KVANTUMBIOLÓGIA COVID-19 PANDÉMIA KUTATÁS

Dr. Szacsky Mihály

Prof.Dr. Tóth Miklós, Prof. Dr. Helyes Lajos

Dr. Kiss Ferenc, Dr. Pipek János, Dr. Pesti Imre

A kvantumbiológia tudományának rendszerbe foglalása lehetővé tette, hogy az élettudományok kutatása kiterjedjen az életfolyamatok kvantumos jelenségeinek vizsgálatára.

Hazánkban négy egyetem szakemberei alapították meg QUB8 néven azt a szervezetet, mely az alap és alkalmazott kutatások eredményeire támaszkodva számos innovációt valósított és valósít meg. A QUB8 az elmúlt három évben több szerződést kötött kínai akadémiával, egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Az élénk kapcsolattartás lehetővé tette, hogy a kvantumbiológiai kutatások hazai eredményeit megosszuk a kínai tudományos élet szereplőivel. A kvantumbiológia rendszertani eredményei alapján ez eddig nem alkalmazott új kutatási programok lehetőségeit teremti meg az együttműködés. A szerteágazó alap, alkalmazott és innovációs kutatási tevékenység kiterjeszthető például a járványok (endémia, pandémia) kialakulásának, terjedésének, oki tényezőinek feltárására. A kutatási programok eredményei akár megoldást is jelenthetnek majd a járványok megfékezéséhez.

A járványok kvantumbiológiai kutatási lehetőségeinek rövid ismertetése:

• A járványok esetében az ökoszisztéma egyensúlyi állapotának meghatározása, a vírusok, baktériumok (mikrobák) helye és szerepe az élet körforgásában. Ez a kutatás egy hosszadalmas projektben valósulhat meg. A végeredmény az élővilági TAXONOMIA kvantum szabályok szerinti rendszerbe foglalása. Ennek ismerete segíthet majd választ adni arra, hogy a mikróbák milyen szerepet töltenek be az anyag és az élet körforgásában. Kiemelkedően fontos, hogy a kvantumbiológiai vizsgálatokkal megismerhetővé tegyük a mikrobák mutációs folyamatait.

• A kvantumbiológia egyik fő irányzata és kutatási területe, hogy az élőlények esetében szubatomi részecskék (atomi összetevők) dinamikus folyamatait is vizsgálhatóvá tegyük. Ez feltételezi azt, hogy szubatomi részecskék elemi (atomi) szintű összetevőit is meg tudjuk határozni.

• A kvantumbiológia egyik fő tétele, (Hármas Elmélet (HE). I.) egyértelműsíti, hogy minden élőlény egy sajátos atomi halmaz, amely a bolygónkon lévő maximum 92 természetben előforduló elemből tevődik össze. A kutatások kimutatták, hogy élőlényekben maximálisan 65 elem található. A járvány és a vírusok kutatásának egyik alap kvantumbiológiai kutatási programja lehet a jövőben, hogy a vírusokat felépítő elemek, atomok mennyiségi és minőségi összetevőjét meg lehessen határozni. Ezt térszerkezeti formában szükséges megjeleníteni. A Covid-19 esetében tudható, hogy RNS vírus, az is tudható, hogy csak genomból és egy fehérjeburokból (kapszid), vagy lipidburokból (peplon) áll. A vírusnak nincs anyagcsere folyamata és csak parazitaként az élőlények sejtjeiben képes szaporodni. Ezek ismert folyamatok és jelenségek. A kvantumbiológiai kutatás figyelembe veszi azt, hogy a Covid-19 RNS (ribonukleinsav) vírus. Tudható tehát, hogy egy polimer, tehát nyílt szénláncú óriásmolekula, mely ismétlődő egységekből épül fel. A kvantumelmélet egyik megalkotója és tudósa Erwin Schrödinger híres művében a “Mi az élet?”, azt veti fel, hogy az RNS-t egy amorf és aperiodikus kristálynak foghatjuk fel. Jelenleg a Covid-19, de más vírus sajátos kristályszerkezetét sem ismerjük. A jövőben polimer és porfirin vizsgálatok esetében minimum atomi szinten ismerni kell, hogy azok milyen rendezettséggel épülnek fel. Talán a legfontosabb kutatás az lehet, hogy a vegyes elem és atomi szerkezet összetevőit megismerjük. Egyelőre még valószínűsíteni sem tudjuk, hogy az élet fennmaradásának alapját jelentő ionok térszerkezete (mátrix) milyen ionokat tartalmaz. A HE I és II. fő tétele ezt az elvi problémát képes feloldani.

• A fenti kutatásokkal egy időben fontos, hogy a dinamikus életfolyamatok minden biokémiai és biofizikai összefüggéseit fel lehessen tárni. Itt szükséges az ionok térszerkezeti változásait is figyelembe venni, valamint azt, hogy az elektronok átrendeződésének milyen jelentősége van például a mutáció kialakulásában.

• A kvantumbiológia egyik jövőbeli, kiemelten fontos kutatási területe a sejtekben zajló dinamikus kvantumbiológiai folyamatok atomjainak a spin állapotának meghatározása (a spin a részecske tulajdonságát leíró hullámfügevény térbeli forgatásokkal szembeni transzformációs tulajdonságokat írja le). Ez a jövőbeni kvantumbiológiai alapkutatási irány teljesen új értelmezést adhat az élővilág megítélésében. Ehhez alap szinten ismerni kell, hogy az egész spinű részecskéket bozonoknak nevezzük. Egy kvantum állapotban akárhány bozon lehet (foton, mezon). Tovább nem bonyolítva a kvantumbiológiai kutatásokat, meg kell említeni, hogy a jövőben foglalkozni kell az élőlények kvantumjelenségeinek a fermion kutatásával is (elektron, neutron, proton, lepton, kvarkok).

• Az élővilág kvantumbiológiai kutatásait csak és kizárólagosan a bolygónkon lévő élőlények komplex összefüggéseiben lehet értelmezni. Ez természetesen érvényes a Covid-19-re is, mivel esetünkben ez az RNS vírus az emberi szervezet parazitája.

• Az eddigi kutatások alapján tudhatjuk, hogy egy olyan összetett életfolyamattal állunk szemben, ahol az egyik része nem tekinthető anyagcserével rendelkező élőlénynek. A Covid-19 vírust tekinthetjük egy szerves nyílt szénláncú molekulának (az még nem ismert, hogy a térszerkezeti formában található ionok milyen módon helyezkednek el).

• A jövőbeni kvantumbiológiai kutatások egyértelműen nem szolgálhatják azt a célt, hogy mesterséges alapon beavatkozzunk egy élőlény kvantum jelenségeibe, hanem a kvantumos folyamatok átmeneteit szükséges feltárni. Így rendelkezhetünk azzal a tudással, hogy az anyag és az élet körforgásában milyen “ön hibajavító” kvantum-biokémiai és kvantum-biofizikai folyamatok zajlanak. Több esetben már rendelkezünk ismerettel arról, hogy az élőlények természetes amorf, aperiodikus kristály szerkezetében, ha egy elem lecserélődik egy másik elemre, akkor ott funkcionális működési zavarok keletkeznek. Ebben az esetben, ha van mód arra, hogy a természetes atomi térszerkezetet helyreállítsuk, akkor az adott élőlény optimális életfolyamatait ismételten biztosítani tudjuk (nem gyógyítás, hanem helyreállítás).

• Ahhoz, hogy kvantumbiológiai kutatásokat lehessen végezni a jövőben egy személetváltásra is szükség van. A biológiát és az orvostudományt úgy is megközelíthetjük, hogy a módszertanok fenomenológiai jellegűek. Mivel ez a megnevezés filozófiai jellegű ezért célszerű pontosítani. A biológia és az orvostudomány csak azt fogadja el, ami “látható”. A vírus kutatás is azért nehézkes, mert csak bonyolult képalkotással lehet a vírus alakjára következtetni. Miután nincs anyagcsere folyamata így a biokémiai vizsgálatok is nehézkesek.

• Felvetődik a kérdés, hogyan lehetséges bizonyító erejű rekonstrukcióval az élet kvantumos folyamatait vizsgálni. A lehetőség a kvantumbiológia tudományának egységes módszertanában rejlik. A vírus kutatások esetében célszerű újra értelmezni Miller Reaktorát. A Miller-Urey kísérletet 1952-ben végezték el. Lényegében az ősi Föld légkörében lezajlott egyik fontos reakciócsoportot vizsgáló kísérlet volt. Keresték annak módját, hogyan jöhettek létre az egyszerűbb légköri molekuláris „építőkockákból” az összetettebbek, melyek fontos láncszemet képeztek az élet nagy molekulái felé. A kvantumbiológia tudományának ismereteiben szükség volna egy módosított és kvantumfolyamatokra is kiterjeszthető Miller-Urey kísérletet elkezdeni. Ismert, hogy Miller a reaktorában elhelyezett elemekből, kiemelten a bevitt szén 15%-át szerves anyaggá alakította és ami a leglényegesebb, hogy 2%-ban aminosav is keletkezett. Ezzel igazolta, hogy a szervetlenből szerves jellegű szénvegyületet is elő lehet állítani mesterséges úton. Miller tehát a szervetlenből szerves anyagot állított elő, de ezek nem rendeződtek “élővé”. A vírusok kutatásánál fontos lehet, hogy a Miller reaktor módosított változatával egy RNS atomi szerkezet milyen formában alakulhat ki.

• Abban az esetben, ha a kvantumbiológia hipotézisei bizonyíthatók lesznek, akkor az anyag és az élet körforgásának kvantumos folyamatainak visszarendezésével a járványok, az endémiás és pandémiás folyamatok megfékezhetők lesznek.

• A fent leírt vázlatos víruskutatási lehetőségek hazánkban csak korlátozottan végezhetők el. Sem lehetőség, sem szándék nincs a paradigma váltásra.

• A magyar és kínai kvantumbiológiai kutatási együttműködés teheti lehetővé a jövőben, hogy a kínai kutatóhelyek és kapacitások kihasználása gyors eredményre vezessenek.

• A szerény hazai kutatási feltételek ellenére a járványok megfékezésére vonatkozó eredményeink minden kockázat nélkül alkalmazhatók. Természetesen ezek az eredmények is a kvantumbiológiai kutatásoknak köszönhetőek. A kidolgozott primer prevenciós eljárás lényege az emberi szervezet “mikróba-egyensúlyi” állapotának stabilizálása.

2020.12.08