Palatinus Összefoglaló a 2011. évről

A 2011. évben lapunk, a Pannon Platinus a szellemisége megtartása mellett formai megújításon ment keresztül. A Palatinus Társaság (alapítva 2004) elkötelezetten kívánja képviselni a jövőben is a kultúrát, a tudományokat és a művészeteket.

A Palatinus Társaság kiemelt figyelmet fordít az egyre növekvő természeti és társadalmi feszültségek, a szaporodó katasztrófák elemzésére. Teszi ezt úgy, hogy nem csak egy tudomány területen végez kutatásokat, hanem a vizsgált folyamatok teljes körű elemzését is igyekszik elvégezni. Ez a módszer alkalmas lehet arra, hogy az eseményeket nem csak alapszinten értelmezzük, hanem a hatások és egymásra hatások bonyolult rendszerét figyelembe véve az teljes összefüggés rendszert feltárjuk. A jövő bizonytalan –hallhatjuk nagyon gyakran-. A jövőkutatók óvatos becslésekbe bocsátkoznak és szinte minden lehetséges várható jövőképet leírnak. A számos várható események közül valamelyik biztosan bekövetkezik, gondolják. A távoli jövőben bekövetkezendő események jóslatát néhány jövőkutató előszeretettel alkalmazza, mert az, hogy 100 év múlva mi lesz, azt vizsgálva rohanó korunkat még csak becsülni sem lehet. Elsősorban a teljesen futurisztikus elgondolásokra gondolok, mint például arra, hogy az emberiség átköltözik a Mars bolygóra, mert a Földet már tönkre tette.

A palatinuszi gondolkodás nem zárja ki a hosszú távú jövőben való gondolkodást, mert a természet ismerete megteremti ennek a lehetőségét. Igaz ez az állítás akkor, ha természet és az anyag körforgását semmi nem befolyásolja. Nagyon valószínűsíthető, hogy az elmúlt fél évszázadban a számbelileg egyre növekvő emberiség a természet egyensúlyi helyzetét felborította. Ezt a tényt sokáig tudósokkal cáfolni próbálta a politika és a gazdaság, (általában, vagy inkább nagy országok, nagy cégek!) de napjainkra teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a 7 milliárd lélek nem képes a természet egyensúlyát fenntartani és végérvényesen fogyasztja a Föld természeti kincseit.

A XXI. század eltelt első évtizedéről készült palatinuszi elemzés felfedte azokat a dinamikusan zajló folyamatokat, amelyek nem hogy a felemelkedést biztosítanák az Emberiségnek, hanem pontosan fordítva a vesztét okozhatják. A tényekre alapozott vizsgálatok és elemzések alapján arra az egyszerű megállapításra jutottunk, hogy az emberiség a XX. század kezdetéig a természet részét képezte. Értelmezhetjük ezt úgy, hogy az Emberiség a teljes evolúciója folyamán 1900.-ig élvezte a természet körforgásának egyensúlyi állapotát. A teljes XX. század összesen 100 éve alatt viszont kibillent az emberiség a természeti egyensúlyból és visszafordíthatatlanul elkezdte felélni a természet és a bolygónk adta tartalékokat. Leegyszerűsítve 100 év alatt többet pusztítottuk környezetünket, mint mondjuk az azt megelőző 40 ezer évben.

A XXI. század eltelt 10 éve alatt viszont becsülhetően annyit pusztítottuk a természetet, környezetünket, mint az azt megelőző 100 év alatt. Példaként említhetjük, hogy a túlhalászás és a tengeri szennyezés bizonyítottan a legnagyobb és visszafordíthatatlan természetkárosodást okozta. Kereshetjük a fő bűnöst, de azok mi magunk vagyunk. Az egyensúly igazi felbomlása akkor kezdődött, amikor a föld szén alapú nyersanyagait mérhetetlen módon kezdtük kitermelni és természetesen elfogyasztani. Az 1950-es években, még találkozhatunk olyan „tudós véleménnyel”, amelyik azt taglalja, hogy az emberiség növekedésével a szén körforgásában egyensúlytalanság fog bekövetkezni, mert az emberi test megköti a szenet és kevés lesz a növények életét tápláló széndioxid. Ezen igen látványosan tudtunk változtatni, mert 60 évet követően most már tagadhatatlan üvegházhatás alakult ki bolygónkon. De ez sem lenne probléma, ha a szén körforgásának megfelelően növekednének az erdőterületek. A politika és a gazdaság egyik fogyatékossága, hogy az erdőkben nem az élet biztosítékát látják, hanem csak a hasznot és a profitot. A társadalmak szinte minden szereplője érzi, és sok esetben tudja, hogy kézzel fogható gondok sokaságát okozza a profit hajhászása.

A XXI. század első évtizedének elemzését azzal zártuk, hogy célszerű lenne a fenntartható – elsősorban gazdasági – fejlődés helyett kidolgozni – cselekvő módon tenni – egy, a fenntartható egyensúly lehetőségeit biztosító programot. Írásaink és tanulmányaink kevés emberhez jutnak el, mert nem felelnek meg a szenzációhajhászásnak, valamint a palatinuszi eszmeiség gondolatokat ébreszthet emberekben és ezt sok esetben veszélyesnek tartják. A valóságban viszont a palatinuszi módszer bizonyította, hogy a folyamatosan zajló események alapján végzett –nevezzük- jövőkutatásunk megbízható és pontos.

Gondoljuk ezt azért is, mert a 2011. elején közzétett 10 évet átfogó elemzésünk azt valószínűsítette, hogy a 2011. évben tovább gyorsulnak a természetet és a társadalmakat károsító folyamatok és egyre távolabb kerülünk az egyensúlyi állapotoktól.

Ez bekövetkezett, mert gondolatilag kijelenthetjük, hogy a magunk mögött hagyott évben közel annyi társadalmi és természeti katasztrófa következett be, mint az azt megelőző 10 évben. Ha más nem, ez a tény is elgondolkodtathatja a döntéshozókat. A világválság folytatódik, és minél jobban belebonyolódunk annál nehezebb még csak elképzelni is, hogy ez hogyan oldódhat meg.

Vegyük a száraz tényeket és idézzünk fel néhány aggasztó eseményt a 2011.évből.

• Forradalom Tunéziában

• Szudáni problémák, új állam születet: Dél-Szudán

• Egyiptomban forradalom és rendszerváltás

• Japán földrengés és szökő ár, a nukleáris energiatermelés zavara

• Szíriai elhúzódó zavargások

• A világ legjobban keresett terrorista vezére Oszama bin Laden megölése

• A világbank vezetője körüli bonyodalmak

• Arab tavasz

• E. coli eddig ismeretlen mutánsának Németországi járvány hulláma

• Feszültségek Boszniában

• Görög ország, Írország, Portugália és Olaszország gazdasági feszültségei, nem beszélve a hazai gazdasági zavarokról.

• Patt helyzet Afganisztánban

• A klímaváltozás hatására a föld szinte minden pontján jelentkező katasztrófák (áradások, szárazság, élelmiszer termelés kiesése).

• Szomáliai háborús viszonyok és a pusztító éhség

• Norvégiai vérontás

• Amerika minden idők legnagyobb adósságplafonját érte el

• Zavargások Angliában

• Indiai feszültségek

• Wikileaks-lavina

• Európai adósságkrízis

• Elégedetlen világ, Wall Streetet mozgalom

• Libia felkelés és fegyveres konfliktusok NATO támogatással

• 2011.október 31. –től 7 milliárd ember él a Földön és a népesség tovább növekszik.

• Thaiföldi természeti katasztrófa és árvíz

• Közép Európa látványos felmelegedése és csapadék hiánya.

• A sort hosszasan folytathatnánk, de talán az egyik legsúlyosabb tragédia a Dél-Afrikai klímacsúcs eredménytelensége.

„Két nap hosszabbítás után vasárnap ért véget a dél-afrikai Durbanben megrendezett klímacsúcs, amelyen közel 190 ország képviselői vettek részt. A kéthetes tárgyalássorozat után mindenki arra keresi a választ, hogy sikerként vagy kudarcként lehet-e értelmezni az ott született eredményeket. Több szempontból is komoly előrelépésként lehet elkönyvelni az eredményeket. Ha azonban az eredeti célkitűzést tekintjük – amely szerint a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülése a cél –, akkor teljesen egyértelmű a kudarc (2011.12.14 hír)”

A fenti állítások, sokak számára túlzónak tűnhetnek. Az esetleges kételyek eloszlatását csak gyűjtött idézetekkel lehet alátámasztani. Az alábbi idézetek, töredékek jól jellemzik a valós helyzetet.

„2050-re két földnyi természeti erőforrásra lenne szükség, jelenleg olyan ütemben folyik a bolygó energiáinak felemésztése – olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) Élő bolygó című, kétéves jelentésében. (szerzői megjegyzés: A Római Klub 1968 tanulmánya is felveti ezt gondolatot)…

-Jóval tovább nyújtózunk, mint ameddig ökológiai takarónk ér, s olyan mértékben aknázzuk ki a természeti erőforrásokat, hogy a Föld már nem képes pótolni őket. Ennek következményei előre láthatók és irtózatosak" – nyilatkozta James Leape, a WWF főigazgatója.

– Az emberiség "ökológiai nyoma" – vagyis az emberek igénye a természettel szemben – oly nagyra nőtt, hogy a Föld már nem képes a regenerációra. A gerinces állatok populációinak egyharmada már kipusztult az utóbbi harminc évben – olvasható a WWF jelentésében, amely teljes terjedelmében letölthető a nemzetközi szervezet honlapjáról (www.panda.org). A Föld ökoszisztémáit még soha olyan mértékben nem szipolyozta ki az emberiség, mint manapság. (megjegyzés: téves az a nézet, hogy az emberiség a természetben monokulturában képes életét fenntartani. Az emberi lét alapját, az életet, a növényvilágnak köszönhetjük, mert a szervetlen-szerves-élő-szerves és ismételten szervetlen szén körforgásban az életet a fotoszintézis révén a növényvilág biztosítja.

-A másik index az "ökológiai nyom", amely az emberiség összes igényét mutatja a bioszférával szemben, s ez több mint háromszorosára nőtt 1961 és 2003 között. A jelentés írói egyértelműen rámutatnak arra a tényre, hogy az emberiség már 2003-ban 25 százalékkal túllépte a bioszféra teljesítő képességét. Más szóval az emberiség 25 százalékkal gyorsabban változtatja hulladékká az erőforrásokat, mint ahogy a természet a hulladékot képes visszaváltoztatni erőforrásokká. A korábbi jelentésben ez az adat 21 százalék volt, az akkori, 2001-es mérések fényében.

– Az idei Élő bolygó-jelentés két csoportban számos adatot foglal magában. Az egyik – az élő bolygó-index, amely a biodiverzitást mutatja -, 1300 gerinces faj 3600 populációja alapján készült. Összesen 695 szárazföldi, 344 édesvízi és 274 tengeri faj előfordulását elemezték. Az elmúlt két évben a szárazföldi fajok egyedszáma átlagosan 31 százalékkal fogyatkozott, az édesvízieké 28 százalékkal, a tengerieké pedig 27 százalékkal.

– Döntő választás előtt áll az emberiség. Az életszínvonal emelése a természetre rótt terhek csökkentése mellett nem lesz könnyű. A városok, erőművek és otthonok, amelyeket ma építünk, vagy a romboló túlfogyasztásba hajszolják a társadalmakat, vagy pedig rákényszerítik a fenntartható életvitelre a ma és a jövő nemzedékeit" – mondta James Leape.

– A "széndioxid-nyom", vagyis a CO2-kibocsátás az egész ökológiai nyom leggyorsabban növekedő összetevője, 1961 és 2003 között több mint a kilencszeresére nőtt. Az az ország, amelynek lakosai 1 hektár per 1 főre számolva a legnagyobb terhet róják a Földre, az Egyesült Arab Emírségek, és csak utána jön az Egyesült Államok, majd sorrendben Finnország, Kanada, Kuwait, Ausztrália, Észtország, Svédország, Új-Zéland és Norvégia. Kína a "középmezőnyben" foglal helyet, a 69-ik.

– Az EU szempontjából – ha belegondolunk – nincs igazán jó forgatókönyv. Csak rossz és még rosszabb. Amíg nem sikerül egy Kína-méretű gazdaság esetében a gyakorlatban is megmutatni, hogy a gazdasági fejlődés és a szén-dioxid-kibocsátás kapcsolata korántsem olyan szoros, mint ahogyan azt sokan gondolják, addig a további fejlődésre vágyó Kína drámai engedményeket biztosan nem fog tenni. S igazából a gazdasági válságtól szenvedő Európai Uniónak az sem kifejezetten érdeke, hogy a kínai gazdaság ne tudja a maximumot hozni. Ha ezt figyelem be vesszük, már-már az álszentség határát súrolja a szennyező iparát lényegében Kínába telepítő EU progresszívnek nevezett álláspontja.

A korábbi palatinus tanulmányokban felvetődött, hogy talán az lehet a fő probléma, hogy a XXI. századnak nincs megfelelő „izmusa”. A mai társadalmak mindegyikében fellelhetünk feudalizmust, kapitalizmust, szocializmust, kommunizmust. Ezek az izmusok az elmúlt évszázadok társadalmaira voltak jellemzőek. A helyzet kissé bonyolult, mert a XXI. század hajnalán egy új izmus jelent meg, ami nem más, mit a terrorizmus. Világméretű háborúba torkollott a terrorizmus. Ennek a világméretű izmusnak az elemzése feldolgozás alatt van. A terjedő új izmust komolyan kell venni, mert például hazánkban is elkezdte működését a terror elhárítási központ. Az elemzést sajnos nagyon nehezíti az a tény, hogy szerény ismereteink szerint hazánkban terrorizmusról az elmúlt 20 évben nem tudunk.

Tehát nagyon elgondolkodtató, hogy a XXI. század első megjelenő és az évezredre jellemző izmus az a terrorhoz volt köthető. A valóságban egy másik izmus is előre tört, ami nem más, mint a globalizmus. Ezek kiforratlan izmusok és valljuk be, hogy minden elemükben agresszív és pusztító folyamatok jellemzik a megjelenésüket. A háttérben mindig érezhetjük a kapitalizmus áldását és átkát.

Napjainkban a világ a globalizmus hatása miatt egy örvénylő zuhanásba kezdett, értékeink, a természet és gyakorlatilag minden pusztul. Fenyegető rémképek jelennek meg, mint például egy még jobban elmélyülő katonai válság, például Iránban. Szinte lehetetlenség, hogy a világ minden társadalma Irán ellenes lenne. Ha polarizálódik Irán megítélése akkor az nemzetközi és elmélyülő konfliktusok sorozatát indíthatja be.

Ezek a fenyegető veszélyek akkor jelennek meg, amikor szinte minden országban egyre nehezebben tartható fenn akár az elmúlt évek színvonala. Az élelmiszerbiztonság lassan a mélypontjára zuhan. Az élettudományokkal foglakozó kutatót megriasztja például az a hír is, amelyik így szól: „Tudósok, már képesek izomszövetet előállítani állati őssejtekből. Jelenleg azon fáradoznak, hogy az kinézetre és ízre is húsnak hasonlítson. Íz anyagok hozzáadásával a szintetikus hús hamarosan konyhakész étel lehet”. Lehet, folytathatnák a mondatot és akkor a jövőben 7 milliárd ember szintetikus izomrostokat fog fogyasztani, amihez „arany-rizset” tálalnak fel, amelyben mesterségesen bétakarotinnal dúsított köretet szolgálnak fel. Ez is lehet, de lehet, hogy ezt a harcoló katonák fogják kapni, mert tudják, hogy a háború előbb elveszi életüket, mint a XXI. század új betegségei, amelyek az anyagcsere folyamatok drámai változásával jelentek meg.

A kételyek felvetése esetében szinte azonnal előrángatnak valahonnan egy „tudóst”, aki hajlandó –természetesen tisztes díjazás esetében- akár az ellenkezőeket is állítani. Nincs kontroll, nincs szűrő tevékenység. Mindig annak van igaza, aki szebbet tud mondani. Ez is a XXI. század egyik izmusa (elnézést kell kérnem a szóhasználatért) ami nem más, mint az idiótizmus.

Az elsősorban társadalmi zavarokon az emberi bölcsesség túl tud jutni, csak akarat kérdése. A természeti zavarokat fel tudja dolgozni az ember és képes azokat kezelni, ha a társadalomban rend uralkodik. Az egészséges globalizmussal nincs baj, ha az ésszerű és segítőkészségről tanúskodik. A folyamatos gazdasági növekedés, ami alatt azt kell érteni, hogy mindenből sokat termeljünk, és azt pénzért eladjuk, az biztosan járhatatlan út? Talán a legutóbb említett izmus sem gondolja azt, hogy 7 milliárd ember egyforma életszínvonalon tudjon élni. A geopolitika (amely önállóan is képviselteti magát a Pannon Palatinus hasábjain) és a társadalomtudományok számos képviselője egyre határozottabban állítja, hogy a globalizmus helyett ésszerű lenne egészséges nemzetállamok rendszerét kialakítani. A sok tragikus és feszültséget keltő hír és tudósítás között üde színfoltot jelent a Bhotáni gazdaságpolitika. A GDP helyett közgazdászaik GNH-ban (gross national happiness) mérik az ország jólétét, ami nem más, mint a bruttó nemzeti boldogság. A pénz helyetti „boldogság” kiemelte az országot tragikus helyzetéből és úgy tűnik, hogy a kicsiny 700 ezres lakosú mini állam kiemelkedett és nem mellesleg ma már a térségben, Bhutánban a legmagasabb az egy főre jutó GDP is.

Mit kívánhat egy élettudományokkal foglakozó kutató, hogy az élet milyen irányba haladjon- a jövőben, a világ országaiban. Legyen eredményes a terrorizmus elleni harc, vagy soha nem látott mennyiségű háztartási konyhagépeket állítsunk elő, vagy egy családban a világ minden országában legalább négy autó legyen, vagy a tőzsdék virágozzanak és a kőolaj kitermelés rekordokat döntsön és néhány ember birtokában nagyon sok pénz legyen, ami egyeseknek boldogságot, másoknak boldogtalanságot jelent. Ezek a felvázolt és általánosan elterjedt izmusok romba dönthetik még magát az emberi kultúrát is, nem is beszélve a biológia ártalmakról.

A Bhutáni „Boldogság” amiben egy nemzet él több mint szimpatikus, ez egy életforma, amit lehet élni úgy, hogy semmiben nem szenvednek hiányt.

Szacsky Mihály

 

A 2011. évi PALATINUS írások

www.pannonpalatinus.hu

• Eltelt a XXI. század első évtizede (2011. január 1. szombat Környezetvédelem)

• ÁRVÍZ, BELVÍZ ÉS TOPOGRÁFIA (2011. január 1. szombat Környezetvédelem)

• Élettudományok–Esettanulmányok–Somatoinfra©® (2011. január 2. vasárnap Szomatoinfra)

• Miért van szükség ma új közszolgálati televízióra? (2011. január 3. hétfő)

• Sagarmatha Nemzeti Park és az Everest völgye (2011. január 5. szerda Földrajz)

• Elfelejtett hírek – 18. (2011. január 9. vasárnap)

• SZOMATOINFRA® – 2011. évi kutatási program (2011. január 10. hétfő)

• Benkő Gyula hajógépész és pilóta kiképzési vázlatfüzete(2011. január 16. vasárnap Történelem)

• A késő-reneszánsz erődépítészet, a győri példa (2011. január 23. vasárnap)

• Jelentés a XXI. század első évtizedéről (2011. január 26. szerda)

• Mesterségesen változó élet bolygónkon (2011. január 31. hétfő)

• Jelentés a XXI.század első évtizedéről (2011. február 3. csütörtök)

• A XXI. század első évtizedéről és az azt követő első hónapról (2011. február 6. vasárnap)

• A XXI. század első évtizedéről – Az ember (2011. február 9. szerda)

• A gazdasági fejlődés és annak várható következményei (2011. február 13. vasárnap)

• Ervin Schrödinger gondolatai és a Hármas Elmélet (2011. február 17. csütörtök)

• Egy hajókirándulás és a Hármas Elmélet (2011. február 22. kedd)

• Implantátumok a csontsebészetben (2011. február 28. hétfő Orvostudomány)

• Egyre növekvő társadalmi feszültségek és a természet törvényei (2011. február 28. hétfő Hírelemzés)

• A Bécsi Fegyvertár (2011. március 4. péntek Történelem)

• A Svéd Királyi Hadimúzeum (2011. március 9. szerda Történelem)

• Musée de l`Armée – Párizsi Hadimúzeum (2011. március 14. hétfő Történelem)

• Japán földrengés (2011. március 18. péntek Környezetvédelem, hírelemzés)

• A Pannon-Palatinus első éve (2011. március 22. kedd Környezetvédelem)

• Jelentés a XXI. század első évtizedéről és napjainkról (2011. március 29. kedd)

• A nanotechnológia csodái (2011. április 5. kedd • Hírek)

• Mennyi az annyi? avagy vörösiszap-katasztrófa, kiömlött lúg, környezet-rekonstrukció (2011. szeptember 7. szerda)

• A Heisenberg-i életmű tíz pontban (2011. október 6. csütörtök • Fizika)

• Tudomány a Fenntartható Fejlődés szolgálatában a PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium nyitott konferenciája – 2011 (2011. 10. 25.) 2011. október 24. hétfő)

• Tudomány a fenntartható fejlődés szolgálatában (2011. október 27. csütörtök)

• Energiabiztonság a fukusimai földrengés után (2011. november 7. hétfő )

• 7 MILLIÁRD EMBER, LOCARNOI JELENTÉS (2011. november 7. hétfő Tanulmányok)

• MI LEHET A MEGOLDÁS ? (2011. november 15. kedd • Környezetvédelem)

• A SOMATOLOGIA és az EGÉSZSÉGÜGY LEHETSÉGES ORVOSTUDOMÁNYI KAPCSOLATAI A XXI.SZÁZADBAN (2011. november 20. vasárnap • Orvostudomány, Szomatoinfra, Tanulmányok)

• MI LEHET A MEGOLDÁS? (2) (2011. november 24. csütörtök Tanulmányok)

• ENERGIA (2011. november 28. hétfő Környezetvédelem)

• Katasztrófa prevenció (2011. november 29. kedd Környezetvédelem)

• Mindennapi tudomány és tudományos ismeretterjesztés (2011. december 5. hétfő )

• Klímaváltozás és jövő tervezés (2011. december 9. péntek Környezetvédelem)

• Bizonytalanságban a Világ (2011. december 14. szerda Geopolitika)

• Nemzetbiztonság és Geopolitika a 21. században (2011. december 19. hétfő Geopolitika)

• A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A 21. SZÁZAD GEOPOLITIKAI KIHÍVÁSAI (2011. december 22. csütörtök Geopolitika)