Mozgóképtörténet

 

 

A II. világháború után, elsőként készült két Magyar film összehasonlító elemzése.

A II. világháborút követő második évtől ismét elkezdődőt a hazai filmgyártás. A háborút megelőző XX. századi időszakban 1900-tól Magyarország területén sorra nyíltak a “mozik”. A kezdetekben pl. 1901-ben már több mint 200 vetítő helyen lehetett elsősorban külföldön készült filmeket nézni. A hazai filmgyártás 1930-ban kezdett fejlődésnek indulni, köszönhetően annak, hogy nagy volt az igény a filmek iránt. A korai időszakban (1931.-ig) néma filmek voltak láthatóak. Az első hazai hangosfilm 1931-ben készült.

A rövid történeti áttekintés segítséget ad ahhoz, hogy elemezni és szakmailag értelmezni tudjuk a “ A Valahol Európában” és a “Mágnás Miska” 1947-ben és 1948-ban forgatott filmeket.

A két film műfajában tartalmában teljesen eltérő. A két film magán viseli a rendezők sajátos látásmódját.

Radványi Géza és Keleti Márton két év eltéréssel (1907, 1905) a XX. század elején születtek, ami egybe esik a mozgókép, azaz a filmezés kezdetével. Mind ketten gyerekkén megélték az I. világháborút.

• ^–  Radványi újságíró és riporterként dolgozott 1926-1928 között. Csak 1933
  került közel a filmezéshez, mint rendező asszisztens és forgatókönyv író. Nem a hazai filmgyártásban vett részt, hanem Német és Francia filmstúdiókban dolgozott. Ez jelentős mértékben meghatározta szemléletét, művészetét, és nem utolsó sorban látás módját. Erősen hatottak rá a Német és Francia stílus irányzatok.
   

• ^–  Keleti Márton pálya kezdőként színházi rendező volt. A zenés szórakoztató darabok rendezésében volt jártas. Filmezni az 1930-as években kezdett. A II. világháború alatt nem volt lehetősége filmeket készíteni.
  A két, már érett filmrendező a II. világháború után lehetőséget kapott arra, hogy az újjá szerveződő magyar filmgyártásban filmet forgathassanak. Természetesen ebben az időben a filmek mondanivalóját és tartalmi részét jelentősen befolyásolta az akkori politikai légkör. Két lehetőség volt, az egyik a mély drámai tartalommal bíró politikai üzeneteket hordozó film, a másik lehetőség a könnyed szórakoztató, látszólag minden nevelő szándékot nélkülöző film forgatása.
   

 

A “Valahol Európában” című Radványi Géza rendezésű film forgatás előkészítéséről és magáról a forgatásról készített híradó filmek nagy jelentőséget tulajdonítottak az háborút követő hazai filmgyártás indulásának. Erőteljes politikai szándékot hallhattunk az akkori politikusoktól. A forgatásról készített werkfilm részletesen bemutatta a technikai lehetőségeket.

Mindkét film a megmaradt hazai filmkészítők , stúdiók, filmvállalatok technikai parkjában található kamerákat, világosítást használták. Ezekkel a felszerelésekkel készítették az 1930-as években forgatott Magyar filmeket. A “Valahol Európában” filmnél például a régi és korábban használt TOBIS-KLANG hangrendszert használták, ami szintén az 1930-as évek hangosfilm készítésének rangrögzítője volt. A werkfilmen látható egy stúdió kamera amit egy sajátos gumikerekes fártra szereltek. Ez a kamera fix optikás volt. A filmben az átkötő és lekövető kamera mozgatásokat a deszka padlós fártolással oldották meg. A zoomolást is kamera közelítéssel készítették. A werkfilmen látható még a kor színvonalának megfelelő lámpapark, amelynek zömét “szenes” lámpák adták.

A technikai részletek említése azért fontos, mert a film magas színvonalú mesterség beli tudást mutat. Nincs ismeretünk a nyersanyagról, de az látható, hogy a kemény fekete fehér kontrasztok és a finom szürke átmenetek csak a kor legjobb minőségű nyersanyagára készülhettek.

A film egységesen ötvözi a magas művészi értéket, a mesterségbeli tudást. A forgatókönyvet Balázs Béla írta. A technikai forgatókönyv készítése alapozhatta meg a film művészi értékét. A rendező Radványi Géza, Német és Francia filmművészetben szerzett jártasságot, Hegyi Barnabás a film operatőre (1914-1966) szintén az 1930-as évek második felétől került a filmszakmába. Közel 100 filmet forgatott, amelyek közül a “Valahol Európában” volt a legjelesebb.

A film előkészítéséről szóló híradó filmben beszámoltak a szereplők válogatásáról. Ez nagy kockázatot jelentetett, mivel a szereplők zöme gyerek volt, minden elő-képzettség nélkül. Kimagasló színvonalú filmeket akkor lehet készíteni, ha jó a forgatókönyv (irodalmi és technikai), a rendező, az operatőr, a stáb, van fedezet a film készítésére és talán a legfontosabb a szereplő színészek művészi megformálásai.

A filmben a főszerepet Somlay Artúr játszotta, aki a film forgatásakor 64 éves volt. Nagy tehetségű színész volt aki már 1912-től kezdve filmekben is játszott. Összesen 45 filmben szerepelt. A filmezésben jártas színésznek a “Valahol Európában” filmje a 43. volt. Somlay Artúr mellett az akkor fiatal, 28 éves Gábor Miklós tehetségére alapozta Radványi Géza szinte az egész filmet. A film erőteljesen épít az emberi jellemekre. A negatív jellemet Bárdy György (akkor 26 éves) színművész játszotta.

Összeségében minden adott volt ahhoz, hogy egy kiváló filmdráma szülessen.

A film cselekménye egységes és folyamatában mutatja be a II. világháború utáni reménytelen és tragikus sorsokat. A fekete fehér kontrasztok és az árnyékok megjelenése egyes drámai csúcsponton fokozza a tartalom mondanivalóját. A plánok váltása dinamikus, de egységessé teszi a film mondanivalóját. A helyszínek választása kor dokumentumként is felfogható. A bevezető képsorokban a romos városrészek és a házak közül előbújó gyerekek valóságos környezetben lettek felvéve. Több síkon ábrázolják, hogy a gyerekek milyen helyzetből kerültek ki és hogyan csatlakoznak a három cél nélkül csellengőhöz. A kép dinamikája minden esetben a szituációhoz illeszkedik. A felvételeknél trükköket nem lehetett alkalmazni. Tehát a valóságot kellett megfelelő plánban felvenni. A vonatról való szökés felvezető képsorainak premier plánjai csak fokozzák a feszültséget. Érdemes megjegyezni, hogy a film segéd operatőrje Illés Győrgy volt, aki korábban világosító volt. Ezért feltételezhetjük, hogy mint operatőr magas színvonalon alkalmazta a rendelkezésére álló lámpa parkot. A film kor dokumentum jellegű képsorokat is tartalmaz. A menetelő katonák, a repülőgépek bombázása és géppuskáinak sorozata állandó feszültségbe tartja a nézőt.

A film első felvezető képsoraiban az egyre növekvő létszámú, általában néma vonulások, amelyek szimbolikusan jellemzik a háború végét a későbbi Magyar filmekben hasonló jelleggel bukkannak fel (pl. Szabó István Budapesti Mesék). A vár egy perspektívából való felvétele ismételten visszatér a filmbe, más és más fényben és tónusban. A gyermek szereplők tökéletes választásnak bizonyultak. A film teljes elemzése helyett célszerű néhány kiemelkedő képsort megemlíteni, – a teherautó sofőr esetét, aminek nem lehet tudni, hogy mi lett a vége (meghalt, vagy életben maradt). A pocsolyából való ivás, a disznó lopása és gyerek halála, a temető jelenet az ansnitt fejfákkal , a jelenetek kiemelését és a mondani valót összhangba hozó alsó és felső gépállások alkalmazása stb.

A film cselekménye drámai néha horror jellegű képsorai egyre fokozódó ritmusban jut el a feszültség csúcsára, amit egy rövid megnyugvás követ.
A film mondanivalója, ami politikai jellegű tartalommal bír, az a filmet kísérő zenei aláfestésben jelenik meg azzal, hogy felcsendül a La Marseillaise dallama. Ettől kezdve többféle hangszeren, fütyülve és szájharmonikán is hallható a zene, miközben a képsorok mind a “szabadság” vágyát éreztetik. A hullámzó feszült és könnyed képsorok a cselekményhez illnek.

A film műfaját nevezhetjük filmdrámának. A bevezetőben említett alkotók művészete, mesterségbeli tudása, a teljes stáb az események jóra fordulását éreztetve Kuksi halálával igazi filmdrámává formálta az alkotást. A filmalkotás egyértelműen egy jobb jövőt vizionál, megtartva a realisztikus történeteket és a tragikus sorsokat. Egy véletlen képsorba csúszott csak egy kis hiba. Az egyik vár előtti téren forgatott jelentben a sokszor előtérbe kerülő “árnyék játék” -nál hiba csúszott, ugyanis a mikrofonos árnyéka a képben látható. Meggyőződésem, hogy csak nagyon kevesen vették észre ezt a kis hibát, ami semmit nem von le a mű különleges értékéből.

A “ Valahol Európában” című film a háborút követő hazai filmgyártás egyik remekműve.

Az ujjra éledő Magyar filmgyártás egy évvel később egy teljesen más ihletésű filmet készített. A film műfaja, zenés táncos vígjáték. A “Mágnás Miska” egy lendületes, sok esetben az amerikai zenés táncos filmekhez hasonló jelenetekkel tarkított film. Az akkori művelődés politika megkövetelte, hogy legyen olyan mondandója a filmnek, amely tanulságul szolgálhat. A film görbe tükröt tart a XIX századból örökölt nemesség, és földbirtokosok elé. A film főhőse az iparosodást megtestesítő vasút építő mérnök.

A “Valahol Európában” és a “Mágnás Miska” film annak ellenére, hogy teljesen más műfajt képviselnek sokban hasonlítanak egymásra. A “Mágnás Miska” című filmre is jellemző a tökéletes mesterségbeli tudás. A zenés táncos műfajban jártas Keleti Márton könnyed és művészi rendezése. Az irodalmi művet Gábor Andor írta amiből a jól ismert Békeffy István írta a forgatókönyvet. Eiben István operatőr dinamikus képsorai, a felvett táncjelenetek plán váltásai és lekövetései a film sikerét biztosították. És természetesen a stáb, akik valószínűsíthetően a 30-as évek felívelőben lévő hazai filmgyártásban szereztek tapasztalatokat.

A két filmet valójában nem lehet összehasonlítani, de egy valamit ki kell emelni. Mindkét filmben Gábor Miklós játszotta főszerepet. Egy színész és két teljesen ellentétes karakter megjelenítése. Erre csak a legkiválóbb színészek alkalmasak. A stáblistában Bánk László neve olvasható. Bánk László nagyon sok filmben vett részt és kivételes képességgel rendelkezett a forgatásokon. A “Mágnás Miska” nagy táncos és sok szereplővel felvett jeleneteinek mesteri beállításait köszönhetjük neki. Nem véletlenül hívták Kapitánynak (saját gyűjtés SzM).

Gábor Miklós, Sárdy János, Mészáros Ági és Gobbi Hilda felejthetetlen alakításai Keleti Márton avatott rendezésében a “Mágnás Miskát” a legnézettebb Magyar filmé tette.
A film cselekménye és maga az operett is, néha sablonosnak tűnő cselekményeket tartalmaznak. Ennek alap sémája, hogy van két fiatal, egy férfi és egy nő. Az egyikük gazdag, a másik szegény (nemtől függetlenül). Egymásra találnak és operettbe illő módon egymásba szeretnek és a vagyoni és társadalmi különbségek ellenére boldogok lesznek. Az 1930-as évekre jellemző hazai filmgyártásban sok esetben találkozhatunk ezzel a sablonnal.

A “Mágnás Miska” esetében két kiváló karakter színész Latabár Kálmán és Latabár Árpád felejthetetlen alakításaikkal a humor egy különleges műfaját alkották meg a filmben. Szakmai szemmel néha úgy tűnhet, hogy túljátszották a szerepüket, de valójában tökéletesen formálták meg a eltűnőben lévő arisztokráciát. Sárdi János aki a mérnököt játszotta és a Latabárok ( Pixi, Mixi) ellentétes karakterek. A mű könnyedségét Gábor Miklós alakítása teszi tökéletessé. A két szélsőséges társadalmi osztály ellentétét “Miska” az egyszerű sok esetben lenézett lovász oldja fel. A filmben kiderül, hogy világot látott, művelt és a szerepében is kitűnően alakít egy másik szerepet. A filmben minden megtalálható ami jelen volt a mindennapokban és talán most is jelen vannak. Örök érvényű a “beruházás” hatása egy adott környezetre. A szórakozás, a vásári jelenetek, álruhás grófkisasszony, korrupció, megtévesztés, játékos bosszú. A filmben hallhatjuk a sokszor idézett mondatokat, a “hallatlan-borzasztó” , a “hol az aranyóra”, valamint a “fáj-fáj” éneket.
Nem véletlen, hogy a “Mágnás Miska” a legnézettebb magyar film.
Ez a két film alapozta meg az 1950-es években kezdődő új magyar filmművészetet. Minden adott volt, jól képzett művészi képességekkel rendelkező filmesek sokasága, rendezők operatőrök, díszlet tervezők, sminkesek. A filmkészítés csapat munka. A jó filmek készítésénél a színészek kiválasztása egyes szerepekhez a rendező és az operatőr feladata. Az elemzés két filmjében minden adott volt ahhoz, hogy a mondanivalót művészi módon fejezzék ki.

_{Szacsky Mih}ály

2020. június 4.