A címben megfogalmazott témát sokan erőltetettnek tekinthetik. Talán azért, mert a pénz világa és azok szereplői a természetet mindösszesen pénzforrásnak tekintik. Ha belegondolunk abba, hogy mi a pénzhalmozás alapfeltétele, akkor azt láthatjuk, hogy minden „színes papír” (pénz) gyűjtés, a föld-adta kincsek kitermeléséből és annak felhasználásából ered.
Nem feladatunk gazdasági elemzéseket végezni, csak felvetjük azt, hogy a Föld meddig képes ellátni kincseivel a természettől elrugaszkodott egyre növekvő számban élő emberiséget. Az elméleti fejtegetések helyett elengedhetetlenül szükséges az Ember és a természet viszonyainak összefüggéseit, (akár csak szerény mértékben) feltárni.
A felületes kitekintés is azt mutatja, hogy a helyzet drámai. A pénzvilág kiválasztottjai egyre nehezebben tudják értelmezhetetlen vagyonukat fenntartani. A pénzvilág és a természet viszonya napjainkban világméretű problémává vált. A „nagyon” feltörekvő országok kiemelkedő gazdasági sikereket könyvelhetnek el, amit úgy tudnak elérni, hogy környezetüket kíméletlenül pusztítják. Gondolom, ezt nem kell bizonyítani. Nem véletlen, hogy a gazdasági nagyhatalmak élükön az Amerikai Egyesült Államokkal semmilyen környezetvédelmi egyezményt nem hajlandóak aláírni (pl. Kiotói Klímaegyezmény), sőt jelezték, hogy a jövőben sem kívánnak csatlakozni ilyen jellegű nemzetközi szerződésekhez, mert az esetleg fékezhetné a gazdaságuk fejlődését.
A felvetett téma: gazdaság, társadalom, környezet, természet, élővilág stb. összefüggéseinek elemzése mindennapos feladata a Palatinus társaságnak (a témával kapcsolatos írások archívumunkban találhatóak).
Szükségesnek tartjuk, hogy reagáljunk minden olyan hírre, tanulmányra, melyek ezekkel a feszítő témákkal foglalkoznak.
Közeleg a nagy összeomlás címmel 2012.04.05. (18.39) jelent meg egy írás Yahoo News forrás megjelöléssel. Az alcímben ezt olvashattuk:
„Tudósok szerint 18 éven belül bekövetkezhet, egy a mostaninál jóval súlyosabb gazdasági összeomlás, hatalmas népességcsökkenés kíséretében.”
Nem zárhatjuk ki, hogy a tudósok, akik megfogalmazták ezt a komor cikket, azok közgazdász tudósok voltak, hiszen a gazdaság válságát vetítették előre. A bevezető mondatban feltűnik, természetesen a végén, hogy az igazi probléma az, hogy ez a „csúnya föld” nem rendelkezik korlátlan tartalékokkal.
„A világhírű MIT egyetem kutatói szerint hamarosan globális gazdasági összeomlás fog bekövetkezni a világ népességszámának hirtelen, meredek csökkenésével társulva. A borúlátó jóslatok a szakértők szerint bekövetkeznek, ha továbbra is úgy használjuk ki- és fel a Föld tartalékait, mint jelenleg… A tudósok számítógépes modellek segítségével igyekeznek kideríteni, milyen irányba mehet tovább a fejlődés és hol szakadhat meg. Ehhez számtalan tényezőt adnak meg a kompjúter számára, mint például a népességnövekedési ráta, a mezőgazdasági termelékenység, a születésszabályozás mértéke, vagy éppen a környezet védelme érdekében hozott intézkedések… A legtöbb modell a népességnövekedés és a gazdasági növekedés számára is pozitív pályát rajzol. Egészen 2030-ig. A megfelelő környezetvédelmi programok és intézkedéscsomagok meghozatala nélkül azonban mindegyiknél valószínűnek tűnt egy gazdasági összeomlás és a népesség rohamos csökkenése.”
A terjedelmes idézetből azt olvashatjuk ki, hogy jeles tudósaink elsősorban „kompjúteres” elemzésbe hisznek és kétségeik vannak a természetet ismerő tudósok és természetvizsgálók véleményével szembe. Talán még ez sem volna probléma, ha elemzéseikbe néhány olyan (számukra talán komolytalan) mozgalmak megállapításait is beleszőnék, mint amelyeket a Római Klub jelentéseiben is olvashatunk. Szükséges megemlíteni a Luganói Tanulmányt is, mert ebbe rideg tényként fogalmazták meg, hogy az elkövetkezendő időben drasztikus népességapasztást kellene végrehajtani (a lehetséges javaslatokat és módozatokat is tartalmazza a tanulmány). Lehetséges, hogy a Luganói Jelentés jól valószínűsíti a jövőt, vagy az sem zárható ki, hogy a cikkben olvasható nagyhírű egyetemi kutatók magát a jelentést futtatták le „kompjúterükön”? A cikk folytatásában olvasható megállapítás a természettudományokkal foglalkozó kutató számára nem értelmezhető. Idézet:
„A kutatók szerint azonban nem kell feltétlenül feladni a "határtalan gazdasági növekedés" mítoszát. Amennyiben a világ kormányai meghozzák a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket és csökkentik az ökológiai lábnyom hatásait, akkor bármi elképzelhető.”
Ebből a mondatból arra következtethetünk, hogy a „kompjúterük” és annak programja a betáplált adatok alapján egyértelműen azt valószínűsítette, hogy a gazdasági növekedés nem tartható fenn, és egyben annak erőltetése az emberiség katasztrófájához vezethet. Viszont a megrendelő, akik valószínűleg a pénzvilágból kerültek ki és finanszírozták a kutatást, ezt az eredményt nem nézték jó szemmel, tehát megrendeltek egy „semlegesítő” programot, amit az idézett mondatban olvashatunk. Nincs baj, mert a gazdaságpolitika többet fog költeni környezetvédelemre és csak okoskodás és kötekedés az, ha valaki felveti, hogy miért nem csatlakoznak pl. a klímavédelmi egyezményekhez a gazdasági nagyhatalmak. Ismerjünk meg egy olyan véleményt is, amelyik fenntartásokkal kezeli azt, hogy csak pénzel, meg lehet oldani mindent, még olyan kiemelkedően fontos feladatot is, mint a természet egyensúlyának visszaállítása.
"Ezek világos, tisztán kivehető jelek, amelyek a vészhelyzet kialakulására figyelmeztetnek. Tisztán látszik belőlük, hogy a mostani növekedési pálya nem fenntartható" – mondta Graham Turner, ausztrál fizikus.”
Nézzünk körül egy kicsit házunk táján. Egész nemzetünk szenvedi meg azt, hogy országunknak nincs más dolga, mint az, hogy a nemzetközi pénzvilág utasításai és ajánlásai alapján éljük életünket. Semmi más nem számít csak a profit termelés, még akkor is, ha ez a hozam nem az ország gyarapodását szolgálja. A kötelező diktátumok alapján elvárják az országunktól azt, hogy minden fenntartás nélkül szabadon engedjünk be vállalatokat, pénzintézeteket, amelyek természetesen csak saját növekedésükkel és gyarapodásukkal foglalkoznak. Tegyük ezt azért, hogy a tőke gyarapodjon úgy, hogy a saját profitjuk növelése érdekében kényükre, kedvükre zöldmezős beruházásokkal csökkentsék a még meglévő (igaz már sérült) természeti területeinket. Meglepő, hogy magukat zöldnek nevezők, egyes esetekben milyen nyíltan és lelkesedéssel támogatják az ilyen fajta természetrombolást. A folyamatot, ha összeesküvés elmelettekkel tarkítanánk, akkor azt is feltételezhetnénk, hogy a zöldmezős beruházások azért fontosak egyes nemzetek tőkéseinek, mert ezzel növelni tudják profitjukat és egy időben szűkíthetik a hazánk még szabadon lévő érintetlen természeti, mezőgazdasági és erdei területeinket. Eljutottunk oda, hogy az Európai Unió egyik legnagyobb államának elnökének nincs fontosabb dolga, mint az, hogy egy „szatócs” (gyarmatárú-kiskereskedő) társaságot képviseljen, amelyik nem elégedett azzal, hogy nem uralhatja hazánkban a foglalkoztatottak élelmezését.
A Palatinus filozófia csak a tényeken és valós tudományos eredményeken alapuló információkra támaszkodva fejti ki véleményét. Aggodalommal telítve elmélkedtünk például azon, hogy 2011 októberétől több mint 7 milliárd lélek él bolygónkon. Fel sem vetettük azt az Amerikai tudósok által megfogalmazott programot, hogy nincs semmi baj, mert ha feléltük létünk alapját, a földi természetet, akkor Ők átköltöztetik az emberiséget a Marsra és elkezdhetjük annak a bolygónak a pusztítását is. Ez természetesen nem cinikus megjegyzés, hanem idézet egy jól finanszírozott Amerikai tudományos kutatási program anyagából.
Gondolhatjuk, hogy hazánkban viszonylagosan rendben folynak a természet és környezetvédelmi munkálatok. Sajnos ez nem így van. Veszprém megyében 2008-ban felvetettük, hogy egy katasztrófa prevenciós elemzést kellene lefolytatni, hogy a kockázati tényezőket időben fel lehessen tárni és időben azok bekövetkezését el lehessen hárítani. Az előkészített kísérleti katasztrófa prevenciós programban az első öt megjelölt kiemelt kockázati helyen szerepelt a Kolontári tározót. A tározót, mint veszélyforrást is megjelöltük. Igaz a bekövetkezet, hazánk mindenidők legnagyobb ipari katasztrófájának minősített tragédiájának mentesítésénél és kárenyhítésénél sem vették figyelembe gondolatainkat. Nem olyan régen a ZIP, Zöld Ipari Magazinban is kifejthettük véleményünket arról, hogy milyen nagy szükség volna egy katasztrófa prevenciós program bevezetésére. Erre nincs fogadókészség. Visszatérve Veszprém Megyéhez, a látszólagos békés táj a zöld erdők látvány talán olyan hatást válthatnak ki az emberekből, hogy ott minden rendben van. Sajnos, mint sok esetben a látszat csal. A zöld területek csökkennek a természet visszahúzódóban. A megyében néhány természet és környezetvédelemmel foglalkozó egyesület is tevékenykedik. Ezek a lelkes emberek valóban önzetlenül végzik munkájukat és féltő gonddal figyelik környezetüket, de véleményüket, javaslataikat általában nem veszik figyelembe.
Végezetül egy konkrét esetet szükséges megemlítenünk, amely elhalt a hivatali bürokráciában. Az igazi vesztes esetünkben, mint rendesen, maga a természet és a Bakony tájegység.
Levél idézet:
Címzett: Közép Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Székesfehérvár Hosszúsétatér u. 1.
Tisztelt Felügyelőség !
Tudomásunkra jutott, hogy a kövesgyűri murvabánya szomszédságában sportrepülőgép leszállót tervez két repülőgép tulajdonos.
Nevezett terület a „ Felhő Veszprémi Vadász és Környezetvédelmi, Közhasznú Egyesület” működési területébe esik bele, ahol elsősorban vadonélő vadászható és természetvédelemi szempontból kiemelten kezelt állatok megfigyelésével, a vadászható fajok állományszabályozásával foglalkozunk.
A repülőtér magvalósulása, megítélésünk szerint a vadonélő állatok és természetvédelmi ritkaságok életkörülményeire végzetes kihatással lenne. A közvetlen közelben egy 10 – 12 családos ürge populáció él, melyet rajtunk kívül a Balaton Felvidéki Nemzeti Park rendszeresen ellenőriz, és ha kell, visszatelepítéssel növelik a kolónia egyedszámát. A védett állat egyébiránt, mint köztudott, a kerecsensólyom alaptakarmánya is egyben, e faj az ürgetelep rendszeres látogatója. Évek óta egy öreg tollruhás magányos tojó rendszeres vendég itt, de az idén fészekfoglalás előtt egy fiatal példány is megfigyelhető volt a térségben. Az ürge a zajhatásokra, de főképp az árnyékhatásokra rendkívül érzékeny ezért feltételezhető az elvándorlása közbeni kipusztulása.
A tervezett kifutópályán és annak közvetlen környezetében több védett kisemlős, madár hüllő, kétéltű és számos rovarritkaság él. Pelék, cickányok, sündisznók, mókusok és a tápláléklánc túloldalára tartozó menyét, hermelin, nyest, és nyuszt, mezei és házi görény egyaránt fellelhetők. Az említett kerecsenek mellett kékvércse, vörösvércse költ a Nemzeti park által kirakott és részünkről is időnként javított műfészkekben, odúkban. De megfigyelhető a közeli halastavakról táplálékért ideérkező barna és hamvas rétihéják, egerészölyvek, átvonulóban vándorsólyom és parlagi sas. Az éjjeli ragadozó madaraink közül az uhun kívül valamennyi fajunk megtalálható. Az énekes madarak közül holló fészkel a közeli vadaskert kerítésén belül, a szarka és a szajkó a tervezett objektumot körbeölelő bokrosok kis erdőfoltok rendszeres fészkelője. A területen sárgarigó és zöld küllő is honos a közeli erdőkben megfigyelhető több harkályféle, köztük a fekete harkály, néhány rigófaj. Rajt a tervezett kifutón mezei pacsirta fészkel(t) (már elkezdték a fűnyírást), és eltűnt már a kis fogolycsaládunk is. Cigány csaláncsúcs költött itt tavasszal,volt búbosbankánk és este lassan várhatók a lappantsúk is (?)… Aztán vannak itt még seregélyek, mezei veréb, citromsármány, tengelic, kenderike, zöldike, meggyvágó, gébicsek, néhány cinkeféle, a kékgalamb kivételével az összes többi gerlénk, galambunk..
A körzetben hatodik éve okszerű vadgazdálkodás folyik, melynek eredményei, már látszanak. A területre ősidők óta jellemző vadállomány etológiájával, együttélési szokásaival különös tekintettel a vadkárok és a fenntarthatóság vizsgálatával foglalkozunk. A kultúrnövények és természetes takarmányt biztosító erdei és mezei növények beltartalmi, vizsgálatai és a vadászható fajok genetikai alapokon nyugvó állományszabályozása után jelentősen emelkedő trófeatermelő képességet kezdtünk tapasztalni. Sajnos a repülőgépek jelenléte miatti gyakori zavarás, ezt a fejlődést visszaejtené, hisz a fizikai és idegrendszeri igénybevétel a vadra nézve nagyfokú energia leadással járna, melynek gyakoribb pótlása következtében a vad által okozott károk is növekednének.
Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kérelmezők csupán 2-3 kisteljesítményű repülőgépről beszélnek, ahogy azzal is, hogy idő kérdése csupán és már nemzetközi szintű találkozó hellyé válna néhány esztendő alatt ez a csodálatos kis életközösség melynek fellelhető fajaiból a teljesség igénye nélkül jegyeztem csak le néhányat, itt a NATURA 2000, közvetlen földi határánál.
Tisztelettel kérjük, tekintettel a fentiekre, hogy ne járuljanak az engedély kiadásához, mert lehet, hogy az emberi kultúrák egy divatos ága fejlődhetne ebben a térségben, de a természet, melynek már így is örök adósai maradunk tovább szegényedne…
Köszönettel : Maróti Béla szakmai elnök Veszprém 2011-07-15
A PANNON-PALATINUS kötelezettségének érzi, hogy munkáiban, kiemelkedő figyelmet szenteljen minden olyan környezetet veszélyeztető folyamatoknak és környezet károsításoknak, amelyek globálisan és lokálisan is veszélyeztetik életünket, a biológiai sokszínűséget. Egybehangzó vélemények szerinti (sajnos) jövőnk sorsát biztosan nem tudjuk nagy nemzetközi összefogással megmenteni, mert ezek a kezdeményezések ellentétesek a tőke és pénz világával. Az egyetlen lehetőség, hogy a környezet védők lokálisan találjanak megoldásokat. Eredményt csak akkor lehet elérni, ha a lokális kezdeményezéseket a döntéshozók figyelembe veszik, értelmezik és elfogadják.
Ismereteink szerint a levélre nem érkezett válasz, sőt olyan is elhangzott, hogy ez csak a földtulajdonosokra tartozik. Ezzel az érveléssel vitába lehet szállni. A történet lassan lezártnak tekinthető, mert természetesen a természetben elkezdték a repülőteret kialakítani. A PANNON PALATINUS az eseményeket a továbbiakban figyelemmel szeretné kísérni. Maróti Béla szakmai alapokon nyugvó levelében, pontosan és áttekinthetően leírta az adott tájegység élővilágát. Ezt tekintsük alapnak és a repülőtér üzemeltetését követően, a helyszínen, évente szükségszerűen el kell végezni az élővilág alakulásának változásainak felmérését. A változásokról készült tanulmányokat a feldolgozás után meg kell küldeni a Közép Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. Amennyiben a környezeti változás bizonyítható, úgy az engedély kiadásának felelősségét is fel kell vetni a jövőben. Ez a tudatos környezetvédelmi munka ne csak erre az esetre korlátozódjon a jövőben.
szacsky
2012. április 13.
Írások: www.pannonpalatinus.hu archívum:
[1903] MIÉRT KELL MEGMENTENÜNK VERESPATAKOT?
[1870] „FENNTARTHATÓSÁG” ÉS TERMÉSZET
[1819] A VERESPATAKI KÉRDÉSRŐL A TÉRKÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL
[1715] „FELHŐ” – 2012-01-29
[1537] A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A 21. SZÁZAD GEOPOLITIKAI KIHÍVÁSAI
[1459] Katasztrófa prevenció
[1294] Mennyi az annyi? avagy vörösiszap-katasztrófa, kiömlött lúg, környezet-rekonstrukció
[1407] 7 MILLIÁRD EMBER
[1235] A gazdasági fejlődés és annak várható következményei
[1194] KÖRNYEZETVÉDELMI és VADGAZDÁLKODÁSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 2007 ÉVI Környezetvédelmi KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ – 2010-10-17