Összefüggéstelen szavak, vagy tartalommal bíró megállapítás. A fő téma maga az ENERGIA, ami egzakt pontosan meghatározható, szinte mindent tudunk róla és mégis összefüggéstelen káoszba torkollik napjainkba. Ez az írás azt a célt szolgálja, hogy minden zagyva érveléstől megtisztítva, Bolygónk a Föld anyag és energia összefüggését feltárja. Merész vállalkozás, mert (mint azt egy korábbi írásomban felvetettem) a jelenleg tisztázatlan kórokozók okozta súlyos tudatmódosulásban szenvedő megmondó emberek görcsösen ragaszkodnak rögeszméikhez. Ez még nem lenne probléma, mert jól kondicionált zárt intézményekbe saját maguk között jól éreznék magukat. Sajnos viszont kevésnek bizonyulnak az ilyen intézmények és ez által szabadon, sok esetben fontos pozíciókat betöltő hivatalokban hatalmat gyakorolnak, természetesen a nem fertőzöttek világában.

A címben hat megnevezés szerepel, ahhoz, hogy azok összefüggéseit feltárjuk, célszerű mindegyik területet alapszinten értelmezni.

  • Energia: Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg. A joule (J) az energia SI-mértékegysége, amit úgy határozunk meg, mint az az energia, ami egy testnek mechanikai munka által átadódik 1 newton erő ellenében 1 méterrel történő elmozdulása által. A munka és a hőátadás az a két folyamat, ami által két test között energia adható át (nem számítva azokat a folyamatokat, ahol energia új anyaggal együtt adódik át). A termodinamika második főtétele határozza meg azt a hatékonysági korlátot, amivel energia átadódhat – valamennyi energia mindig elvész hőveszteség formájában. Elnevezésében a gyakorlat alkalmazza a következő kifejezéseket is: munkavégző képesség, kölcsönható képesség, egy test vagy mező állapotváltoztató képessége. (Idézet a Wikipédiából)

  • Társadalom: A társadalom köznapi értelmezése nagyobb embercsoportot jelöl, akik egyfajta rend szerint együtt élnek. Tagjai társas hatás, befolyásolás révén nyomást gyakorolhatnak az egyénre és ezen módon az egyén is hatással van tagjaira. A társadalom kifejezés a „társ” szóból született a latin societas („társadalom”) mintájára, amely a „társ” jelentésű socius szó származéka (ez a magyarban is használatos a „szocio-” előtagban). Így a társadalom jelentése viszonylag közel áll a „társ”, „társas”, „társaság” szavakéhoz. (Wikipédia)

– Káosz: A kaotikus viselkedést mutató rendszerek determinisztikusak, ellentétben a káosz szó hétköznapi jelentésével, ami totális rendetlenséget sugall. Valójában a káosz a viselkedés lokális instabilitásának és a globális keveredésnek az együttese. A viselkedés lokálisan instabil, ha egymáshoz közeli kezdőhelyzetből indítva a rendszert a különbségek gyorsan nőnek. Globális keveredésen azt értjük, hogy tipikus kezdőfeltételekkel indítva hosszú idő alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer.Tudomány: A tudomány a bennünket kölvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük. Az egyetemes tudomány fejlődéséhez hozzájárul (többek között) a felső oktatás az intézményeiben folyó kutató-, alkotó művészeti munka, az új tudományos eredmények és alkotások létrehozásával, a korszerű ismeretek átvétele és továbbadása által, továbbá a kiemelkedő képességű tehetségek tudományos szintű felkészítése révén.: Teljes zűrzavar, felfordulás, összevisszaság; a rend hiánya. Sok és gyors tevékenység, mozgás – haszon vagy eredmény nélkül. [káosz < latin: chaos (zűrzavar, formátlan őstömeg < űr) < görög: khaosz (űr, mélység) < khaino (tátong, ásít)]. ( Wikipédia)

  • Tudomány: A tudomány a bennünket kölvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük.

  • Percemberek: Nagyon hamar, hirtelen jut a csúcsra, de már rövid időn belül senki sem fog rá emlékezni.Látványos karriert (szakmai/politikai) befutó, hamar levitézlett, gyorsan elfelejtett személy. Politikai fórumokon gyakori. (megjegyzés: a percembert a tudás és a képesség hiánya soha nem akadályozza és nem zavarja abba, hogy hatalmát kiépítse és karrierjét (ami percekben mérhető) a lehető legmagasabb csúcsra emelje).

  • Valóság:A valóság a tudatunktól függetlenül létező dolgok összessége: minden, ami létezik; tágabb értelemben pedig minden, ami valaha létezett és minden, ami jelenleg is létezik. A valóság alapvető jellemzője az, hogy anyagi, tárgyilagos, vagyis független a megfigyelőtől, annak helyzetétől, mozgási állapotától és az eszközöktől, amiket a valóság megfigyelésére a megfigyelő használ, valamint független a megfigyelő ismereteitől, értékítéletétől, nézeteitől is. A valóság megtapasztalásának vannak korlátai, de a megismerésére tehetünk erőfeszítéseket. A tudományos megismerés célja az anyagi valóság feltérképezése. Ám tudjuk, tévedhetünk, vannak ismérvek/kritériumai a valós észlelésnek, amikor nem tévedünk. A kvantummechanika felismerte Heisenberg elvét A tárgyak valósak, ha ugyanazzal a világgal lépnek kölcsönhatásba, abban a világban részesednek, amelyben mi élünk (Wikipédia)

Az hat megnevezett területet tehát mindenki ismerheti és senki nem vonhatja kétségbe azok pontos megfogalmazását (mert hogy azokat olyan helyről idéztem amelyeket mint forrásanyagokat mindenki használ).

Abban az esetben ha a hat témát egybe olvasszuk akkor abból azt olvashatjuk ki, hogy napjainkban a percemberek az energiával kapcsolatosan, a tudományra is hivatkozva, társadalmainkban olyan káoszt idéznek elő ami ellentmond minden észérvnek (tudománynak).

A nagy kérdés, hogy ez a szellemi káosz jellegű örvény ami az energiával kapcsolatos és ami az emberiséget a mélybe húzza, még menthető, vagy törődjünk bele az önpusztításba.

Sajnos nem kell bizonyítanom a fenti állítások valószerűségét.

A valóság fejezetben, felbukkan a kvantummechanika mint tudomány. Mivel élettudományi kutatásokkal foglalkozom, ezért merészen a jelenlegi “energiával” kapcsolatos káosz kérdéseket a XXI. század új tudományterületének a kvantumbiológiának elméleti és módszertani alapvetéseinek felhasználásával vezetem le.

Egy ilyen rövid írás csak arra jó, hogy alapszinten az összefüggéseket levezesse és a kérdéskör összetettségét valamelyest igyekezzen egységbe rendezni. A komplex feldolgozás könyvtárnyi tanulmányok összeségét jelentené, viszont az írásba igyekszem olyan egyszerűen és értelmezhetően fogalmazni, hogy a szakterületek részletes alapvetései és axiomái egyértelműen bizonyítsák, hogy nem fantáziálásról hanem a Földi valóságról szólnak.

Nézzünk az alapvetéseket: (ezt is értelmezzük a fentiekhez hasonlatosan, mert azt tapasztaltam, hogy sokak számára ez az egyszerű megnevezés sem érthető): alapvetés főnév (többes számban ritka)1. (választékos) <Szellemi munkában> a leglényegesebb szempontok, elvek és alapvető kérdések tisztázása. Elvi alapvetés; minden részletre kiterjedő alapvetés. || a. (választékos) <Valamely szellemi v. tudományos tevékenységben, munkában> az alapvető ismeretek összegyűjtése és rendszerezése. Nem szabad sajnálni az időt az alapvetéstől. Ez mint az oktatásban követett módszeres eljárás, tervszerű előkészítés. Tanításának kellő alapvetést adott.. (tudományos) Valamely tudomány alapvető ismereteinek, legfontosabb tételeinek összessége. a. (tudományos) Olyan tudományos mű, amely ezeket tartalmazza, összefoglalja.

Alapvetések:

  • a világegyetem jelenlegi ismereteink alapján energia és anyag egységéből áll.

  • A kozmológia és az asztrofizika ismeretei egyre bővülnek. Az ismereteket ez a két tudományterület nem az anyagi valóság vizsgálatára építi, hanem a világűrből érkező “energia csomagocskák” fotonok érzékelésével (teljes elektromágneses sugárzási tartomány). Már lehetséges volt néhány alkalommal az űrből érkező (meteor), begyűjtött anyagok vizsgálatára amelyek alátámasztották azt, hogy a világűrben létező anyagok megegyeznek a mi bolygónk anyagaival, a periodikus rendszer 92 természetes elemével, amelyeket valójában atomok alkotják.

  • A kvantumfizika és a kvantumkémia tudományai lehetővé tették, hogy az atomokat értelmezni tudjuk, azok sajátosságait és viselkedéseit pontosan leírták. De ezek a tudományterületek a szervetlen anyagi valóságot foglalják össze. A szervetlen világban léteznek viszonylagos statikus állapotok, amelyek a valóságban emberi érzékeléssel nem tapasztalható folyamatos változáson mennek keresztül.

  • Bolygónkon az élővilág sokszínűsége a kvantumbiológiai tudományának alapvetésének értelmezésében viszont egy folyamatosan és szakadatlanul zajló anyag és energia körforgás, amely viszonylag egyensúlyi állapotban volt, vagy talán még nyomait megtalálhatjuk.

  • A legalapvetőbb állítás, hogy az élet (élőlények sokszínűsége) a bolygó elemeiből (maximum 62, de minimum 35) és a Nap energiájából táplálkozik. Az anyag mennyisége nem változik, hanem bizonyos elemek folyamatos körforgásban vannak, míg az energia folyamatosan , szakadatlanul “pulzáló módon” érkezik a napból (a Nap sugárzása biztosítja az energiát amelyek fotonok révén jutnak a föld felszínére), úgy hogy folyamatosan változtatja a beesési szögét és az időtartamot, a föld forog a tengely körül és a Nap körül is). Ha nagyon leegyszerűsítjük a kérdést, akkor a földi anyagok és az élőlények csak meghatározott ideig jutnak energiához. Szintén alapvetés, ha a bolygónk nem forogna a tengelye körül, akkor az egyik oldalán elviselhetetlen és az élet számára alkalmatlan forróságot jelentene, míg az ellen oldalon szintén az életfolyamtokra nézve az energia hiány és az alacsony hőmérséklet tenné lehetetlenné az élet körforgását.

Mi ez a zagyvaság ? Ez a zagyvaság nem más, mint a mostani érthetetlen energia hisztéria és nem utolsó sorban az a folyamat, amely adott esetben az élővilág (bele értve az emberiséget is) több szereplőjének a kihalásához vezethet.

Nincs energia és zavarokat okozhat az ellátásban ! Mondják a percemberek, mert a nagyon leegyszerűsített alapvetésekkel sincsenek tisztába.

Napjaink energia hordozói az évmilliók (milliárdok) életfolyamatainak fosszilis maradványai. Ez tiszta kvantumbiológia.

  • Rövid levezetése annak, hogy mit termelnek ki a szénbányába, az olaj és gázmezőkön. Bolygónk kialakulása után egy fortyogó lávákkal tűzdelt felszínnel rendelkezett. Miután Bolygónknak nincs önálló energiája így a felszíne elkezdett kihűlni. Miközben a Nap folyamatosan és szakadatlanul, pontos időközönként energiát közölt a föld felszínnel, amelynek egy része elnyelődött, egy része reflektálódott (azaz visszaverődött) . Akkor, amikor viszonylag kezdett egységes kihűlt állapotba kerülni,bolygónk felszíne stabilizálódott (de csökkenő módon a nap sugárzása fennmaradt) és megjelent a víz. Az anyag (elemek, molekulák, vegyületek) megszilárdult. Egyszerűnek mondható szervetlen kémiai folyamatok alakultak ki. Megjelentek a különböző anyagok kristály szerkezetei. Mint ismeretes (általános iskolai tananyag), az elemek közül a szén atom sajátos tulajdonságokkal bír. Három halmazállapota létezik (gáznemű, cseppfolyós és szilárd). A földtörténeti időben mindhárom jelen volt, de elsősorban a széndioxid, szénmonoxid (Co2, Co), mint gáznemű anyag, ami elsősorban a vulkánokból tört elő. Ebben az időben a föld hártya szerű gázrétegében oxigén még nem volt.) A szén szilád kristályos állapota napjainkban is jelen van, másodlagosan az energia szektorban, itt a gyémántra gondolok, mert az sok színes papírt (pénzt) ér.

  • Állíthatjuk, hogy nagyon viharos, és csodálatos időszakot élt át bolygónk az elmúlt 4500 millió évben. (szintén a Wikipédiából vett kép)

p1

A korai Karbon időben (357.5 millió év) egészen az eocén időszakig (55 millió év) terjed az a földtörténeti időszak, amikor az élet megjelent és beborította a bolygót.

A kvantumbiológia elmélete és annak modellezése közelítő magyarázatot adhat az élet kialakulására ( Lásd Miller kísérleteit). A élettudományok jelenleg másképpen értelmezik az élőlényeket és az életjelenséget, mint a kvantumbiológia. Említhetjük a Kvantummechanikai teremtés-modellt. A két, egymást kölcsönösen kizáró, vagy egymást kölcsönösen és előzetesen feltételező "először a replikátorok" illetve a "metabolizmus előbb" modellek közötti ellenmondás feloldására tesz kísérletet egy kvantummechanikai teremtés-modell.A teremtéselmélet kvantummechanikai modellje a kvantummechanikára jellemző megfigyelések alapján oldja fel a két modell ok-okozati viszonya közötti, sorrendiségre vonatkozó ellentmondását.A jelenleg még kutatás alatt álló kvantummechanikai teremtés-modellhez kapcsolódó publikációk egyike a Jim Al-Khalili, és Johnjoe McFadden által kiadott, "Az élet kódja" című tudomány-népszerűsítő könyv. Megjegyzés, hogy az említett kutatók és művük a kvantumfizikai megközelítés alapján és valószínűsítésük jelentős mérföldkő a tudományba, de az egységes kvantumbiológiai diszciplína más megközelítésben jobban értelmezi az élet kialakulását és a folyamatos energia-anyag-élet körforgását.

Mi köze ennek napjaink energia káoszához mindösszesen az, hogy az évmilliók alatt az élőlények körforgásának köszönhetően az elhalt élőlények a nyílt és zárt szénláncokba akkumulálták a nap energiáját.

Tessék ? Tehát azt állítja ez az írás, hogy a történelmi időben élt élőlények az életük folyamán folyamatosan feldolgozták a nap energiáját és azt egyben tárolták. Igen. A kvantumbiológia új taxonómia rendszertanában pontosan meg lehet határozni, hogy mely élőlények akkumulálják a Nap energiáját a szén atomok segítségével (karbon ciklus) és mely élőlények azok, akik létüket úgy tudják fenntartani, hogy olyan szerves tápanyagot fogyasztanak melyek már akkumulálták a Nap energiáját.

Nagyon leegyszerűsítve napjaink esztelen és értelmezhetetlen energia hisztériája nem szól másról, hogy milyen gyorsan és milyen értelmetlenül fogyasszuk el az évmilliók folyamán felhalmozódott és a föld kérgében rejtőző szerves anyagokat. ( A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza. Szerves vegyületek építik fel az élő szervezeteket, . Legnagyobb mennyiségben a fotoszintetizáló élőlények (pl. zöld növények, kékbaktériumok, sárgásmoszatok stb.) állítanak elő szerves vegyületeket szén-dioxidból és vízből, valamint ásványi sókból. Ezek ún. fotoautotróf szervezetek. A zöld növények és a már említett egyéb autotróf szervezetek előállítanak szénhidrátokat (glükóz, fruktóz, cukor, keményítő, cellulóz élesztő), zsírokat, olajokat, vitaminokat, fehérjéket, nukleinsavakat színanyagokat, illatanyagokat stb.)

Tehát leegyszerűsítve az élőlények napenergia akkumuláció folyamata lehetővé teszi a széndioxid megkötését, miközben oxigént szabadít fel. Az akkumulált napenergiát tartalmazó élőlény bekerül a táplálék láncolatba és egy ismert táplálékláncolati folyamatban kialakul egy viszonylagos egyensúlyi állapot. Mi a probléma a széndioxiddal ? Az ember ennek az evolúciós folyamatnak pontosan az ellen oldalán áll. Létét csak úgy tudja fenntartani, hogy olyan (elsősorban) szerves volt élő anyagokat fogyaszt, amelyekben akkumulált Napenergiát felszabadítja. Így ismét széndioxidot lélegzik ki és az anyag és energia megmaradásának törvényei alapján fotonokat emittál a külvilág felé (ez a Somatoinfra).

Igyekeztem a lehető legegyszerűbb módon leírni azt, hogy a jelenlegi energia hisztéria miért érthetetlen egy gondolkodó ember számára.

Milyen következtetésre juthatunk:

  • A Föld , Bolygónk un. “hideg bolygó”. Saját energiával nem rendelkezik, még akkor sem, ha azt jól megfizetett tudósok állítják.

  • A földi élet, az anyag, energia és az élet körforgása mint természetes körfolyamat a körülményekhez képest minden esetben egyensúlyi állapotban volt.

  • Az elmúlt kb. két évszázadban az ember, mint tudattal és. cselekvéssel rendelkező élőlény megváltoztatta a természetes biológiai létét, rájött (persze tudat alatt), hogy a föld mélyén “energia rejtőzik”, de hogy az hogyan került oda, azt még a filoszok (szobatudósok) sem értelmezték.

  • A XX. században felgyorsultak az elsősorban energia felhasználásra épülő egyesek számára kialakulni látszó jóléti társadalom.

  • A percemberek a történelem folyamán nem akarták megérteni, hogy ott ahol nincs vas, ott nem lehet kohászkondi. Ott ahol nincs kellő mennyiségű fa, vagy szén, ott nehezen lehet gőzmozdonyokat üzemeltetni.

  • Jelenleg a globalizációs folyamatok azt mutatják, hogy az nem baj, hogy a mi országunk területén nincs fosszilis tüzelőanyag ( A fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, ként és a szénhidrogéneketkőolajat vagy földgázt – értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai. Ezek ipari, erőművi felhasználása általános (pl. elégetésével gőzt fejlesztenek, amivel egy turbinát hajt meg, melyhez hozzákapcsolt generátor útján származtatott energiahordozót, elektromosságot fejlesztenek). Viszont szükségünk van rá ezért azoknak az országoknak előírjuk, hogy a területükön lévő fosszilis nyersanyagokat adják nekik.

  • Miközben esztelenül és átgondolatlanul pazarolják ezeket a soha meg nem újuló fosszilis anyagokat.

  • Sőt tovább menve nincs olyan sem, hogy megújuló energia. Minden energia a Napból érkezik. Csakhogy van egy kis gond. Mégpedig az, hogy az élőlények evolúciója napjainkban is zajlik. Ami az energia -anyag-élet körforgása. Ha ebből egy elemet is kiveszünk (például ipartelepet építünk egy erdő helyére, vagy letakarjuk a termőterületet stb.) , akkor a napjainkra jellemezhető természeti egyensúly felbomlik.

  • Korábban több jelenetős tanulmányt olvastam, amelyek élettudományról, életközösségekről, a fajok sokszínűségéről szóltak. Különös figyelmet fordítottam az etológiai tanulmányokra. Milyen tanulságokat lehet levonni az egyetemes valós tudományos megállapításokból. Például azt, hogy minden geológiai tájegység és klímaviszony alapvetően meghatározza, hogy ott milyen életközösségek alakulnak ki. Nem mindegy továbbá, hogy a Nap sugárzása hogyan hat a vizsgált tájegységre.

  • A természet törvényeinek megfelelően az élővilág sokszínűsége más Lapföldön, az Amazonas mentén és a Bakonyba. Ezek az összetevők egyértelműen meghatározzák a tájegység életközösségét. Nagyon egyszerűen a “terület élővilágának eltartó képességét”.

  • Energetikai szempontok szerint Afrika egyes tájain az ott élőkenek nem fog gondot okozni a gázhiány a fűtésnél. Ott a klímaviszonyok miatt, viszont csak csekély számú élőlény képes megélni (terület eltartó képessége). Ott ahol ideálisnak mondható négy évszak van, megterem szinte minden termény és gazdag állatvilággal rendelkezik, az ott lakók élvezhetik a természet csodálatos körforgását (kivéve, ha nem építenek ilyen területekre ipar csarnokokat, lakótelepeket, vegyi üzemeket, vagy hadianyag gyártó csarnokokat). Ez azt jelenti, hogy annak a területnek a biológiai eltartó képessége lecsökken.

Foglaljuk össze egyszerűen a fenti gondolatokat.

Perc emberek minden történelmi és természettudományi ismeretek hiányába olyasmiről beszélnek, amiről semmit nem tudnak. Valaki kitalál egy mondatot , ami teljesen értelmezhetetlen és káros, a korlátozott értelmi képességekkel rendelkezők (esetleg fertőzött központi idegrendszerű, de hatalmon lévő személy) ráerőltetik a társadalomra a háborút, (ami a leg energia igényesebb), és az esztelen életellenes elképzeléseiket.

p2

Mint mindig most is azzal zárom a gondolataimat, hogy hol vannak a Tudományos Akadémiák.

Kérdés: vajon hol van élhető terület

Szacsky Mihály