Tisztelettel és barátsággal köszöntünk mindenkit, aki felelős módon gondolkodik mindennapjaink életéről és jövőnk sorsáról. Hazánkban a tudományok és a művészetek nagyhírű múltat tudhatnak maguk mögött. Napjainkban sérülni látszik a kultúra, mely életünk alapját is jelentheti. Az áltudományos tevékenységek, manipulációk kifejezetten káros hatással lehetnek életünkre. Nem kisebb veszélyt jelentenek azok a résztudományok, melyek a maguk területén – valóban – megvalósított eredményekkel büszkélkedhetnek, de a tudományok nagy egységében zavart okozhatnak, és károsan hatnak a természet folyamataira.
Minden olyan emberi tevékenység, amely a természet törvényeivel szembe halad, káros mindennapjaink életére és a jövőnkre is, annak ellenére, hogy időnként úgy tűnik, ezeket talán hasznunkra fordíthatnánk.
Hazánkban – kisebb megszakításokkal – a gondolkodó, alkotó elmék, tudósok egyletekbe, szervezetekbe tömörültek. A gondolat- és alkotói szabadság minden korlátait megszüntették, és a köz javáért cselekedtek. A köszöntőben emléket kívánunk állítani a teljesség igénye nélkül néhány egyletnek, társaságnak és szervezetnek.
József Nádor nevét említhetnénk elsőnek, aki a comes palatinus (palotaispán) címet viselte. Segítette a magyar kultúra sorsának javítását, adományaival bővítette a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, és Széchenyi István mellett az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztéséhez is jelentősen hozzájárult 10 000 forintos adományával, valamint az Akadémia működését is rendszeresen támogatta. Támogatott és felkarolt számos haladó polgári kezdeményezést, így alakulhatott meg a Magyar Gazdasági Egylet, a Kisfaludy Társaság, a Természettudományi Társaság, a Vakok Intézete.
A XIX. században hazánk a tudományok iránt nagy érdeklődést mutatott. A reformkor kezdetétől fontos események történtek a hazai tudományos életben, hiszen a Magyar Tudós Társaságot, a későbbi Magyar Tudományos Akadémiát 1825-ben alapították, és meghatározó jelentőségű fordulatra került sor 1841-ben a Magyar Természettudományi Társulat (MTT) és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek (MOéTV) életre hívásával. Másrészt pedig teljesen új korszak kezdődött az élet minden vonatkozásában az I. világháború, illetve a trianoni békekötés után. Figyelembe kell azt is vennünk, hogy az Akadémia kezdetben alig foglalkozott természettudományi kérdésekkel. Széchenyi István 1842-ben tartott híres beszédében is lényegében csak a nyelvművelésre kívánta korlátozni az Akadémia tevékenységét.
A tudományok közötti szoros kapcsolatot és az átfogó ismeretek gondozását egyértelműen a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egylete biztosította. 1840–1841-től összesen 36 vándorgyűlést tartottak. Az utolsóra 1912. augusztus 25. és 29. között került sor.
A világháborúk nem kedveztek a tudományoknak. Hazánk szerencsés helyzetbe került, mert Gróf Klebersberg Kuno minisztersége (1922–1931) alatt a területében jelentősen csökkent országunkban megújult, és soha nem látott virágzásnak indult a kultúra, a tudomány és a művészet. Az 1940-es években a tudósok ismét érezték, hogy önálló, független társaságot kellene működtetni. Szent-Györgyi Albert és Ráth István aktív közreműködésével megalakult a Természettudományos Akadémia, amely szervezet sajnálatosan csak rövid időt élt meg.
A PANNON-PALATINUS természet- és társadalomtudományi elektronikus szakfolyóirat alapítói évek óta munkálkodnak azon, hogy független tudományos fórumot, valamint tudományos ismeretterjesztő kiadványt hozzanak létre.
Az alapítók:
– Műegyetemi Természet és Sporttudományi Közhasznú Egyesület.
– SZABAD-SAJTó Ifjúsági Kulturális Egyesület
– PANNON Tudományok Közhasznú Egyesület
– PALATINUS Klub
– Zsigmond Király Főiskola
– UNESCO-WABT (World Academy of Biomedical Technology (WABT)
Az alapítók szándéka szerint a PANNON-PALATINUS kihasználja mindazokat a lehetőségeket, amelyeket napjaink korszerű digitális technikája biztosítani képes.
A PANNON-PALATINUS tágra nyitja kapuit, és mindenki számára biztosítja a modern technika adta publikációs lehetőséget. Alapvetően korlátozás nélkül fogad be tudományos írásokat, dolgozatokat, tanulmányokat, amelyek a természet- és társadalomtudomány témakörében születtek.
A beérkezett írásos anyagokat a PANNON-PALATINUS felkért tudósai lektorálják, és előzetes véleménnyel is ellátják. Természetesen külön kérésre felkerülhet olyan írásos anyag, amely kiegészítésében az szerepel, hogy a PANNON-PALATINUS szakmai kollégiumai nem véleményezték az írást, és állásfoglalást sem adtak a szakmaiságról. összetett és bonyolult tudományos kérdésekben a PANNON-PALATINUS szakmai kollégiumai állásfoglalást is adhatnak olyan esetekben, amelyek a társadalom széles rétegeit kiemelten érdeklik vagy érinthetik.
Minden beérkezett írásos anyag egy folyamatosan bővülő archívumba kerül. A rendezett dokumentumok halmazából minden korábbi mű gyorsan és egyszerűen visszakereshetővé válik. Az írások, dolgozatok, művek, elemzések, tanulmányok stb. egységesen a PANNON-PALATINUS tudás tárházát is jelenti.
A PANNON-PALATINUS elsőként egy új védelmi rendszert is be kíván vezetni, ezzel biztosítva a szerzők elsőbbségi és szerzői jogi védelmét. A PANNON-PALATINUS Regisztráció a regisztrációs adatokkal az elsőbbségi kérdésekben kíván egyértelmű és dokumentált segítséget nyújtani.
A digitális-elektronikus rendszer lehetővé teszi az interaktív kapcsolatok kialakítását. A PANNON-PALATINUS elektronikus hírlevelek közvetlen és gyors kapcsolatot képesek megvalósítani.
A PANNON-PALATINUS az előzetes próbaüzemet követően 2009 márciusában kezdi el a folyamatos és rendszeres működését.
Kérünk minden érdeklődőt és reményeink szerinti felhasználót, hogy aktívan segítsék munkánkat. észrevételeiket és javaslataikat juttassák el szerkesztőségünkhöz. Javaslataikat minden esetben figyelembe vesszük, és lehetőség szerint beépítjük elektronikus rendszerünkbe.
Tisztelettel:
Szacsky Mihály és a szerkesztőbizottság