Szacsky Mihály

Funkcionális élelmiszerek az egészség megőrzéséért”

Functional food for health prevention”

EVÉSZ Klaszter Nemzetközi Konferencia

Tatabánya

2013. május 23-24

Bevezető gondolatok:

A 20. század vége felé a természettudományokkal foglalkozó gondolkodók és természetvizsgálók egyre erőteljesebben hallatták hangjukat azért, mert bolygónkon az emberi cselekedetek hatására a természet állapotának egyensúlytalansága egyre nyilvánvalóbb lett. A 21. század első évtizedében a természet és az élet visszafordíthatatlanul károsodott. Az egyensúlytalansági tényezők felerősödtek és a korábbi lokális problémák globálissá váltak.

A tudomány egyrészről felismerte az aggasztó helyzetet, viszont más részről a „fenntartható fejlődés” termelésnövelő kényszerére hivatkozva, cselekedeteivel tovább rontott a helyzeten. Napjainkban egyre többször hallhatunk olyanokat, hogy a helyzet kritikussá vált és bizonyos nyersanyagok kitermelését csak néhány évtizedig vagyunk képesek fenntartani.

Alapszinten szükséges meghatározni, hogy mi vezetett ehhez a helyzethez.

– Nem vitatható, hogy bolygónk és az élővilág állandóan változik, egyrészről az univerzum változása, másrészről az élővilág környezethez való alkalmazkodása miatt.

– A földi életet és biológiai létünket vizsgálva tudhatjuk, hogy a folyamatosan változó tényezők ellenére bolygónkon a természet törvényeinek értelmében, az anyag és az élet körforgásának egyensúlyban kell lennie.

– A 21. században, az emberi cselekedetek hatására az anyag és az élet körforgásában egyensúlytalansági állapotok jelentek meg, pontosabban a természet, a földi nyersanyag készletek nagymértékű fogyasztása miatt nem képes megújulni.

Összefoglaló:

  • Az előadás elsősorban az emberi élet lehetőségeinek jövőbeni helyzetét taglalta. Mint az ismeretes, földünkön a népesség fokozatosan nő, a természeti környezet viszont folyamatosan zsugorodik. A két ellentétes hatás azt eredményezi, hogy fokozatosan nő az élelmiszer és ivóvíz hiánya. Korábban kutatók azt vélelmezték, hogy a jelenlegi népesség elfogadható élelmezéséhez és kielégítő biológiai létéhez két bolygónyi (Földünk) területre volna szükség.

  • Napjainkban jellemzően az élelmiszer termelése – legyen az növényi, vagy állati eredetű – nem mentes az ember által létrehozott vegyületek hatásától és egyéb manipulatív, mennyiséget növelő eljárások alkalmazásától.

  • Az anyag és az élet természetes körforgásától tehát az élelmiszertermelés elszakadt, ráadásul a nem természetes anyagokat (vegyületek, hormonok, állományjavítók, színezékek, adalékok stb.) is tartalmazó élelmiszereket (növényi) érés előtt szüretelik, szedik. A termést, élelmiszert – egyes becslések szerint – átlagolva 2000 km-t utaztatják, ami alatt úgynevezett utóérlelési folyamatokat alkalmaznak.

  • Az előadás kitér arra, hogy a fejlett társadalmakban a nem megfelelő élelmezés miatt újfajta betegségek jelennek meg, amelyek sok esetben súlyosabb egészséget károsító hatásokat gyakorolnak az Emberre, mint az alultápláltság.

  • Napjaink élelmiszer termelése és a globális élelmiszer kereskedelem csak azt veszi figyelembe, hogy a termék szép, színes, gazdaságos legyen. Tudományosan megmagyarázzák a vitaminok fontosságát és egyéb feltételezett biokémiai folyamatokat.

  • A Hármas Elméletben megfogalmazott tézisek alapján az élelmiszerek elem- és ion-koncentrációját, elrendeződését, mennyiségi és minőségi összetevőit a termelők és a kereskedők, de még az orvostudomány sem veszik figyelembe. Az Elmélet bizonyította, hogy a mikro- és makró elemek, valamint az ionok, mint az anyag körforgásának egy része az élet körforgásának is alapja.

  • Az anyag és az élet látszólag egyszerű körforgása, a táplálék láncolat természeti törvényeinek figyelmen kívül hagyása már láttatja az egyensúlytalanságot. A fejlett országokban új, ez idáig nem ismert betegségek jelentek meg és egyes korábban ritkának számító betegségek száma rohamosan szaporodik.

  • A körforgások (amelyek a természetben egyensúlyi helyzetben vannak) nem egy folyamatos, előre haladó megújuló spirális folyamatot mutatnak, hanem véges időben visszafordíthatatlan egészségkárosodást eredményeznek.

  • Az élelmiszerbiztonság tévesen értelmezett szabályozása, a nagy távolságokra történő utaztatások és az élelmiszer-higiénia egy másik veszélyt is eredményez. Az élet fennmaradásának vitathatatlan alapja minden biológia lénynél, hogy az élete folyamán folyamatos és szakadatlan anyagcserét produkáljon. Az Ember estében ez egy összetett, bonyolult biológiai és biokémiai (nem is említve a kvantumbiológiai kérdéseket) folyamat. Az Ember estében egyes szakvélemények és számítások alapján háromszor annyi mikrobával élünk szimbiózisban, mint testünk sejtszáma. Ezek a humánbiológia részét képező mikrobák sérülékenyek, a tévesen értelmezett élelmiszer-higiénia következtében az elvárható szint alá csökken csíraszámuk és megjelennek a betegségek, az immunitás legyengül.

  • Mi lehet a megoldás? Egyrészről az élelmiszertermelés és az állattenyésztés esetében a Hármas Elméletnek megfelelő mikro és makró, valamit ion elrendeződés, koncentráció, pontosítva szerv specifikus térszerkezetének biztosítása a természet törvényeinek megfelelően, valamit a biológiai élőlények és az ember természetes mikroba háztartásának visszaállítása. Minden olyan szer, vegyület, manipuláció megszüntetése, amely egyrészről pusztítja a velünk szimbiózisban élő mikrobákat. Még rosszabb a helyzet akkor, ha a mesterséges élet körforgásába való beavatkozással adott mikroba mutációját érjük el. Ezt joggal nevezhetjük biológiai fegyvernek.

  • Van megoldás: ami nem más, mit a faj-specifikus mikrobák természetes szaporítása és visszaállítása a táplálékláncolatba, valamint ezeknek a természetes, nem manipulált törzseknek optimális mikro, makro és ion mennyiséghez való hozzáférése.

Melléklet: Prezentáció