A kvantumbiológia egységes tudománnyá fejlesztése kínai-magyar együttműködéssel forradalmasíthatja az élettudományokat.
Mi a kvantumbiológia?
A kvantumbiológia – eltekintve az áltudományos értelmezések kusza zagyvaságaitól – egy interdiszciplináris tudományterület, ami arra keresi a választ, hogy milyen hatással vannak az atomnál kisebb részecskék közvetlenül az életfolyamatokra, valamint feltárja az élővilágban folyamatosan zajló kvantum folyamatok törvényeit. A legnagyobb tudósok is körüljárták ezt a témát, ám napjainkig ez csak elméleti síkon volt lehetséges, mert nem álltak rendelkezésre azok a kifinomult eszközök, amelyekkel vizsgálni lehetett volna a parányi részecskék folyamatait, összefüggéseit és hatásmechanizmusát. A kvantummechanika és kvantumkémia eredményei azonban utat nyitnak számunkra egy olyan tudomány kifejlődéséhez, amely paradigmaváltást hoz majd az élettudományokban is.
A kvantumbiológia elméleti kérdéseivel már a 20. század elején, közepén is foglalkoztak híres tudósok. Közülük a leginkább ismert Erwin Schrödinger munkássága, aki 1944-ben a „Mi az élet?” („What is life?”) című értekezésében tárgyalja a kvantumrészecskék élettani hatásait. Schrödinger korát jócskán megelőzve mutatott rá olyan lehetőségekre, amelyek később visszaigazolásra kerültek a kvantumfizika terén, de a génkutatásokhoz is inspiráló lökést adott. Schrödinger hipotézisét, a Budapesti Műszaki Egyetemen folyó több mint 30 éves kutatás igazolta és tézissé formálta.
Magyar kutatások
A 20. századi tudományos megállapítások és teóriák nyomán folytatta kutatásait az a magyar tudományos közösség, melyből mára kinőtt a QUB8 Kvantumbiológiai Központ elnevezésű szervezet. A QUB8 négy magyar egyetem élettudományi kutatásait koordinálja, adaptálja a magyar kvantumbiológiai “iskola” alap és alkalmazott kutatásaihoz, valamint kapcsolatban áll két kínai tartomány élettudományos szervezeteivel (BME, METU, TE, SZIE, Shandong tartomány és Hunan tartomány egyetemei).
Dr. Szacsky Mihály a világon elsőként kidolgozta a kvantumbiológia alapozó elméletét, téziseit, és „Hármas elmélet” címmel 2009-ben azt közzé tette egy nemzetközi konferencián és könyv formájában is kiadta. Ezt követően 2013-ban a WHO-nak benyújtotta értekezését, melyben mintegy 30 éves kutatási eredményekere alapozva igazolja Schrödinger sejtéseit. A magyar eredmények megalapozták kvantumbiológiai szakirányú továbbképzés 2021-ben történő beindítását a METU egyetemen.
Miért pont Kína?
Kína tudományos életének szereplői több évtizede kifejezetten érdeklődnek a magyar eredmények, a 21. század új tudománya iránt, azok közül is elsősorban a már innovatív szakaszba érkezett fejlesztések iránt (ilyen pl. a Szomatoinfra által vezérelt szomatodiagnosztikai eljárás). Jelentős érdeklődést tapasztalunk a kvantumbiológia mint tudomány elméleti megalapozása és az egyetemi oktatás közös bevezetése témájában is.
Kína érdeklődése egyrészt arra irányul, hogy egy új tudományban, ráadásul tudományos forradalmi lehetőségeket hordozó területen a világ vezető hatalma lehessen. A kvantumbiológia a 21. század tudománya, és aki ebben első lesz, hatalmas versenyelőnyre fog szert tenni az élet számos területén.
A magyar tudományos munkásság következő lépése alap és alkalmazott kutatások folytatása lenne elsősorban a kvantumbiológiai taxonómia felállításában. Tekintettel az élővilág mérhetetlen változatosságával és számosságával, ez óriási mennyiségű információ megszerzését és adat feldolgozását igényli. Erre a magyar kapacitások nem elegendőek, Kínában viszont megfelelő mértékben és színvonalon már rendelkeznek kiemelkedő színvonalú egyetemi és akadémiai kutató helyekkel.
Kína érdeklődésének egy másik aspektusa, hogy az országban uralkodó egészségi, táplálkozási és orvoslási viszonyok közepette a kvantumbiológiai innovációk rengeteg problémára megoldását adnak.
Akadályok
A tudomány újszerűsége némi bizalmatlanságot kelt a magyar tudományszervező hivatali csatornákon. A magyarországi kutatások világszinten is előbbre járnak más országokhoz képest, ami miatt nehéz összehasonlítani az eredményeket, és mivel ezzel a tudományos területtel kevés befolyásos magyar tudós foglalkozik, nem könnyű megszerezni hozzá a hivatalos támogatást. Sok ellenérdekelt is van, akik nem akarnak tudományos „konkurenciát” saját maguknak, ragaszkodnak a tudományos kutatás szabályozott protokolljaihoz, és nem utolsó sorban egy olyan interdiszciplináris tudományról van szó, ami több, egymástól távol álló tudományterület egyidejű és alapos ismeretét feltételezik. Összességében egy friss és új tudományterület jön most létre, amelynek meg kell küzdeni az akadályokkal.
A kínai partnerek a saját hierarchikus államszervezési rendszerükben gondolkodva a hitelesség feltételeként a tudományos eredményekre alapozottan illeszkednek a központi vezetés irányelveihez. Ennek szellemében a felső állami és pártvezetés döntéseihez igazodnak. Ezért egy ilyen új terület bevezetésénél keresik és kérik a hivatalos igazolásokat, a máshol már bemutatott eredményeket, amelyek viszont egy teljesen új tudomány beindításánál csak részben állnak rendelkezésre. Ezért elsőként az anyagi valójában megfogható berendezések számukra nagyobb értéket jelentenek, mint a berendezések működtetéséhez szükséges tudás. Ez a fajta mentalitás nehezíti az új tudománynak, mint egységes elméleti rendszernek a bevezetését.
Lehetőségek és teendők a kínai-magyar kvantumbiológiai együttműködésben
Mivel kínai részről az érdeklődés már több éve folyamatosan fennáll, nem az a kérdés, hogy lesz-e áttörés a kvantumbiológiai együttműködésben, hanem az, hogy mikor és hogyan lesz.
Akkor tudunk tovább lépni, amikor a kínai partnerek megértik, hogy ennek az elég bonyolult tudománynak a hasznossága, tehát a gyakorlatban alkalmazható innovatív eredményei nem azonnal érnek be, hanem a szükséges kutatások és fejlesztések eredményeként. Ha megértik, hogy ez az a tudomány, ami gyökeres változásokat fog hozni az egész emberiség életében, a járványok és betegségek megelőzésében, az egészséges táplálkozásban, a hatékony gyógyításban. Ez akkor fog bekövetkezni, ha az egyetemi oktatásban megjelenik ez a tudományterület, és a hallgatók körében ismertté váló elméletek további kutatásokra, gondolkodásra sarkallja őket, hogy közülük kiemelkedhessenek a tehetségesebbek.
Magyar részről haszna lenne az együttműködésnek, hogy a kínai kapacitások révén tovább léphessünk a kutatásokban, újabb tudományos megállapításokat tehessünk és folyamatosan bővítsük a közös tudományos élet minden lehetőségét.
Kifejezetten nagy lehetőséget kínál mindkét fél számára az, hogy Hszi Csinping október közepén tett nyilatkozatában a kvantumtudományok fejlesztésére helyezi a fő hangsúlyt a kínai tudományos élet, sőt az egész ország jövőjének érdekében.
Budapest, 2020. november 15.
