Beszélgetés Dr. Szacsky Mihállyal
Beszélgetésünket kezdjük egy játékkal. Mondok három számot. Arra kérem, mondja el mi jut róla eszébe. Előzetesen annyit szeretnék megjegyezni, hogy mindhárom dátum, az Ön életének fontos eseményeihez kötődik.
50.
50 évvel ezelőtt egy lelkes fiatalokból álló csapatnak lehetősége nyílott arra, hogy egy “hivatalos” klubbot hozzon létre, 1970.december 11.én Zrinyi Miklós Történelmi Haditorna Klub néven.
40
40 évvel ezelőtt, 1980-ban a Klubot, az Egyetem (BME) kérésére, beintegráltuk a Budapesti Műszaki Egyetem Testnevelési Tanszékének munkájába. Az alkalmazott sporttudományi kutatási módszereinkkel (mozgás koordinációs rekonstrukciók, antropológiai, élettan, edzés elmélet és módszertan stb.) becsatlakoztunk az egyetemi kutatómunkába, a kutatásszervezésbe, valamint koordinációs tevékenységet is végeztünk ezen a területen.
30
30 évvel ezelőtt,1990-ben az új egyesületi törvény adta lehetőséget kihasználva a klub jellegű tevékenységünk megtartásával, felismerve a jövőbeni lehetőségeket megalapítottuk a Műegyetemi Természet és Sporttudományi Egyesületet (1989. évi civil szervezetekről szóló II. törvény lehetősége alapján). A létrejött új Egyesület a korábbi céljainak megtartása mellett, célul tűzte ki, hogy támogat egyetemi kutatásokat, segítséget nyújt olyan kutatások folytatásához melyekre nincs, vagy csak kevés forrás biztosított.
Az interneten keresgélve rátaláltam egy emléklapra, amelyben Várkonyi Zoltán rendező és Németh András főgyártásvezető köszönetét fejezi ki Önnek, az Egri Csillagok című 1968-ban készült film forgatása során nyújtott szakértői munkájáért, amely tudomásom szerint egy Lovagi Tornaklubból nőtt ki.
Mikor és miért alakult a Lovagi Tornaklub és hogyan kapcsolódik Önhöz? Mi a kapcsolat a Lovagi Tornaklub és Várkonyi Zoltán szakértői felkérése között?
Mint sok fiatal, én is szerettem volna magam egy történelmi korba képzelni. Fantáziáltam arról, hogy milyen lehetett korábbi, történelmi időkben élni. Rengeteg mozifilm segített abban, hogy megpróbáljam beleélni magam a lovagok életébe. A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán és a Fizikai Kémiai tanszéken dolgoztam, de szabadidőmet a lovagi tornák világát megidéző filmek nézésével töltöttem.
54 évvel ezelőtt azután fiatal felnőttként, néhány társammal arra gondoltunk, hogy jó lenne megismerni az európai középkori lovagi tornákat, majd az újkori olimpiai játékokhoz hasonlóan, modern kori lovagi tornákat szervezni.
Ötven éve megalapítottuk a Zrinyi Miklós Történelmi Haditorna Klubot, amely előzménye volt a Műegyetemi Természet és Sporttudományi Klubnak.
Azért, hogy megfeleljünk a történelmi hitelességnek, megkerestem a Nemzeti Múzeumot, magán kutatások céljából. Ekkor ismertem meg Dr. Temesváry Ferencet, aki a történelmi fegyverek gyűjteményét gondozta. Tőle kaptam olyan irodalmakat, amelyek sokat segítettek a technika történet, fegyvertan megismerésében. Rájöttem, hogy mindez önmagában kevés, ki kellett egészíteni embertani , biológiai, kulturális antropológiai, etnológiai sőt paleotraumatológiai ismeretekkel is az addig olvasottakat.
Kutatásokat folytattunk, mozgáselemzéseket végeztünk, igyekeztünk rekonstruálni az európai lovagi tornák mozgásanyagát. A korabeli képi ábrázolásokat életszerűvé, dinamikussá szerettük volna tenni, ezért rajzfilmeseket kértem 1967-ben arra, hogy segítsenek megmozgatni például Dürer csodálatos grafikáit, képeket. Az így életre kelt képeket azután elemeztük és direkt módon rekonstruáltuk. Csodálatos élményben volt részünk, mert megelevenedett a múlt. Az európai történelmet, hiteles forrásokat felhasználva vizsgáltuk a harcművészeteket, amelyre később Japánban is felfigyeltek. Nagy elismerés volt ez számunkra.
Dr. Borosi András történész segítette a munkánkat. Javaslatára neveztük el a különböző európai harcművészeteket „lucta europea” névre, amelyet „EUROLUCTA” elnevezésre rövidítettünk.
1968-ban egy kávéházban ültem, amikor bejött Várkonyi Zoltán, aki engem keresett. Az egri csillagok című film előkészületei zajlottak és Temesváry Ferenc engem javasolt a korabeli mozgásjelenetek megvalósítására.
A beszélgetésünk elnyúlt, mert a következő két hétben, elméletben és gyakorlatban is részletesen átbeszéltük a korszakot és az amatőr lovagi tornaklub tagjaival bemutattuk azt, hogy szerintünk hogyan küzdhettek a törökök és magyarok egymással. Néhány hét múlva az akkorra felálló filmes stábnál és gyártásnál találtam magamat és szakértői szerződést kötöttek velem, a Lovagi Tornaklub tagjai pedig kaszkadőri szerződést írtak alá.
Feladatom egy történelmi korszak küzdelmi, harci cselekményei látványvilágának felvázolása és mozgással való megtöltése volt. Összetettségét az adta, hogy a mozgásrekonstrukciókon túl viselet történetet, fegyver történetet és történeti antropológiai elemzéseket is el kellett végeznem.
AZ Egri Csillagokat 30 további film követte, amelyekben tudományos tanácsadóként dolgozott. Milyen érzésekkel emlékszik ezekre az időkre?
1990.-ig 30 nagy játékfilmben szakértettem, tanítottam a színészeket Dunai hajós, Sándor Mátyás, Itt járt Mátyás király, Koldus és Királyfi és sok esetben szerepeltem (mint pl. Mephisto, Fekete Gyémántok, Nyolcvan huszár.stb.).
Ez alatt az idő alatt sok kiváló emberrel ismerkedhettem meg, sok tapasztalatot gyűjthettem és ez új utakat nyitott meg számomra. Az Egri Csillagok c. film forgatásában való részvétel alapjaiban változtatta meg az életem,
Korábbi vegyészmérnöki terveimet feladva, antropológiával kezdtem foglalkozni, mert ez az a tudomány, ami az emberrel foglalkozik, legyen az a múltban, jelenben, vagy akár a jövőben.
50 évvel ezelőtt, 1970 december 11.-én, megalakítottuk a Zrinyi Miklós Történelmi Haditorna Klubot, amely a korábban már elkezdett történeti lovagi tornák mozgásanyagának vizsgálatán, elemzésén túl, eleink életkörülményeit, szokásait is szélesebb körben vizsgálta, kutatta. Ezek antropológiai (paleo, biológiai), etnológiai és történelmi kutatások voltak.
A filmezés mellett, a küzdősportokban is kipróbálta magát. 1980-ban a Ju-Jitsu világszövetség ( WJJF) vezetői, élükön Robert Clark 8 dan fokozatú mester látogatott el a BME keretei között működő klubba. A látogatásról készült dokumentumfilmben a “Három Úr 20 Dannal” című filmben gazdagon illusztrált módon látható, hogy az európai mozgáskultúrát milyen alapossággal tudták bemutatni. Ekkor a WJJF az elért eredmények elismerése alapján 3 dan mesteri és instruktori diplomát adtak. 1981-ben Dr. Harnos Imre a Zen Bu Kan Kempo stílus megalapítója, 8 hónapot töltött Magyarországon és távozásakor öt embernek adományozott instruktori (edzői) dan fokozatot ezek között Ön volt az egyik.
Hogyan került a küzdősportok közelébe?
A Zrinyi Miklós Történelmi Haditorna klubban nem csupán a lovagi tornák mozgásformáinak elméleti kutatása, hanem azok gyakorlati dinamikus megjelenítésének, a mozgásos tevékenység kivitelezését is magas szinten igyekeztünk bemutatni. Külön érdekesség, hogy a középkori vívó céhek mozgásanyaga nagyon hasonlatos volt a napjaink több féle küzdősportok mozgás elemeivel. Ez a két alap tevékenységünk folyamatosan kiegészítette és fejlesztette egymást. Kutatásaink során azzal találkoztunk, hogy Európában a XIII-XIV. századtól kezdve az uralkodóktól független életet élő városokban a katonai kiképzések mellett a céhrendszeren belül „vívó céhek” szerveződtek. Ezekben a vívó iskolákban a városi polgárok, iparosok „harcművészetet” tanulhattak, amelyeket a mozgás részletei szerint lerajzoltak. A rajzok elemzése során azt tapasztaltuk, hogy ezek a mozgások a cselgáncs (judo), ju jitsu mozgáselemek láthatóak. Megállapítottuk, hogy a racionális, optimális sport, de minden egyéb mozgásformát is a test biofizikája, biokémiája határozza meg. A japánok felfigyeltek a munkánkra.
1976-ban, 1979-ben, majd 1982 –ben a ju jitsu világszövetség vezetőit látogatást tettek az egyetemi klubban, tanulmányozták az Európai történelmi mozgásanyagot és a múltban kialakult “küzdősport történeti iskolákat” és egyben kurzusokat tartottak az érdeklődők számára. Magyarországon négyen voltunk az elsők, akik fekete övet kaptunk (Szacsky Mihály 3.dan., Kelemen István, Preisz György és Hidvégi Attila (1 danos mesterek)
Giacomo Spartaco Bertoletti VJJKO mester fontos feladatának tartotta, hogy a haditorna klub és a világszövetség között aktív kapcsolat jöjjön létre. Ennek részeként kaptam meghívást Hídvégi Attilával Milánóba egy BUDO találkozóra, majd Kelemen Istvánnal és Hídvégi Attilával Angliában tölthettünk el egy hónapot edzőtáborban. De lehetőségünk volt Svédországban Győrbíró Zsolt kempo mesternél is tapasztalatokat gyűjteni.
1977-ben Nihon Denpa News egy jeles operatőre és szerkesztője Takasi Kono látogatott el hozzánk és többek között arról érdeklődött, hogy milyen dokumentumaink vannak arra vonatkozóan, hogy Európában az 1200-as években alkalmaztak csípő vagy válldobásokat. Nagy lelkesedéssel mutattuk meg a felkutatott dokumentumokat. Film készült kutatásainkról.
Ezekben az években alakultak sorra Magyarországon a küzdősportokra épülő klubok. Kutatásunkhoz csatlakozott a Testnevelési Főiskola kutatóintézete. Itt külön megemlítem Dr. Galla Ferenc és Dr. Kun László tanszékvezető urak munkáját. A harcművészeti kutatások ezzel új lendületet vettek.
A Haditorna klub tagjai különféle módon vitték tovább az európai küzdősportokat és a ju jitsu különböző irányzatait. Néhány név a teljesség igénye nélkül, Pálinkás Gábor, Lebek Péter, Szabó László, Gazda Géza, Gazda Gábor, Tóth Árpád, Varga Tibor, Horváth Lajos.
Kelemen István a ju jitsu tradicionális japán vonalát a világszövetség keretein vitte tovább.
A Budapesti Műszaki Egyetemhez 1967 óta kötődik. Melyek voltak az egyetemi lét fontosabb állomásai?
Kezdetben a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán és a Fizikai Kémiai tanszékén dolgoztam. Az Egri Csillagok című film, Várkonyi Zoltán felkérése nagy lehetőség volt számomra, hiszen korábbi álmaimat válthattam valóra, így 1968-ban feladtam az egyetemi létet egy időre, Prof. Dr. Varsányi György tanszékvezető javaslatára. Az óta is hálás vagyok, hogy támogatta a nem szokványos tevékenység váltásomat.
A vegyészmérnöki hivatást ugyan föladtam, de folyamatosan képeztem magam. A Testnevelési Egyetemen több szakot is elvégeztem, komoly szakemberektől hallgathattam sporttörténetet, biokémiát, antropológiát, élettant, amelyek tovább segítették korábban megkezdet kutatómunkámat.
Az első filmet, ahogy már említettem, további 30 követte. 1980-ban kerültem vissza a Budapesti Műszaki Egyetemre. Amikor visszahívtak, akkor arra kértek, hogy a Klubot is vigyem magammal. Feladatom a hallgatók állapotfelmérése volt és egy olyan hasznos szabadidős tevékenység biztosítása, amely nagyon kedvelté vált az egyetemen. Munkámat segítette Prof. Dr. Gyenis Gyula antropológus és Dr. Martos Mihály, a Sportkórház főorvosa.
A Természet és Társadalomtudományi Kar megalakulásával szervezetileg, a karhoz kerültem. Úgy gondoltam, hogy az antropometriai és sajátos szenzorvizsgálatokon túl, jó lenne alkalmazzunk valamilyen képalkotó eljárást. Svédországi egyetemeken tett látogatást követően (1984 Stockholm, Örebro) az infravörös képalkotás került a látóterembe. Elméleti kutatásaim alapján azonban arra a következtetésre jutottam, hogy a hőmérséklet mérésen alapuló diagnosztika az orvosdiagnosztikában nem alkalmazható. A kutatásaim kiterjedtek a biomechanikára, biokémiára és pl. a műszer és méréstechnikára is. Később rájöttem arra, hogy az alkalmazott kamerával volt baj, hiszen a hadiipari kamera, amellyel a külföldi kutatócsoportok dolgoztak, valóban alkalmatlanok, csak a nagy felbontású, kifejezetten orvosi igényekre kifejlesztett detektorok alkalmasak az ilyen irányú vizsgálatokra.
Az 1980-as évek végére a TTTK (Természet és Társdalom-tudományi Kar) támogatásával a Mérnöktovábbképző Intézet keretében sikerült akkreditáltatni egy hat szemeszteres posztgraduális képzést . Az első szemeszter 1988-89-es évben indult “szomatodiagnosztika” megnevezéssel . A hatodik félév zárása 1991 december 20.- volt. Több tantárgyat oktattam és a magát a posztgraduális képzést is elvégeztem A második évfolyam után, ennek alapjain több egyetemmel közösen indult el azután az Orvos-Mérnök-Biológus szakképzés.
Prof. Dr. Csom Gyula a TTTK dékánjaként azt javasolta, hogy kutatásaimat a Nukleáris Technikai Intézetben folytassam tovább. Ö volt az, aki miután végig hallgatta egyik beszámolómat, azt mondta, hogy valójában ezek kvantumbiológiai kutatások. A továbbiakban Prof.Dr. Szatmáry Zoltán intézet igazgató is minden segítséget megadott ahhoz, hogy az élettudományok sajátos kutatását eredményesen tudjam folytatni.
Szó volt a filmezésről, a küzdősportokról. Kvantumbiológia. Itt ülünk a Testnevelési Egyetemen található kvantumbiológiai laboratóriumban. A Laboratóriumba belépve olyan érzése támad az embernek, mintha egy tudományos fantasztikus film díszletei közé került volna. Amerre nézünk, XXI. századi technikai felszereltséget találunk. Mielőtt erről részletesen is beszélnénk, felmerül a kérdés, hogy hogyan került a kvantumbiológia tudományának közelébe?
50-40-30. A beszélgetésünk kezdetén föltett kérdés, a 3 évszámhoz (1970, 1980, 1990) kötődő jubileumi események, az eddig elmondottak, mind előzményei, részei a kvantumbiológiai kutatásoknak. A kezdeti eredmények lehetővé tették, hogy külföldön 1987-ben (1984-1987 PhD iskola) megszerezzem a hazánkban akkor még kevéssé ismert PhD fokozatot.
A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóira nem volt alkalmazható az általános tesztbatéria felmérés. Korábbi tanulmányaimnak, a külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalataim segítségével, a kollégákkal közösen fejlesztettük ki 1984-re a Műszaki Egyetem hallgatóira alkalmazható “Műegyetemi tesztbatériát”.
Az alkalmazott vizsgálati módszereket szerettem volna kiegészíteni egy, a szervezet számára terhelést nem jelentő mérőeszközzel, amely alkalmas állapotfelmérésre, pontosítva egy új képalkotó eszközt sikerült elméletileg, később a gyakorlatban is megvalósítani, ami a “funkcionális anatómia képalkotása”.
Mivel a korábban látóterembe került infravörös képalkotás, mint hőmérséklet mérésen alapuló diagnosztika nem volt alkalmas az orvosi diagnosztikára, de továbbra sem adtam fel a tervemet, gondolkodni kezdtem azon, hogy mi az, amit látunk a felvételeken?
Munkánkat kezdetben commodore 64-es számítógéppel végeztük, majd miután egy 386os számítógéphez juthattunk, Demeter Márton informatikus szakértelmével már digitalizált videó technikával kiegészítve, színes infra képeket tudtunk akár folyamatában is felvenni. Az informatika fejlődésével napjainkban már lehetőség van a korra jellemező digitális képalkotásra és a mesterséges intelligencia sajátos feldolgozására, amit a stabilan értékes mintaként tartott adatbázisra építünk. Ezt a kutatást a kezdetekben analóg “videó technológiával” lehetett képrögzítés nélkül alkalmazni. Demeter Márton a mai napig azon fáradozik, hogy a legkorszerűbb informatikai háttérrel dolgozhassunk. Az adatok feldolgozása lehetővé tette, hogy a kvantumbiológia tudományának egységes elméletét ki lehessen dolgozni. A Nukleáris technikai Intézetben végzett munkához, a kutatás egy részéhez kapcsolódott a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikája is. Prof. Dr. Makó Ernő és Prof. Dr Csom Gyula a Magyar Televízióban nyilatkozott az addig elért eredményekről, és a lehetséges jövőről.
A kvantumbiológiai egy lehetséges rendező elmélete a “Hármas Elmélet” 2008 végére elkészült.
Minden biológiai folyamat kvantumfolyamatok sokasága.
A kvantumbiológia módszerei értelmezhetővé teszik az atomoknál kisebb részecskék a testből kiáramló fotonok segítségével sejtszinten a fizikai, egészségi állapotot, és annak változásait.
Az emberi szervezet folyamatosan alkalmazkodik a külső és belső változásokhoz, amelyhez megfelelő hőmérséklet, 37 fok szükséges, valamint megfelelő tápanyag és kalóriabevitel. Hőt ad le és hőt vesz föl, hogy homeosztázisát fönntartsa. Ennek során Billiárdszámra áramlik belőle a bőr felszínéről kilépő elektromágneses sugár. Ezek infravörös sugárzásnak felelnek meg, amely a kifejlesztett, rendkívül bonyolult eszköz segítségével foghatók. Érdekes megfigyelés, hogy minden ember másként sugároz, ezért ez egyéni azonosító is egyben. További érdekesség, hogy a speciális infra érzékelő, amely nem azonos a korábbi hőkamerákkal, az emberi emocionális változásokat is érzékelik.
A detektor és a kiegészítő eszközök segítségével képet kaphatunk az ember nemnek, kornak megfelelő aktuális állapotáról. Előnye, hogy nem jár sugárterheléssel, alapossága mellett gyorsan, nagyszámú populáción végezhető vizsgálat a segítségével, ami különösen járványok idején nagy jelentőségű.
Sok tízezer vizsgálatot végeztünk, amely alapján sikerült összeállítani az emberi test infraatlaszát. Ezt az atlaszt nemhez, korhoz és alaktanhoz rendelten alkottuk meg. Amennyiben a vizsgálat alapján szükségesnek látjuk, szakorvoshoz irányítjuk a vizsgált személyt.
Ez az alapja annak a robottechnikával működő berendezésnek, amely a kvantumbiológiai laboratóriumban található. A laboratórium a Kínai Hunani Central South University (CSU), a Shandongi Akadémia, valamint 4 hazai egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Szent István Egyetem, a Metropolitan Egyetem és a Testnevelési Egyetem közös együttműködésével végez további kutatásokat a kvantumbiológia területén.
Szentgyörgyi Albert, Bay Zoltánnal történt találkozásáról így ír visszaemlékezésében:
„Igazán boldog vagyok, hogy a sorsom egy fizikussal hozott össze, mert meggyőződésem, hogy a biológia fejlődését a kvantummechanika fogja befolyásolni”.
Beigazolódott-e Szentgyörgyi Albert jóslata? Miben változtatta meg, egyáltalán változtatott-e a biológia fejlődésének irányán a kvantummechanika alapjaira épült kvantumbiológia.
A kvantumbiológia atyja Szentgyörgyi Albert és Bay Zoltán. Szentgyörgyi Albert azt vallotta, hogy „a betegségek megértése és kezelése csak szubatomikus szinten lehetséges”. Meggyőződésem, hogy igaza volt. A kvantumbiológia a XXI.század tudománya. Biztos vagyok abban, hogy a kvantumbiológia, mint új tudományterület a jövőben még nagy szolgálatot fog tenni az emberiségnek.
A tudományok fejlődését mindig azok az emberek vitték előre, akiket hajtott az ismeretlen megismerésének vágya, a kérkedés, és megfelelően kitartók voltak. Azok, akik soha nem adták föl a gyermekkorunkból hozott természetes kíváncsiságot.
Dr. Szacsky Mihály személyében egy ilyen embert ismerhettem meg. Az 50 évvel ezelőtt megalapított Történelmi Klub Klub, amely 40 évvel ezelőtt beintegrálódott a Budapesti Műszaki Egyetem szervezetébe, hogy addigi kutatómunkáját professzionális szintre emelve vihesse tovább, majd 30 évvel ezelőtt átalakulva Műegyetemi Természet és Sporttudományi Egyesületetté azért, hogy a Műegyetemi kutatásokhoz más hazai és nemzetközi egyetemek is csatlakozhassanak, mind ezt a célt szolgálták.
Dr. Szacsky Mihályt az élet számos területének megismerése hajtja, és a kérkedők ellenére, soha nem adta fel azt a vágyat, hogy ezeken a területeken a legjobbakkal dolgozva az egyik legjobb legyen.
A hármas jubileum mégis nem csupán az ő, hanem munkája nyomán, mindannyiunk ünnepe!
Györgyné Szűcs Éva