(napjainkban)

Hazánkban a tudomány és annak művelése magas szinten szabályozott. Közismert, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a tudományok művelését és elismerését két fő dologhoz köti. A tudományos (nemzetközi) publikációk számához és a nemzetközi konferenciákon való részvételhez.

Néhány tudományterületen szinte csak az AMERIKAI eredményeket fogadják el. Az orvostudomány esetében a mindennapi gyakorlatban a „nemzetközi protokoll” szerint végzik az orvosok a mindennapi gyógyító munkájukat. Ezért fordulhat elő, hogy egyes emberekben az vetődik fel, hogy Hazánkban talán nincs tudományos élet. A híradásokban csak azt hallhatjuk, hogy több magyar tudós, akik híres kutatóhelyeken dolgoznak és kutatnak, milyen eredményeket értek el külországokban.  Ezt a gondolatot csak erősíti az, hogy az Akadémia a hazai tudományos életet úgy akarja felvirágoztatni, hogy külföldről visszacsábít fiatal „tudósokat”. Napjaink helyzetét nem elemezve fogadjuk el az Akadémia állásfoglalását és ámulattal hallgassuk a külföldről (elsősorban Amerikából) jövő csodálatos tudományos híreket.

Ez történt velem is 2011.december 02-án amikor reggel hat perccel nyolc óra előtt a már nem létező Kossuth rádió hatperces tudományos riportját hallgattam.

A riport, szokásos módon kezdődött, miszerint egy Amerikai tudós csoport, vezető professzor asszonya az amerikai tudósoktól megszokott módon nyilatkozott a rádiónak. Éreztem a felsőbbrendűséget minden szavában és azt, hogy tudatában van annak, hogy bár mit mond, azt csak csodálhatjuk. Szokásos morgolódásom helyett egyre figyelmesebben hallgattam a riportot, amitől egyre feszültebbé váltam.

Az Amerikai kutatócsoport Emberen végzett kísérletről számolt be. A riport alatt többször is elhangzott, és a magyar fordítás is megerősítette, az Emberen végzett kísérletek tényét. Megjegyezni kívánom, hogy az állatvédelmi törvény értelmében állatokon sem lehet biológiai, gyógyszer és egyéb kísérleteket végezni (papíron). A Luganoi Jelentésben arról is olvashatunk, hogy a világ nagy gyógyszergyártói szegényebb országokban végzik a közvetett gyógyszer vizsgálataikat, embereken. Hogy hazánkban ilyen eset előfordulhat-e, azt vizsgálják meg az arra illetékesek.

A riportban még megdöbbentőbb tudományos kísérletről számolt be az Amerikai Tudósasszony. Ami nem volt más, mint az, hogy áramot vezettek emberekbe és ezzel tudatos fájdalmat okoztak a kísérleti alanyoknak.

Nem tévedés és nem elhallás. Szükséges pontosítani, mert nem azokat vizsgálták, akikbe az áramot vezették, és akiknek ezzel fájdalmat okoztak, hanem a hozzátartozókat, akiknek végig kellet nézni hozzátartozójuk és szeretteik szenvedését!! A kísérlet tehát az volt, hogy régi párkapcsolatban élők közül a férfiakba áramot vezettek és közben vizsgálták a hölgyekben végbemenő változásokat.  Arról nem szólt a hír, hogy a hölgyeket mi módon vizsgálták, esetleg megnyitották a koponya tetőt, vagy elektródákat szúrtak a testükbe, ezt nem lehetett megtudni. Sejtelmesen elhangzott, hogy a „ventralis terület” vizsgálata előtérbe került (ventralis= hasi: elülső hasfal síkjához közelebb eső…). Ennek a vizsgálata (mármint a hasfal), hallva az ember kísérlet módszerét, valóban van megfigyelhető vizuálisan is felismerhető jelensége. Akibe áramot vezetnek, annak az izomzata görcsösen összerándul, de annak is, akit arra kényszerítenek, hogy szeretteinek a görcsös fájdalmát nézze. Nem mondhatom, mert nem Amerikában kutatok és embernek nem árthatok, hogy talán előre levezethető lett volna az a neuro-hormonális folyamat, ami az elszenvedőben és annak szemlélőjében kialakulhat.  A magasztos AMERIKAI „tudósnő” egyszerűen közölte, hogy az ember kísérleteknél a férfiakat nem vizsgálták, csak a nőket.

Ez a hat perc épen elég volt arra, hogy szembesüljek azzal, hogy vannak, akik mindent megengedhetnek maguknak és vannak olyan országok, amelyekben csak kulloghatunk a tudomány után, mint esetünkben.  A napom rosszul kezdődik gondoltam, mert a (mint a természet vizsgálója) napom el van rontva, ráadásul küszködhetek a nap további részében a tudomány adminisztrátoraival. Validálhatok, Evidence-based medicine igazolásokat kell írnom, és amerikai tudományos iránymutatásoknak megfelelően bizonyítanom kell, hogy például az élővilágnak vízre van szüksége és nem szennyvízre, kereshetek továbbá amerikai tudományos publikációkat szinte minden kutatási témámban, mert csak ezekben találhatók meg a „klinikailag igazolt” tudományos bizonyítások. (Meg kell jegyeznem, hogy ilyen esetekben kritikát nem fogalmazhat meg senki és vakon el kell hinni mindent, mert a hatóságok is csak ezeknek a külföldi bizonyítékoknak hisznek.)

Esetünkben a riportból megtudhattuk, hogy a sok szenvedés és kín milyen tudományos eredményre vezetett. Az értékelés és annak összegzése így hangzott el—egyébként a riport felvezetésében:

tudományosan bizonyítottan jobb adni, mint kapni.

Amiről a riport szólt, szerintem minden etikai határt átlépett. Kutatásaim -folyamán a fájdalom megjelenítésével és annak elemzésével sokat foglalkoztam.  

Talán elsőnek írtam le az áramütések és villámcsapások késői maradandó hatásait, amelyek markáns módon végérvényesen is képesek befolyásolni az életfolyamatokat.

  áramütés a lábon és a gerincvonalnál 

Arról nem is beszélve, hogy a Hármas Elmélet (olvasható: www.pannonpalatinus.hu) első fő tétele szerint az elektrobiológiai (az élő szervezetben észlelhető elektromos jelenségekkel foglalkozó tudományág) folyamatok és az elektrolit háztartás (az emberi szervezetben lévő negatív és pozitív töltésű ionok) felborulása milyen életminőséget befolyásoló folyamatokhoz vezethet. Említhetnénk  például:  az életidőt, amit egy biológiai felezési időként is felfoghatunk. A hírt számos megközelítésben is értelmezhetjük, mint például az áram hatására az adott szomato típusnak megfelelő ember estében milyen elektrolízises (elektromos áram hatására bekövetkező vegyi bomlás, biokémiai változás) folyamatot indukálhat- még alacsony feszültség alkalmazása esetében is (riport: kis fájdalom).  

A lehangoló „amerikai szenzációs tudományos hír”, amit a közszolgálati rádióban hallhattunk, arra késztetett, hogy egy kicsit foglakozzak a kérdéssel.

Alaphelyzetben rögzíteni kell azt, hogy az emberkísérletnél milyen technológiát alkalmaznak (bár a riportból ez nem derült ki, de talán mégis érdemes, ha röviden is beszélni ezekről). Az élettudományokat minimálisan ismerők is tudják, hogy az elektrosokk (ES) a pszichiátria alkalmazott terápiás eszköze volt (elektrosokk= terápiás célból elektromos úton kiváltott görcsroham), de esetünkben terápiáról szó sem volt, sőt nem is a kísérleti alanyokat sokkolták árammal.


Gondolhatnák arra, hogy talán a villamosszékek új generációjának fejlesztése volt a fő cél. „A villamosszék az Egyesült Államokban és régebben a Fülöp-szigeteken alkalmazott kivégzési módszer. Ma már csak Alabama, Dél-Karolina, Virginia, és Nebraska államokban törvényes kivégzési módszer. Nebraska kivételével azonban az elítélt alternatívaként a méreginjekciót is választhatja (ez is orvostudomány).”


Esetlegesen rosszindulatú megjegyzésnek is betudhatók fenti soraim, de esetünkben, mint az hallható volt csak magasztos Amerikai orvostudományról van szó (?).  Igyekezzünk magyarázatot találni és értelmezni a hallottakat, mert hazánkban sok rádióhallgató azt hiheti, hogy valóban tudományos szenzációról hallott, amit most valaki, valamiért félre próbál magyarázni. Nem kellett sokat keresgélni:

„Tiltott emberkísérletekkel vádolják a CIA-t” olvashatjuk egy 2009.09.03. az egész világot bejárt hír. Lehet, hogy ez csak elírás, de az emberkísérlet szó egyértelmű. Mit olvashatunk ebben a tudósításban:

„Egy jogvédő szervezet szerint a CIA kemény vallatási módszerei emberkísérletnek számítanak. A technikákról szóló jelentések szerint orvosok is közreműködtek a vallatásokban, és ez az orvosi etika egyik legsúlyosabb megsértésének számít… Orvosok ellenőrizték a vallatásokat… Orvosok és pszichológusok szerint a CIA emberkísérleteket végzett foglyain" – írja a brit Guardian. Az Orvosok az Emberi Jogokért (PHR) nevű civil szervezet kivizsgálta az orvosi személyzet szerepét a CIA által az Egyesült Államok quantánamói támaszpontján, az iraki Abu Graib és az afganisztáni Bagram börtönökben végrehajtott vallatásokban.

A szervezet szerint az orvosok végigkövették a vallatásokat, sőt a végrehajtásban is besegítettek. Az Amerikai Orvosi Szövetség is közölte, sürgetik Barack Obama kormányát, hogy kiderüljön, mi volt az orvosok konkrét szerepe. "Az orvosok részvétele a kínzásokban és kihallgatásokban a legalapvetőbb erkölcsi értékek megsértése" – közölte a szövetség.

Az PHR legsúlyosabb megállapítása az, hogy az orvosok segítségével fejlesztették a kínzási technikát a CIA emberei. Tehát az orvosok – az áldozatok beleegyezése nélkül – "jogellenes kísérleteket" végeztek rajtuk… Az emberkísérleteket 1947 óta tiltja a nemzetközi jog – írja a Guardian.

A nürnbergi náci perek idején orvosok is a vádlottak padjára kerültek.

                                     

Az ő bűntetteik miatt meghatároztak 10 jogi alapelvet. A legfontosabb, hogy a vizsgált ember beleegyezése kötelező a kísérletekhez. Előírták ezen kívül azt is, hogy a szükségtelen testi és lelki szenvedést mellőzni kell.

Ezt tartják be a képek szerint

A háborús jogról szóló genfi egyezmény is tiltja a foglyokon és hadifoglyokon végrehajtott orvosi kísérleteket. Márpedig a Nemzetközi Vöröskereszt áprilisi jelentése szerint a kínzásokban részt vettek orvosok és pszichológusok is. Az ismertté vált, vízbefojtást imitáló technika (angolul waterboarding) is igényelt orvosi jelenlétet. Az orvosok ellenőrizték ugyanis, hogy az eljárás közben elég oxigén jut-e a vallatott emberek tüdejébe. A Vöröskereszt szerint mindez "az orvosi etika súlyos megsértése".

Ez még nem bizonyítja azt, hogy a rádióriportban elhangzottakat bármilyen módon köthetnénk a kínvallatásokhoz, de az árammal okozott fájdalmak előidézése elsősorban a kínvallatások egyik bevett eszköze, még akkor is, ha a tudományos kutatás, az emociót vizsgálja.


fájdalom hatás a törzsön
(HIR Funkcionális anatómiai felvétel)

 Általában az orvosi asszisztálás a kínvallatásoknál nem nélkülözhető, mert valójában nem az elítélt halála, hanem maga a kínzás és a kínzással kicsikart vallomások megszerzése a fő cél.  A vízbefojtásos imitálás módszereknél valamint az alvásmegvonásnál és a testhűtéses eseteknél valóban csak orvosok kínozhatnak, mert a nem tudományos alapon végzett kínzások sajnálatosan az esetek legnagyobb részénél, halálhoz vezetnek. Az orvos által asszisztált kínzások esetében az orvos feladata az, hogy életben tartsa a kínvallatottat és biztosítsa a kín fokozását, mint ahogyan azt, az AMERIKAI tudós nőtől hallottuk.

A tudományos ismeretek ilyen módon való terjesztése lehet, hogy egyes demokratikus államokban elfogadottak és a hazai tudományos világ is ehhez kíván közelíteni. Nem lehet véleményt mondani olyan dolgokról, melyeket nem ismerünk. A gondolkodó Embert ezek szerint a „tudóstól” az különbözteti meg, hogy igyekszik a dolgok mélyére nézni és nem fogadja el az „impakt faktoros” külföldi tudományt.  Mint egy egyszerű gondolkodó próbáltam utána nézni ezeknek a dolgoknak. Napjainkban nagyon egyszerű dokumentumokat keresni és azokat elemezni. A hosszú ideig tartó adatgyűjtésnek az lett a vége, hogy az egészet kitöröltem a számítógépemből. Vállalom, hogy nem vagyok tudományos kutató és nem tartozom és nem is tartozhatom az adminisztratív tudós körökhöz. A saját etikai normám nem engedi meg, hogy ilyen kegyetlen és emberellenes dolgokkal foglalkozzam. Ezt ráhagyom az amerikai tudományos életre.

Az sem zárható ki, hogy a tudós hölgyet meghívják hazánkba, hogy előadáson számoljon be kimagasló eredményeiről, arról, hogy hogyan lehet fájdalmakat még hatékonyabb módon embereknek előidézni. Itt célszerű megjegyezni, hogy Amerikában van például olyan iskola, ahol ezt a fajta áramütés által okozott fájdalomhatást autista és érzelmi problémákkal küszködő gyermekek kezelésére használják. A módszer nagyon egyszerű, mert ahogyan a képen is látható egy eszközt helyeznek fel a gyermek testére, és amikor a tudósok úgy gondolják, sokkolják őket.

Abban is csak bízni lehet, hogy hazánkban a terror elhárítás és az egyre bővülő titkosszolgálatok nem tanulmányozzák a kimagasló Amerikai tudományos módszereket és nem lesz kötelező azokat átvenni. Úgy gondolom, hogy történelmünket már nagyon súlyosan terhelik a múltbéli börtönkínzások és nem biztos, hogy minden esetben haladni kelljen a korral.

Abban az esetben, ha rendeznek ennek a témának egy konferenciát a jövőben, akkor azon biztosan nem fogok részt venni, inkább maradok, a barikád másik oldalán és azért kutatok, hogy hogyan lehet az emberi szenvedésen könnyíteni és milyen módon lehet fájdalom nélkül élni.

Szacsky Mihály
2011. december 3.