A világ gazdaságát, az emberek mindennapjait alapjaiban fordította ki a sarkából a Covid-19 világjárvány.
A történelemben nem páratlan ez, hiszen járványok időről időre megjelentek a Földön. Miért olyan ijesztő számunkra mégis ez a mostani járvány?
A korábbi járványok közül az 1347-1353 közötti pestis járvány megfelezte Európa lakosságát. A tífusz, pestis, feketehimlő, is milliós áldozatokat szedett. Ezek a járványok egy-egy földrészen jelentek meg. Az eddigi, egész földet érintő járvány a spanyolnátha volt, amely 1918-ban, az első világháborút megjárt katonák által terjedt el. Akkor 50 millió fölött volt az elhunytak száma, mindössze 16 hónap alatt.
A tudomány fejlődésével, az oltóanyagok kifejlesztésével sikerült egy olyan „nyugalmi” állapotot kialakítani, amely kényelmessé tett minket. Azt gondoltuk, sikerült megszüntetnünk a járványokat.
A globalizáció, a túlnépesedés, a szegénység bizonyos területeken, a természet pusztítása, esélyt ad arra, hogy olyan vírus mutációk jöjjenek létre, amelyek alkalmasak emberről emberre terjedve járványok kialakulására. Az pedig, hogy néhány órán belül egy másik földrészen lehetünk, a járványok világjárvánnyá alakulását és időbeli elterjedését segíti.
Ahhoz, hogy minél gyorsabban sikerüljön a járványt megállítani, a gazdaságot helyreállítani, összefogásra van szükség.
A nemzetközi egészségvédelmi szervezetek, köztük a WHO, a nemzetközi kutatócsoportok, együtt dolgoznak azért, hogy sikerüljön a jelenlegi, COVID-19 járványt megfékezni, a járvány negatív hatásait csökkenteni, új oltóanyagokat előállítani.
A nemzetközi összefogásnak létezik azonban egy más dimenziója is. A hazai és nemzetközi kapcsolatban levő partnerek összefogása.
Ilyen nemzetközi összefogásnak lehettünk tanúi, amikor a kínai Shandong Vocational College of Media and Communication egyetemmel folytatott kooperáció részeként a QUB8 tudományos szervezet, a Shandongi Tudományos Akadémia kezdeményezésével a magyarországi kvantumbiológiai együttműködésben résztvevő egyetemek részére (Budapesti Műszaki Egyetem, Szent István Egyetem, Testnevelési Egyetem, Metropolitan Egyetem) a védekezést segítő adomány csomagokat állítottak össze és adtak át. A csomagok a kínai partnertől kapott maszkokat, valamint QUB8 kvantumbiológiai kutatásai eredményeként kifejlesztett fertőtlenítő szert és probiotikumot tartalmazott.
Felmerül a kérdés, mit tehetnénk azért, hogy az ehhez hasonló járványoknak elejét vegyük? Az emberi természet sajátja, hogy igyekszik megérteni a körülötte levő világot és befolyásolni is azt. Járványok mindig voltak és lesznek is, amelyekkel együtt kell élnünk. Azonban, ha sikerül megismernünk és megértenünk a természet és az emberi élet eddig még feltáratlan, kevésbé ismert területeit, talán sikerülhet „kordában tartani” a járványokat és elérni azt, hogy a lehető legkisebb emberi élet és gazdasági veszteségeket okozzák.
A tudomány felgyorsult fejlődése, új tudományterületek kialakulása is ezt a célt szolgálja. Ezek közül kettőre szeretném felhíni a figyelmet.
Barabási Albert-László, Lovász László, Jaroslav Nesetril, Alessandro Vespignani, hogy csak néhányukat említsem, egy viszonylag új tudományterület, a hálózatkutatás segítségével igyekeznek modellezni előre többek között a világjárványok terjedésének időbeliségét, azt, hogy várhatóan mikor és hány ember fog megbetegedni.
Alessandro Vespignani már két évtizeddel ezelőtt kidolgozott egy olyan algoritmust, amelyet a mai napig használnak a vírus terjedésének feltérképezésére. Az eredményeket használva dolgozzák ki azokat a védelmi intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi szervezetek, köztük a WHO is használ. Felismerték, hogy a világhálón levő közösségi felületek (pl. Facebook) alkalmasak arra, hogy a szerverek különböző algoritmusok segítségével adatokat gyűjtsenek szokásainkról, ízlésünkről, sőt véleményünkről is. De mozgásunkról is tájékozódhatnak a GPS segítségével, amely minden okostelefon része már. Az is használható információ, hogy mikor milyen felületeket nyitunk meg az interneten.
A kapott adatok felhasználásával képet kaphatunk többek között egy járvány lehetséges terjedéséről illetve segítséget a megfékezéséhez, a különböző intézkedések meghozatalához.
A kutatók számára ugyanis nem az volt a kérdés, hogy lesz-e valamikor járvány, hanem az, hogy mikor fog kitörni.
Egy másik, ígéretes új tudományterület a kvantumbiológia. A kvantumbiológia a mindennapi környezeti, egészségi, ökológiai problémákra adhat választ.
A kvantumelmélet a XX. században nyert teret, elsősorban a kvantummechanika, kvantumfizika, kvantumkémia kialakulásával. A kvantumbiológia tudománya az anyag és élet körforgásának kvantum folyamatait vizsgálja. természettudományi lexikon leírása szerint:
„A Quantum biológia a biológiai energiaváltozásokat az energia Quantum természetével összefüggésében értelmezi. „
Ez az új tudományterület alkalmas arra, hogy a jelenlegi kvantum kutatások részterületeit integrálja, a részterületek összefüggéseit, mint önálló tudományterület, egységbe foglalja.
Dr. Szacsky Mihály a Budapesti Műszaki Egyetemen alakult kutató csoport tagjaként kezdett el foglalkozni ezzel a tudományterülettel. Megállapították, hogy az élet körforgásának lényegét kvantumbiológiai komplex ismeretekkel lehet csak értelmezni.
„Az élet körforgásra jellemző, hogy minden szervetlen anyagból és sugárzásból indul ki, amely első lépésként szerves anyagot eredményez, ami élő strukturális atomi halmazzá alakul át. A teljes körfolyamat szervetlen-sugárzás, szerves, élő, szerves és ismét szervetlen.” (Dr. Szacsky Mihály, www.pannonpalatinus.hu)
A szubatomi világ számos rejtélyt, meglepetést tartogat még számunkra és reményeink szerint megismerése segítséget jelent majd a későbbi járványok megelőzésében és megfékezésében.
Györgyné Szűcs Éva
202.11.09.