, hogy egy jellemző elem lecserélődik egy másik elemre, izotópra, ionra, akkor a természetes térszerkezeti forma hasonló molekuláris rendszert mutat, de a bioelektromos hálózat egyensúlyi állapota felborul és megjelenik a betegség.

• A hibás térszerkezeti ionrácsok módosított bioelektromos működést eredményeznek. Ezek az ionok nincsenek zömében vegyi kötésben, hanem un. nem kovalens formát vesznek fel. Ezt sikerült kimutatni és ezt a kémiában úgy hívják, hogy „szendvics” molekula. Az orvostudomány jelenleg az ionok és az elemek anyagcsere felborulását bizonyos elemek strukturálódási és elrendeződési zavarával magyarázzák. Szinte minden estben felvetődik, mint pl. nehézfémek esetében (vagy annak sói), hogy toxikus folyamatot tételeznek fel, vagy csak koncentrációjuk (térszerkezeti) változásával torzítják a lokális bioelektromos egységet. Említhetnénk például a réz anyagcsere zavarát, amely folyamat a Wilson-Szindróma betegségét okozhatja (rézanyagcsere-zavaron alapuló hepatolentikuláris degeneráció).

• Szükséges megjegyezni, hogy minden ilyen esetben (Hármas Elmélet alapján) nem a kémiai, biokémiai zavar okozza a problémát, hanem az instabil amorf rácsszerkezeti változásának a bioelektromos változása.

• Nagyon leegyszerűsítve a biológiai rendszereket felépítő izomszövetek, zsigeri szövetek, csontszövet stb. az élő állapotában nem csak kémiai molekuláris rendszer, hanem egy nagyon bonyolult bioelektromos saját elektromos töltéssel rendelkező bonyolult szenzorérzékelő és szabályozó rendszer is. Ez a BIR elmélet szerint nem csak a központi és a vegetatív idegrendszert jelenti, hanem minden élő sejt egységes fennmaradásának alapja. Megfigyelések alapján bizonyított, hogy hiába tökéletes az idegrendszer egy adott embernél, ha egy szervrendszer ionrendszere felborul, vagy kritikus mértéket meghaladóan megváltozik, akkor az élet fennmaradását is veszélyeztetni képes. Leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy az adott emberi test (soma) rendszer minden sejtje autonóm módon rendelkezik a fenntartásához szükséges ion rácsrendszerrel és ezzel biztosítja a sejtmembránon mérhető töltést, amelynek teljes testre kiterjedő halmazai egységes életfolyamatokat alakít ki. A természetben az élővilágban megfigyelhetjük, ha nincs töltés, akkor csak szerves létezik, de élet már nem.

A Hármas Elmélet I. tétele alapozza meg a II. és a III. fő tételeket. Nagyon leegyszerűsítve tehát azt mondhatjuk, hogy a biológiai rendszerekben a 30 feletti fellelhető elemek a kémiai molekulákon kívül egy ion-elem térháló rendszerrel tartja fenn a mindenhol mérhető bioelektromos potenciált. Ezért nem csak szerves molekulákat célszerű vizsgálni, hanem a kornak és nemnek megfelelő ion-elem rendszert is szükséges vizsgálat alá vonni. A levegő, ivóvíz és biológiai táplálékokon kívül a mikro-makróelem és ionforgalom is az élet alapjául szolgál.

Ha elfogadjuk az I. tételben megfogalmazott elméletet (ami minden biológiai rendszerben kimutatható) akkor azt is igazoltan állíthatjuk, hogy az élet és kiemelten az anyag (elem-ion) körforgása tartja fenn az életet bolygónkon. A tétel továbbgondolkodásánál felvethető, hogy ennek a körfolyamatnak milyen hatása, vagy törvényszerűsége van utódlásában.

A II. fő tétel azt mondja ki, hogy az élet fennmaradása az egy folyamatosan előrehaladó spirál szerkezetű utódlások és reprodukciók halmaza. Tehát minden élőnek van idő kimérete, azaz becsülhető, hogy egy ember meddig él. Az élet fennmaradásának a BIR elméletnek megfelelően az az igazi alapja, hogy a táplálék láncolaton keresztül a szendvics molekuláris rendszerek folyamatosan lecserélik a „kisült” ionokat, amelyek a víztérben és szénmolekulák között úgy viselkednek, mint egy akkumulátor és stabilan tartják a membrán potenciált, vagy az elektromos töltést. Ennek a töltésnek nagyon stabilnak kell lennie, mert ha ez nem biztosított elsőnek egy részleges elektrobiológiai zavar kezdődik (betegségek megjelenése pl. sympathikus és parasympathikus zavarok).

Tartós potenciál zavar esetében maga a rendszer is képes összeomlani (pl. villámcsapás, vagy áramütés, ami egyszerűen kisüti a kationokat). Egy ember életét végig követve pontosan láthatóak az élet fennmaradásainak az időperiódusai és a BIR tétellel becsülhető az, hogy az élet meddig tartható fenn. Az egész rendszer az amorf és aperiodikus biológiai kristályrendszeren alapszik. Az élet első időszakában szinte minden biológiai lénynél megfigyelhető ( bioelektromosságról beszélve) egy primer és egy szekunder akkumuláció. A II. fő tétel értelmezése nehezen volt bizonyítható, mert a reprodukciós folyamatban meg kellet találni az a momentumot, amikor egy élőlény kialakítja a saját rendszerének megfelelő és az utódban is felismertető ion-elem térformációt. A II tétel alapján ez a folyamat ismerté vált.

A teljes életfolyamat vizsgálatánál meghatározható egy aktív, nevezzük túltelített elem-ionhalmaz csúcs, amikortól már nem növekszik az ember, sőt kezd veszíteni sejtjeiből. Ezzel egy időben érzékelési és szabályozási zavarok is fellépnek.

A primer akkumulációt szemléletesen a combcsont hossznövekedésén keresztül lehet bemutatni a magzati életben. (Kopits meghatározás)

Az elemek és ionok térszerkezeti formájának egyik jellemző példája lehet, a combcsont un. trabekuláris, gerendázata, amely fiatal korban statikailag is tökéletes héjszerkezetet mutat, míg az öregedés folyamattal a gerendázat átépül és ezzel a statikája is megváltozik.

A tápanyag forgalom ion-elemcseréje folyamatos és szakadatlan (BIR szerint). A táplálék láncolaton keresztül az ioncsatornák segítségével a biológiai rendszer a kisült ionokat eltávolítja (zömében a vizelettel) és töltött ionokkal pótolja. Csak az a baj, hogy mindig van vesztesség. Ez okozza például a combcsont fejnél lévő nyak ((collum ossis femoris) átstrukturálódását és rugalmatlanságát. A biológiai ion rácsállandó között tehát mérhetően van elektrobiológiai stabilitás, de tartalék is. Bizonyos elemek anyagcserére gyakorolt hatása levezethető és értelmezhető. Természetesen ilyen folyamatoknál a bio-elektomos rendszert is változik. A folyamat jól megfigyelhető Takács Sándor könyvében látható ábrán, ami a kadmium hatását mutatja be a kalcium anyagcserénél.

A megfigyeléseim, méréseim és becsléseim alapján a II. fő tételbe azt lehet állítani, hogy a biológiai lét fenntartásának idejét a természet törvényeiben radioaktív izotópok felezési idejének törvényszerűségével lehet meghatározni (BHT tétel). A II. tétel alapján beszélhetünk primer akkumulációról (magzati idő), valamint secunder akkumulációról, ami pl. az Ember esetében a pubertás kor végével teljesedik be. E két periódus összeadott időtartama adja meg a biológiai felezési idő alap adatát. Az összes akkumulációs idő (hasonlóan a radioaktív izotópok felezési idejével) hétszeres felezés esetén kerül abba az állapotba, amikor a test ion-elem rácsállandói minimálisra csökkenek és rész és egész bioelektromos hálózati rendszere felborul, illetve megszűnik. A kutatások és számítások alapján, abban az esetben, amikor a de-akkumulációs, a korábbi primer akkumulációs térformációs struktúra alá esik, akkortól az élet tovább nem tartható fenn. A bioelektromos térszerkezeti konfiguráció megszűnése esetében kisebb lokális sejtcsoportok még fenn tudják tartani bioelektromos töltöttségüket, de az anyagcsere nyújtotta un. re-akkumulációs ioncserék már megszűnnek, így egy idő után nem tartható fenn a teljes bioelektromos rendszer és az élet. A szerves molekulák egy ideig megmaradnak, de a metabolizmus hiányába elhalnak, szétesnek. A mai orvostudomány és gyógyszerészet hihetetlen hibákat követ el, mert bizonyítottan a természet rendjével és annak törvényeivel száll szembe. Vegyszerekkel és szintetikus anyagokkal igyekszik természetes molekulákat pótolni, ami alapjaiban változtatja meg a tápanyagok természetes biokémiai folyamatait, mint pl. a Szent-Györgyi Krebs ciklust.

(forrás: Wikipédia)

Az emberi szervezetben zajló biokémiai folyamatok természetesen ennél jóval bonyolultabbak. A Hármas Elmélet értelmezése esetében célszerű egy más folyamatot is értelmezni. A komplex vegyületek szerkezetéről és azok reakcióiról az alábbiakat tudhatjuk:

A fémkomplexek reakciói közül a ligandumcsere a legfontosabb. A komplexeknek azt a képességét, amely lehetővé teszi, hogy a komplex olyan reakcióban vegyen részt, amelyek során egy vagy több ligandum más ligandumokra (ligand= valamely biomolekula aktív helyéhez specifikusan kötődni képes anyag) cserélődik ki, komplex labilitásnak nevezzük. Ennek megfelelően azokat a komplexeket, amelyekben ezek az átalakulások gyorsak, laqbilis koomplexeknek, azokat pedig amelekben csak lassan, vagy egyáltalában nem mennek végbe inert komplexeknek nevezzük. A ligandum csere folyamatában kétféle mechanizmust különböztethetünk meg. a) a disszociativ mechanizmus első lépésében az egyik ligandum kiszakad a komplexből és átmenetileg egy koordinatív telített komplex jön létre, majd ezt követi egy új logandum beépülése. b) A másik, asszociatív mechanizmusnak nevezett folyamat során először egy koordinatíve túltelített komplex jön létre, majd ebből az egyik ligandum kiszakad és új komplex keletkezik.

Számos folyamatot írhatunk le amelyek a folyamatos anyagcserében követik egymást. Érdekesség ként megemlíthető és a Hármas Elmélettel értelmezhető például a ligandumhelyettesitési reakciók között gyakori jelenségként kialakuló fémionhoz kötött vízmolekula cserélődése, oldószeres-vízmolekulával vagy valamilyen más ligandummal. Ezek a reakciók jellemzően nagyon gyorsak, de tanulmányozások és a folyamatban való vizsgálatuk nem lehetetlen.

A szerves molekulák és az ion-elem térszerkezeti formációi biztosítják tehát az életet, amely szigorúan a természet törvénye szerint zajlik, változik és átalakul.

A hármas elmélet BIR és BHT (I-II) tétele egyrészről feltárja az elemek körforgását és a biológiai rendszerekben kialakuló ionok és elemek térszerkezeti formáját, valamit értelmezi a mikrokörnyezetben természetesen kialakuló töltötségek törvényszerűségét.

A részletek tovább elemzése helyett célszerű néhány táblázatban is bemutatni a mikro-makro elemek természetes körforgásának leegyszerűsített formáit (amelyek egy korábbi írás részletét képezi):

„Nem vitatható, hogy a természet egyensúlyi állapota feltételez számos anyag folyamatos és szakadatlan körforgását, mint pl. a szén, kalcium, magnézium, oxigén stb. Ezek az élővilágban meglévő körfolyamatok a növényvilágnál a leg szemléletesebbek.

Jól szemlélteti ezt az a tény, hogy pl. az Ember által kilélegzett Co2 a növények foto szintetizáló képességén kerül tér ismét vissza az élővilágba és ezzel megvalósul az élet körforgása. „Tudomásul kell venni, hogy a biokémia legalább oly mértékig szervetlen kémia, mint amennyire szerves” (Williems). Földünket, 88 állandó elem alkotja, ezt a periodikus rendszerben megtalálhatjuk. Létezik 12 elem, amelyek nem, vagy csak kismértékben találhatók a biológiai rendszerekbe és létfontosságuk nem kimutatható. Viszont a fennmaradó 76 elem megtalálható az élővilág minden tagjában, természetesen más és más összetételben és mennyiségben. Az elemek számát, ha rendezzük, akkor azt vesszük észre, hogy létezik 65 mikroelem, amelyek kimutathatóak például az emberi szervezetben is. Ez is egy természeti körforgás része, mert a növényzet, amit felvesz elemeket, az valamilyen kötött, vagy ion formában átkerül a táplálék láncolaton keresztül az állatvilág sokszínűségében és a táplálék láncolat végén az emberi szervezetbe is bele kerül.

Célszerű ezt egy táblázatban megtekinteni: A mikroelemek koncentrációja a földkéregben, mg/kg van megadva (Bowen, Pais és Jones adatai alapján)

Ez nem mást mond ki, mint azt, hogy az elemek körforgása és annak elektronegativitása alapozza meg a sejtek, szervek és szervrendszerek természetes bioelektromos térszerkezetét és természetesen a neuronok elektromos potenciálját is.

Biztosan tudható, hogy a tájszerkezetre és annak geológiai összefüggésében visszafordíthatatlan változások jönnek létre. Ez nem csak környezeti változást idézhet elő, hanem a közvetlen és a közvetett tájszerkezet élővilágának ion és elemszerkezeti struktúráját meg fogja változtatni.

Vizsgáljunk meg néhány táblázatot Pais István: a mikroelemek jelentősége az életben, című könyve alapján.

Első táblázatában Pais Professzor Úr a mikroelemek átlagos koncentrációját határozta meg mg/kg-ban:

A második táblázatban és grafikus ábrázolásnál a mindennapi életünket befolyásolni képes elemek hatásait láthatjuk.

Felvetődik a kérdés, hogy ez hogyan jut be a szervezetbe és milyen gyakran szükséges az élőlényeknek elemeket felvenniük a környezetből. A látszólag egyszerű kérdés nagyon bonyolult biokémiai folyamatokat takar. Állíthatjuk, hogy az elemek, ionok felvétele közvetlenül és közvetetten állandóan zajló életfolyamat, amelyeknél az enzimatikus bontásokat is figyelembe kell venni.

A létfontosságú mikroelemek napi felvételének mennyisége ismert, de fontos megjegyezni, hogy ezeknek a mikro és makró elemek a szervezetbe való bevitel esetében csak természetes folyamatok formájában jöhetnek létre. (megjegyzés: a XXI. század új és ez idáig csak felületesen elemzett betegségei egy szomatologus véleménye alapján elsősorban az anyagcsere folyamatok aránytalan megváltozásával hozhatók összefüggésbe. A globális élelmiszer kereskedelem nagyon sok esetben látvány élelmiszereket forgalmaz, de a bel tartalomra, adott esetben a mikró és makró elemek összetételére nincs figyelemmel.

Egy táblázatban vizsgáljuk meg, hogy egy átlagos felnőtt embernek a napi mikroelem felvételének milyen határok között kell mozognia.

A célzott kutatási programok alapján megállapítható, hogy napjainkban szinte az egész világon sérült, változott a természetes biológiai táplálkozás és ezen keresztül a teljes anyagcsere folyamat.

A mikrobák is érintetté váltak, amelyeknél a mutációs folyamtok is felgyorsulni látszanak. Meg kell jegyezni, hogy a mikró és makró elemek adott esetben a baktériumok életét és mutációját is befolyásolni képesek, a kémiai szennyezésekre és nem utolsó sorban a talaj anyagszerkezeti változásoknak hatásai miatt.

(két példa: Japán Déli részén Kyushu városában korábban egy higanyvegyületeket felhasználó üzemez hoztak létre., amelynek szennyvizét tisztítás nélkül a közeli tengeröbölbe eresztették. A különféle higany vegyületek folyamatosan dúsulni kezdtek a halakban és az adott tengerbiológia minden részvevőjében. A lakosság fő tápláléka a hal volt és ezért tömeges higanymérgezések fordultak elő. A probléma feltárását követően az ipari vizet tisztítani kezdték, de a tünetek lassan múltak, mert az iszapban elnyelt mennyiség tovább szennyezte a környezetet. Végül az érintett tenger fenék teljes területét le kellett betonozni a további mérgezéseket kizárják.

Hasonló jelenséget lehetett megfigyelni Honshu nevű szigeten egy Fuchu nevű település környezetében. Ezen a helyen egy kadmium vegyületeket használó üzem a szennyvizét közvetlenül a rizsföldek elárasztására használta.

A kadmiummal telített rizs fogyasztásakor a vese súlyos rendellenességeket produkált és jelentősen befolyásolta a kalcium forgalmat és háztartást. A lerakodott kadmium és a kalcium kölcsönhatásba lépett és a csont állományát megváltoztatta, azok elvékonyodtak és törékenyek lettek. A kadmium mérgezettek erős fájdalmakra panaszkodtak, ami a betegség megnevezésében is megtalálható. Ez nem más, mint az „itai-itai” betegség, ami magyarul azt jelenti „jaj-jaj”.)

A példákat azért célszerű felsorolni, mert csak vélelmezhetjük, hogy milyen kémiai folyamtok és milyen elemkoncentrációk alakulhatnak ki. Természetesen nem lehet leegyszerűsíteni ezt a kérdés csak nehézfém szennyezésre.

Végezetül egy táblázatban megvizsgálhatjuk, hogy ha az elemek, ionok és izotópok nem a kedvező ellátási sávba esnek, akkor annak milyen következményei lehetnek az Emberre.

A III. fő tétel az első két tételre épül, és azt mondja ki (igaz nagyon bonyolult módon), hogy az aperiodikus (ember esetében) humán rácsállandó fenntartása az élet alapja. Tehát folyamatos és szakadatlan anyagcsere folyamatoknál az ion, elem, izotóp forgalom nélkülözhetetlen és létfontosságú. Abban az esetben, ha a biológiai táplálék nem képes az ionarányoknak megfelelő pótlást biztosítani, akkor az elektrobiológiai hálózat sérül és kialakulnak a betegségek, ami nem más, mint maga válasz reakció. A bonyolult kémiai, biokémiai, fizikai és biofizikai folyamatok a kvantummechanika, -fizika és kémia törvényei szerint zajlanak. Tehát biológiai rendszerekbe ezek, mint kvantumbiológiai folyamatok vannak jelen. Ennek a bizonyítása teljesen értelmetlen, mert ez Einstein, Schrödinger és Heisenberg óta megkérdőjelezhetetlen természeti törvényszerűségekről van szó. Ha létezik kvantumbiológia folyamat, akkor kell lenni fotonnak is. Ez a relativitás elméletének alapja. Mi ez a kvantum biológiai foton. Ez az infravörös elektromágneses sugárzás, ami magas információ tartalommal folyamatosan és szakadatlanul ad információt (a fotonok energiáján keresztül) az adott élőlény homeosztázisáról és metabolizmusáról. Ez nem vagylagos sugárzás, hanem állandóan jelenlévő mindaddig, míg az élet és a metabolizmus fenntartja az organikus működést.

 

Tehát a Somatoinfra segítségével monitorozni tudjuk a funkcionális anatómiai folyamatokat, az bioelektromos jelenségek másodlagos hatását, sebességét és funkcióját.

Az életfolyamat sajátos jelensége ember esetében tehát nem más, mint a humán radiáció. A Hármas Elmélet III. tételének rövid értelmezése (kivonat a Somatoinfra©® szabadalmi leírásból):

„A bőrfelszínről folyamatosan és szakadatlanul emittálódó elektromágneses sugárzás jellemzően a fény és a mikrohullámú sugárzás tartománya között helyezkedik el, tehát az infravörös tartományt öleli fel. A találmány a leírásában egy elvként kezeli az infravörös emissziós sugárzás leképezését és képpé való átalakítást, amely a nagysebességű fiziológiai folyamatokat reprezentálja. A folyamatos és szakadatlan humán radiáció (az emberi test felszínéről kilépő infravörös sugárzás) passzív, non-invazív leképezésével biztosított a morfológiai (alaktani) eltéréstől független, funkcionális folyamatok expozíciós, vagy folyamatos leképezése. A találmány lényege, hogy az ismert és általánosan használt orvosi képalkotó eljárásoktól eltérően ezt a fő fiziológiai természetes sugárzást egy egységként kezeli, mert minden tartomány szelektíven besorolható egy-egy életfolyamathoz. A technika jelenlegi állása ezt egyetlen detektorral nem tudja megvalósítani, mert az infravörös tartományon belül a fényhez közeli, rövid, közép és hosszúhullámú tartományokat mind más-más alapanyagában eltérő optikákkal és szelektív detektorokkal lehet csak leképezni. A találmány feltételez egy jövőbeni technikai és informatikai fejlődést, de addig, míg ezek nem valósulnak meg, addig az elkülönített tartományok leképezésének technikai lehetőségeit tudja csak segíteni. Tehát a találmány szerinti eljárás egységesen kezeli a látható fénytől 1000 nm-ig, 1000-5000 nm-ig illetve az 5000-13.000 nm infra tartományokat. A komplex funkcionális anatómiai képalkotás lényege a találmány szerint az, hogy a dinamikusan zajló életfolyamatok kvantum jelenségeinek szelektív elkülönítésével magas információ tartalmú funkcionalitást és mérsékelt, de más képalkotáshoz köthető tájanatómiai morfológiai jellegű képalkotást is megvalósítson.

A találmány mivel egy egységként kezeli a természetes életfolyamatok kvantum jelenségének egységét ezért elméleti síkon a komplex rendszerhez köti a TeraHertz tartományt is. A találmány ettől nem elméleti, hanem egyértelműen konstruktív gyakorlati eljárási egységet képez. A találmány természetesen nem ismert módszerek kombinációjával foglakozik, hanem az adott IR tartományok átcsoportosításával új technológiai rendszert alakított ki. Példaként említhető a MÉZER sugárzás transzportálása hosszúhullámú IR tartománnyá. Tehát nyilatkozunk arról, hogy a leírásban és az igénypontokban megfogalmazott eljárás nem kü1öníthető el és ennek megfelelően nem köthető csak egy eljáráshoz. Egy komplex tartományt csak annak komplex leképezésével lehet értelmezhetővé tenni. A találmány leírása különös figyelmet szentel annak, hogy a leírás kezdetén megfogalmazott hipotézisek megfelelően tézissé formálódjanak. Különös tekintettel arra, hogy: – Mit mérünk? (esetünkben IR teljes spektrális tartomány), – Mivel mérjük? (centrális, hosszúhullámú detektor vezérlései a jelölt tartományok szelektív foton energiáját, amelyet spektrális analízissel elemezzük. – A mért értékek információ tartalma? (A tértopografikus IR funkcionális anatómiai képalkotás térspektroszkópiás elemzése, relatív intenzitás differencia szerint. )

Az előzőekben leírt értelmezés szerint a technika jelenlegi állása a teljes IR tartomány leképezését csak és kizárólagosan szelektíven tudja megoldani. Egyes tartományoknál elégséges speciális szűrőket alkalmaz, de távoli tartományok esetében az optikát alkotó növesztett egykristály összetétele is differenciált. A 10. oldalon szereplő utolsó bekezdés kifejezetten pontosítja, hogy a centrális leképezést a 6000-12.000 nm tartomány érzékeli. Tehát ez képezi az alap detektort, amire felépül az egész technológia és eljárás.

Minden élő organikus rendszer, tehát az ember is, így annak folyamatos metabolizmusát kvantum jelenségek kísérik, azaz elektromágneses sugárzást emittálnak. Ember esetében a passzív kvantumbiológiai fenomén a 9600 nm tartomány köré rendeződik. Ez a természetes Humán-Infra-Radiáció (HIR) folyamatos és szakadatlan mindaddig, míg életjelenség áll fenn. A sugárzás a teljes testfelület minden pontjáról emittálódik a tér minden irányába, Az IR fotonok energiája mérhető és leképezhető. A találmány tárgyát képező eljárás lényege, hogy ezt a természetes emberi sugárzást felfogja és egy detektorral képszerűen megjeleníti. A kép, amit nyerünk a detektor felbontóképességének arányában minden ponton (pixelen) az adott foton energiáját reprezentálja fekete-fehér és a szürke árnyalatok segítségével. Ismert, hogy a szelektíven elkülöníthető energia tartományok "színezésével" kontúrokat (esetünkben izotherm zónákat) tudunk megjeleníteni. A HIR (Humán-Infra-Radiáció). tértopográfiája viszont dinamikusan reprezentálja a zajló kvantum jelenségeket, mint például biokémiai-biofizikai jelenségeket. A találmány leírása a terjedelem korlátozása érdekében valóban nem tért ki arra, hogy a találmányban megfogalmazott elveknek megfelelően a térben leképezett emittált humán IR esetében (minimum trianguláris leképezéssel) spektroszkópiai elemzéseket lehet végezni. Jelenleg a világban a lineáris, azaz egy vonalon leképezett spektrális elemzéseket végzik. A találmány megkívánta, hogy a humán és biológiai vizsgálatok esetében egy tér-topografikus és spektrális relatív intenzitáselemzés is megvalósuljon. A találmány tárgyát képező eljárás alkalmas valós időben megfelelő faktorok közbeiktatásával folyamatos tér spektroszkópiai formációkat alkotni, melyek teljesen automatikusan regisztrálják és mérik a folyamatosan változó relatív intenzitás differenciákat (lágyrész mikro-sebészeti alkalmazás). A multispektrális leképezés és a kutatás alatt lévő MÉZER technológia beiktatásával, valós 3D képek jeleníthetőek meg, szintén valós időben, a térbe helyezhetően, a dinamikus metabolikus és/vagy fiziológiai IR képalkotás behelyezhetővé válik.”

  

 

Szacsky Mihály 2012-02-13

 

A www. pannonpalatinus.hu oldalon található, a témával kapcsolatos egyéb írások:

– Egy hajókirándulás és a Hármas Elmélet

– Ervin Schrödinger gondolatai és a Hármas Elmélet

– A XXI. század első évtizedéről – Az ember

– Tudományok, társtudományok – etnológia

– Tudományok, társtudományok – humánbiológia, biológiai antropológia

– Tudományok, társtudományok – ökológia

– Akár az Isten: létrehozták az első mesterséges DNS-t, megszületett az első “szintetikus” sejt

– RÁK ( I.) – a félelmet, szorongást és sokak szemében végzetes betegséget jelentő szó

– Somatologia – táplálkozás és anyagcsere: a bélbaktériumok

– A bélbaktériumok

– Táplálkozás és anyagcsere

– Humánbiológia és egészségmegőrzés

– Mikro sebészet, dinamikus fiziológiai képalkotó eljárás infravörös tartományban

– Dilemmák a XXI. század küszöbén az antropológiai szemléletű egészségfenntartás és a betegellátás kérdéskörökben

– Válasz a Radiológiai Szakmai Kollégium állásfoglalására

– RÁK (II.) – a félelmet, szorongást és sokak szemében végzetes betegséget jelentő szó

– Az egészség egy szomatológus szemével (a XXI.század elején)

– Általános népegészségügyi szűrővizsgálatok (egy lehetséges felmérési módszer)

– Az orvostudomány (I-II)

– Egészségmegőrző információs rendszerek felépítése és az egészség fenntartás

– A Veszélyes XXI. század kihívásai – a járványok

– Thoughts from the presentation of Triple Theories