2009
Az elmúlt évek palatinusi írásai előrevetítették a természeti változásokat, melyek közül sok minden bekövetkezett, és sajnos hamarosan be fog következni. A palatinusi írások egyvalamivel adósak maradtak, mégpedig a természet- és a társadalomtudományok komplex elemzéseivel.
Nem tudjuk, hogy hazánkban, napjainkban mi okozza a nagyobb feszültséget: a gázhiány, a világgazdaság összeomlása, a klímaváltozás, az energiatermelés, vagy az, ami mint egy gonosz szellem bújik ki a palackból: a társadalmi feszültség. Úgy tűnik, attól mindenki óvakodik, hogy kasztosodott társadalmunk égető problémáival foglakozzon.
Akkor hát keressünk egyet, vegyül elő az etnikai feszültségeket! Napjainkban súlyos zavarok alakultak ki társadalmi csoportok között. Nem lehet eligazodni, mert a deviáns csoportok deviáns cselekedeteit nem lehet néven nevezni. A napi nemzetközi és országos – sokszor sorsunkat is veszélyeztető – folyamatokat el lehet hallgatni. Tanulmányozva a kommunikációkat, az érezhető, hogy bűntudatot akarnak ébreszteni az emberekben, minden emberben, a rasszizmus bűnét hirdetve. Rasszistának kiáltanak ki mindenkit, aki nem egy vezér elveit vallja. Természetesen van kivétel, a deviáns csoportokra ez nem vonatkozik. Végezzünk egy kis elemzést minden indulat, megbélyegzés, előítélet nélkül, hogy miért kerültünk ebbe a helyzetbe!
Nem tekinthetünk el attól, hogy nemzetiségeket vagy vallási hovatartozást ne érintenénk. A társadalmi feszültségek problémáját minden esetben a múltban kell keresni – az elmúlt hetekben, évtizedekben vagy évszázadokban. Egyben biztosak lehetünk: a napi „társadalmi kommunikációban” résztvevő politikusok és társadalmi szereplők jelentős része előtt ismeretlenek a múlt eseményei. Abban az esetben, ha feltételezzük, hogy a közszereplő rendelkezik minimális történelmi ismeretekkel, akkor viszont azok komplexitását képtelen feldolgozni. Jellemző az egy probléma, egy megoldás. Azt, hogy az egy megoldással számos új problémát gerjesztenek, azt már nem veszik figyelembe.
Vizsgáljuk meg, hogy napjaink társadalmi feszültségei milyen történelmi, gazdasági, politikai folyamatok eredményeképpen alakultak ki!
A bonyolult összefüggések feldolgozására természetesen nem megfelelő környezet egy rövid írás, dolgozat elkészítése. A további kutatásokhoz és gondolatműhelyek elemzéseihez célszerű megoldásnak tűnik, ha a kérdésfeltevések és az azokra adott egyszerű válaszadások formáját választjuk. A kérdésfeltevések sorrendjét ezért lehet rendezetlenül alkalmazni, ami további lehetőséget nyújthat utóelemzések elkészítésére is.
Kérdésfeltevés (továbbiakban KF):
– Napjaink társadalmi és gazdasági helyzetében mennyire elképzelhető, hogy a politikának érdekében álljon embercsoportok közötti ellentétek fenntartása, valamint egyes csoportok felelősségének kiemelése vagy mellőzésére?
Válasz (továbbiakban V):
– Abban az esetben, ha a társadalom mindennapi gondokkal küzd, a gazdaságpolitika tévúton jár, és az emberek létbizonytalanságot éreznek, akkor a politika önmaga felülvizsgálata helyett szinte minden esetben másokra, sokszor embercsoportokra tereli a felelősség kérdését. A legegyszerűbb, ha „bűnöst” keresnek.
Kiegyensúlyozott társadalmi viszonyok között felelősnek általában egy embert vagy emberekből álló kis létszámú „bűnszövetkezetet” jelölnek meg. Az ország stabilitását veszélyeztető aránytalanságok esetében mindig nagyobb népcsoportok megjelölésére kerül sor. Ezek az állítások a világ minden országára érvényesek, és a múltban is mindig jelen voltak. Példaként említhetnénk a nácizmust, a kommunizmust, a háborús helyzeteket, a diktatúrákat.
Hazánkban jelenleg elsősorban a politikai perpatvar a jellemző. A politikai konfliktushelyzetekben minden esetben a politikának emberekre, embercsoportokra van szüksége. Ezeket az ember csoportokat szinte mindig szélsőségként kezelik. Csak nyugodt, kiegyensúlyozott társadalmi életben beszélhetünk centrális, azaz középen elhelyezkedő szemléletről, politikai hitvallásról. Napjainkban, hazánkban van egy népcsoport, akit etnikumnak is neveznek, mely olyan létszámmal bír, amit a politika már nem hagyhat figyelmen kívül.
KF:
– Melyik ez a népcsoport:
V:
– A cigányság, és mielőtt még valaki rasszistának tartana, szükségesnek tartom, hogy a népcsoport elnevezését pontosítsam. A cigányok önmagukat romának nevezik (jelentése férfi, vagy férj).
Itt kell megjegyezni, ha ezt az etimológiát használjuk, akkor a romák minket gádzsó-nak neveznek, és itt már felbukkan egy feszültségelem. A gádzsó ugyanis pejoratív kifejezés, ami nem mást jelent, mint „paraszt”, „bugris”, „barbár”. Tehát ha elfogadjuk, hogy a cigányokat „férfinek-férjnek”, azaz romának nézzük, akkor ez a népcsoport minket „bugris parasztnak”, gádzsónak nevez.
A történelem folyamán a cigányok magukat nevezték „rom”-nak, ami egyszerűen embert jelent, ismert volt a „káló”, azaz fekete megnevezés is. Ebben a megnevezési rendszerben a nem cigányokat „parno”, azaz fehér névvel illeték. A történelmi időkben a hazai vándorcigányok néha nevezték magukat „manus”-nak is, ami embert jelent, igaz ekkor jelent meg a nem cigány emberek elnevezésére a „gadzsio”. Tehát napjaink kommunikációjában a gádzsók (bugris parasztok) és a romák (férfiak, férjek) értelmetlen párbeszéde folyik.
KF:
– Mit nevezünk cigányságnak?
V:
– Egyértelműen bizonyított, hogy a cigányság Észak-Indiából származó, világszerte, de kiváltképp Európában élő europid nép. A legtöbb cigány beszéli az észak-indiai – a mai indoeurópai nyelvekkel keveredett – „roma” nyelvet.. Általánosan elfogadott tény, hogy a cigány csoportok több hullámban vándoroltak ki Indiából, és a XI. században már Perzsiában éltek. Dél-Kelet Európában a XIV. század elején jelentek meg, Nyugat-Európában a XV. század elején. A XX. században második felében kezdtek letelepedni Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában is megjelentek.
Folytatás következik
(Pannon Palatinus Archivum 2009)
szacsky