A zárójelben lévő megállapítás, egy MTI/Spiegel hírforrásból származik, amely élet, biológia, evolúció címszavak megjelölésével adta közzé a németországi Osnabrükcki Egyetem elméletét. Az alcím így hangzik

Lehet, hogy újra kell gondolnia a tudománynak az élet eredetéről alkotott eddigi elképzelését.”

Ez a felvetés azt mutatja, hogy az élet kialakulásának körülményeiről és azok folyamatairól, csak kevés ismerettel rendelkezünk. Mondhatjuk azt, hogy feltételezésekbe bocsátkozhatunk. A hír: 2012.02.18. 09:25 került fel az internetre. Teljesen véletlenül és minden szándékosság nélkül 2012. február 16. csütörtök (Biológia, Élettudomány, Orvostudomány) a www.pannonpalatinus.hu hasábjaink olvasható a „Hármas Elmélet” Értelmezése című írás.

A hazai tudományos élet csak olyan kutatást és annak eredményét fogadja el, amit külföldi, de lehetőleg Amerikai kutatóintézetekben folytattak.

A kétnapos eltéréssel megjelent MTI/Spiegel hírközlés azt is jelentheti, hogy az MTI a hazai kutatásokkal nem foglalkozik és osztja azoknak az adminisztratív tudósoknak a véleményét, akik azt hangoztatják, hogy csak azt tekinthetjük hazai tudományos eredményeknek, melyek külföldi intézetekben teljesedtek ki. A tisztán magyar tudományos gondolkodás csak másodrendű tudománynak tekinthető. Leegyszerűsítve a nemzetközi tudományos publikációk és a konferenciákon való részvétel hiánya esetében „minden tudománytalan” – hallhattam korábban egy pozícióban lévő, de külföldről finanszírozott tudóstól.

Ennek ellenére leírom, sőt összevetem gondolataimat, mint ahogyan tettem ezt korábban az amerikai szintetikus sejt, vagy az arzénalapú élet esetében is.

Hír:

A németországi Osnabrücki Egyetem kutatói szerint a kémiai körülmények arra utalnak, hogy az első sejtszerű alakzatok nem a tengervízben, hanem inkább egy őskori pocsolyában jöttek létre, az élet kialakulásához ideális feltételek adódtak a kis szárazföldi víztestekben, amelyek a Föld mélyéről felszálló vízgőz lecsapódásából keletkeztek.”

Yellowstone Nemzeti Park – Pocsolyából léptünk ki? (Fotó: AFP)

A felvezetés nagyon meggyőző lehet mindazoknak, akik ezzel a témával nem foglalkoznak. Az egy mondat viszont több pontban is ellentétes és értelmezhetetlen állításokat tartalmaz. Az első talán az, hogy az életet és a sejtszerű alakzatokat pusztán „kémiai körülménynek” tekinti. Hivatkozhatunk az „Egyedül vagyunk a világegyetemben” című műre ahol ezt a témakört, meglehetős részletességgel elemezte, értelmezte Paul Davis. A mondat második része az tévút, mert a „Föld mélyéről felszálló vízgőz lecsapódásából keletkező” élet, azaz a desztillált vízben kialakuló élet még Miller szerint sem lehetséges.

Egy merész fordulatot véve a második mondat pontosan az ellenkezőjét állítja, mint az első.

Armen Mulkidjanian, az egyetem biofizikusa amerikai és orosz kollégáival elemezte az első sejtek lehetséges anyagcseréjét. A sejteknek viszonylag sok cinkre, mangánra és foszforra volt szükségük, valamint a kálium nátriumhoz képest magas arányára, vagyis az ősleves inkább geotermikus forrásokra hasonlíthatott.”

Ez az állítás már megfelel Miller elméletének és teljesen egybe vethető lenne a Hármas Elmélet BIR tételével. A két mondat között van viszont egy értelmezhetetlen ellentét, mégpedig az, hogy vízgőz kicsapódásból keletkező desztillált vizet fogadják el az élet alapjának. Állításuk második részében feltételezett „ősleves”-t, ami „geotermikus forrásokra hasonlíthatott”, írják akkor az csak desztillált vízben oldott elemekkel jöhetett létre. Az első és a második állítás alapszinten sem vethető fel az élet kialakulásának elemzésekor. Viszont az utóbbi feltételezés nem vitatható, mert a geotermikus források ion-elem és azok vegyületeinek tartalma rendkívül magas.

A hír folytatódik, nem lehet tudni, hogy a kutatók tették közzé ezt a hírt, vagy csak tudományos ismeretterjesztői újságírói zavarral állunk szembe.

A kutatók először hatvan, minden mai sejtes élőlényben előforduló gént vizsgáltak meg, ezek ugyanis a közös ősben is megtalálhatóak voltak. A gének alapján sikerült meghatározni az őssejt néhány fehérjéjét, és azokból annak négymilliárd évvel ezelőtti anyagcseréjére következtetni. A kutatók szerint a sejtek keletkezéséhez szükséges kémiai elemek az óceánban soha nem léteztek megfelelő arányban.”

Nem csak a témával foglalkozó kutatók veszik észre a sorozatos ellentmondásokat. Elhangzik egy szám a mondat elején, miszerint hatvan gént vizsgáltak meg. A Hármas Elméletben is megtalálható a „hatvan és hatvan feletti” szám, csak hogy az nem DNS-re vonatkozik, hanem ionok és elemek előfordulására az emberi szervezetben. A gondolatot nem feledve a második mondatban az őssejtek néhány fehérjéjéről tesznek említést. A Hármas Elmélet BIR tétele pontosan azt állítja, hogy az „élő” rendszerben mindenhol az ionok és elemek elrendeződésének megfelelően alakultak ki a természet törvényének megfelelően (akár véletlenszerűen is) a bio-elektromos hálózatok. Hogyan lehetséges ezt bizonyítani, vagy elvetni.

Szükséges Oswald Avery kutatásainak megállapításából idézni:

Amennyiben igaza volt Darwinnak, hogy az élőlénycsoportok közös ősöktől származnak – sőt a legújabb elképzelések szerint valamennyi élőlény egy közös őstől ered -, akkor ennek a nyomait molekuláris szinten is meg kell találnunk. Az élőlények közös származásának egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a genetikai kód az egész élővilágban egységes, ami azt jelenti, hogy az élő szervezetekben ugyanaz a bázishármas ugyanazt az aminosavat jelöli. A génszekvenálási módszerek rohamos fejlődésével egyre több élőlény genomszekvenciáját sikerül meghatározni. Ennek alapján kiderült, hogy még a legősibb élőlényekkel, a baktériumokkal is 20-30 százalékban közös a genetikai információhordozó anyagunk.”

E rövid idézetből azt olvashatjuk ki, hogy ez a felvetés, amit az Osnabrükcki kutatók közzétettel az mindösszesen napjaink „tudományos publikációira” jellemző, sok idézet, némelyik hivatkozással, némelyik plagizálva.

A téma nyugodtan mondhatjuk jelentősen kutatott és minden ellenkező híreszteléssel szemben a kutatások és azok eredményei ismertek.

Maradjunk még ennél a mondatnál, mert célszerű ehhez még egy fontos tudománytörténeti eseményt megemlíteni. Napjaink „tudósai” könyvekből és korábbi tudományos elemzésekből már nem nagyon idéznek. Veszem a bátorságot és egy nagy tudósunktól Szent-Györgyi Albert visszaemlékezéseiből idéznék, ami egyben válasz az Osnabrükcki kutatóknak is.

Idézet:

Számomra az élet legérdekesebb sajátossága az életfolyamatok érzékenysége, kifinomultsága és gyorsasága. A DNS molekula legtöbbször inaktív. A fehérjék dolgoznak, de a fehérje óriás molekulának magas az aktivációs energiája. Az a meggyőződésem, hogy csak úgy érthetjük meg az életet, ha a kicsiny szereplőkre figyelünk. Az 1940-es években Szegeden írtam egy tanulmányt, amiben azt állítottam, hogy a fehérjék vezetik az elektronokat. A kémiailag elkülönített fehérjék fehérek. El kell vonnunk tőlük az elektronokat, hogy a fehérjét pirossá tegyük. A szín pedig azt jelzi, hogy a fehérje elektromosan vezetővé vált. Amikor ezt a hipotézist publikáltam, az egész világ rám támadt. Egyszer az utcán találkoztam Linus Paulinggal, Ö már messziről kiabálta: A fehérjék nem vezetők!”

Szent-Görgyi Albert, Miller, Avery, Davis és a Hármas Elmélet, BIR tételét ütköztetni lehetne az Osnabrücki Egyetem kutatóinak véleményével, csak nincs értelme, mert valószínűsíthetően a megállapítás és bejelentés más célt szolgál, hogy mit, azt csak feltételezhetjük.

Egy átfogó, de nem részletes elemzéshez hozzá tartozik (és még csak a második bekezdéssel foglakozunk) még egy idézet.

Az egész élővilág felosztásában alapvető újdonságot jelentett, amikor Carl Woese molekuláris elemzése kimutatta, hogy a korábban baktériumnak tekintett mikroorganizmusok egyik csoportja, amelyeket ma archaeáknak nevezünk, alapvetően különbözik a baktériumoktól, s az eukarióták és a prokarióták mellett az élővilág harmadik önálló nagy birodalmát képezi.”

A hír két mondatának vázlatszerű értelmezéséből az is kitűnhet, hogy az élet és annak eredete az nem egyetlen egy kémiai momentum eredménye, hanem a természet bonyolult folyamatának összessége, még ha azt is állítják, hogy ez egy Német, vagy Amerikai tóban keletkezett.

A biológiai élet földi feltételeiről ismereteink még hiányosak. A téma kutatását elméleti alapokon csak abban az esetben lehet elvégezni, ha rendelkezünk megfelelő természet és természeti törvények ismereteivel. Ezt a tudományos kutatást és annak módszerét, természeten kívül, csak laboratóriumban végezni nem lehet. Természet és élettudományi kutatásokat, szigorúan véve, csak a „természet összetett vizsgálatával" lehet művelni.

Az élettudományi összetett kutatásokat csak és kizárólagosan un. interdiszciplináris együttműködéssel lehet elvégezni. Egy szemléltető és lehetséges együttműködés a tudományok között (Pais összeállítása szerint):

Folytassuk a hírt tovább:

Akkoriban a Föld vulkánokban bővelkedett, a légkör pedig a mai Vénuszéra vagy Marséra hasonlított. E körülmények mellett a vulkáni folyamatoknak köszönhetően gőzök és gázok jutottak a Föld belsejéből a felszínre, és lehűlésükkor őspocsolyák képződtek. Az élő sejtek kialakulásához szükséges kezdőlöketet a katalizátorként ható ásványi anyagok adhatták.

A kémiai folyamatok számára a száraz szakaszok éppoly fontosak voltak, ezért az első életformák minden valószínűség szerint kis szárazföldi pocsolyákban keletkeztek, és nem az óceánban vagy annak szélén. A tenger csak később népesedett be.”

A témával foglalkozó kutató a fenti mondatokat nagyon nehezen értelmezi. Olvashatunk földtörténeti állapotokról, katalizátorokról, gőzökről és gázokról. Minden egyéb feltételezés hiányosságokat tartalmaz (egyetemleges tudás), de még hipotézis szintű vélelmezés sem olvasható ki a cikkből.

Egy ilyen, inkább csak tudományos ismeretterjesztés szintjén lévő írás esetében is szükséges összefoglaló megállapítást tenni.

Összefoglalva:

Az Osnabrükcki Egyetem kutatói által közzétett „élet keletkezésének elmélete” számos ismert résztudományos eredményeket tartalmaz. A kiemelések a komplex természeti törvényekből jól hangzó, de összefüggéstelen állításokat tartalmaz (igaz ez megfelel a tudományos publikációk alapfeltételének) Az állítások között találunk olyan elemeket, amelyek csak részben felelnek meg korábbi tudományos eredménynek.

A Hármas Elmélet egy megalapozott közel száz éves egyetemleges és húsz éves saját tudományos kutatásra építi megállapításait. A természetvizsgálat eredménye alapján a Hármas elmélet kimondja azt, hogy az Élet a szerves kémiai rendszerhez hasonlít, de abban különbözik, hogy az életet az anyagcseréjével, egy sajátos ion és egy elem kőrforgás megvalósításával tartja fenn. A szerves rendszeren belül lévő bio-elektromos hálózatot tekinthetünk például, életjelenségnek. Az élet kialakulásánál a Hármas Elméletben meghatározott Földi Élet csak akkor alakulhatott ki, ha a szerves molekulák halmaza közvetlenül találkozhatott vízzel és gázokkal, valamint döntően azokkal az ionokkal és elemekkel térszerkezetén belül, amelyek kialakították és jelenleg is kialakítják az adott biológiai rendszeren belül a Bio-elektromos hálózatokat. A biológiai térhálózatos, vagy amorf kristály jellegű ion-elem elrendeződés felborulása, vagy súlyos hiánya, az élettel össze nem egyeztethető. Igazat kell adni Szent-Györgyi Albertnek, hogy az élő fehérje vezeti az áramot, de egyben igaza van Linus Paulingnak is, mert ha nem élő fehérjében áramot akar vezetni, akkor az már, nem jön létre.

Természetesen nem kizárható, hogy Földi körülmények között egy helyre korlátozódott az élet kialakulása, akár az lehet a demokratikus Amerikai Egyesület Államokban is, de az biztos, hogy az élet elterjedése a Földünkön úgy alakult és csak ott terjedt el, ahol erre minden feltétele adott volt. Óvatos megfogalmazással azt is mondhatom, hogy az élet, folyamatos fennmaradása annak köszönhető még most is, hogy Bolygónkon a természeti feltételek még adottak (annak ellenére, hogy mindent megtesz az emberiség ennek felszámolására). Azt is feltételezzük, hogy az élet kialakulásának egy folyamatát éljük meg a természetes környezetünkhöz való alkalmazkodásunkkal, amit nevezhetünk evolúciónak. Ezt a szakadatlan biológiai megújulást elsősorban kémiai közvetítésnek, azaz a DNS-nek tulajdonították. A hármas elmélet azt is feltételezi, hogy a DNS mint szerves örökítő vegyület önmagában információt és főleg „életet” nem képes tovább adni, viszont az ionok és elemek térszerkezetű elhelyezkedésével és megfelelő víztérrel folyamatosan az anyagcseréjével egy bio-elektromos hálózatot is fenntart. Bizonyított, hogy ion-elem vesztés esetében ez a bioelektromos hálózat felbomlik és ezzel egy időben minden életjelenség megszűnik, mint visszafordíthatatlan folyama (BIR, BHT).

Szemléletesen egy egyszerű számítógép működésével is be tudjuk mutatni ezt a jelenséget.

   

Az első felvételen egy áram alatt lévő, de nem bekapcsolt számítógép részletét, a második felvételen a bekapcsolást követő „aktív” folyamatok beindulását szemlélhetjük, míg az utolsó felvételen a teljes működés közben láthatjuk számítógépünket. A középső nagy képen a topografikus aktivitást (relatív foton energia intenzitás differencia) azaz tértopográfiai domborzat színes felvétele nézhető.

Egy egyszerű számítógép, rádió vagy televízió esetében mindenki tudja, hogy azokban tranzisztorok, diódák ellenállások találhatóak megfelelő elrendezésben. Működés közben ezek különféle módon felmelegednek, de az egész folyamatnak az a célja, hogy a számítógép működjön, a rádiót hallgatni, a televíziót nézni tudjuk. Abban az esetben, ha önkényesen kiemelünk egy ellenállást, vagy tranzisztor, az egész rendszer összeomlik és alap célját nem tölti be az elektronikai berendezés. Arról nem is beszélve, ha egy egész panelt emelünk ki.

Felvetődik a kérdés, hogy ezt a kitérőt hogyan tudjuk értelmezni az élet kialakulásánál. A Hármas Elmélet szerint minden ugyan úgy működik, mint a számítógépekben (rádiókban, televíziókban), csak a biológiai rendszereknek elégséges egészen diszkrét bio.elektromos hálózatokat fenntartani. Néhány funkcionális anatómiai felvétellel is értelmezni lehet ezt az állítást.

Abban az esetben, ha létezik életjelenség, biztosított az anyagcsere folyamatokon keresztül az ion és elem cserélődés akkor tudhatjuk, hogy a bio-elektromos jelenségeket mindenhol mérni tudjuk. Ha ezek a folyamatok léteznek, akkor ezek kvantum jelenségei, sugárzás formájában is leképezhetőek. Életfolyamatok nélkül topografikus szervre, szervrendszerre jellemző emissziós sugárzás sem detektálható.

Az Osnabrükcki Egyetem kutatói csak ezekre az apróságokra nem figyeltek.

Szacsky Mihály 2012. február 19.