A modern kori fejlődéselméletek antropológiai megközelítése
Dr. Szacsky Mihály
(plenáris előadás)
Földünk, az Űrből nézve a Kék Bolygó, ismereteink szerint az egyetlen olyan égitest, ahol kialakulhatott az élővilág. Ismert földtörténeti időszakok, valamint paleoantropológiai ismeretek felsorolását mellőzve egyértelműen kijelenthetjük, hogy Bolygónkon asz élet egy lehetséges formáját éljük meg. Melyek azok a feltételek, amelyek biztosítják az összetett életfolyamatok fennmaradását. Ez egyszerűen meghatározható, mert minden földi életnek az alapja a víz. Az Ember élete a továbbiakban függ még a légkörtől valamint a biológiai tápláléktól.
Az egyszerűnek tűnő alapfeltételek viszont nagyon bonyolult folyamatok sokaságát rejtik magukba. Ami nem más, mint az élet és egyben az anyag körforgása. Ismereteink ezen a területen még korlátozottak, ami abból adódik, hogy az élet körforgásánál sem a múltban sem a jelenben, de még a jövőben sem fordulhat elő tökéletes hasonlóság. Az időtényező, és a biológiai sokszínűség végtelen variációi a természet törvényei alapján zajlanak. Az élet alapfeltételinek számító, a természetben folyamatosan zajló körforgás fennmaradásának, olyan feltétele is van, mint például a környezeti hőmérsékleti értékek viszonylagos stabilitása. Ismereteink szerint az élet alapfeltétele úgy 4.2 milliárd éve azzal kezdődött, hogy kialakult a stabil hidroszféra. Ezt követően egy folyamatosan változó átalakulás vezetett el oda, hogy 3.6 milliárd éve megjelentek földünkön a baktériumok.
(folyamatok tömören: nem enzimatikus replikáció, önreplikáció, felületi anyagcsere, kompartment, kromoszóma, összetett anyagcsere, genetikai kód, fehérje szintézis, DNS, baktérium)
Mit értünk ez alatt. Leegyszerűsítve az élet nem más, mint a szervetlen anyagból keletkező szerves anyag, ami megfelelő folyamatokon keresztül szerves alapú életté változik. A kőrfolyamatoknak megfelelően minden élő biológiai rendszer idővel ismét szervessé, de nem élővé alakul át, aminek következő állomása ismét szervetlen. Így az anyag, (elem, atom, ion, molekula) folyamatos változik ezzel biztosítva az élet fennmaradását. Mély elemzésekbe nem bocsátkozva tehát kijelenthetjük, hogy életünk forrása egy meghatározott földtörténeti korszakhoz köthető. Az összetett szárazföldi táplálékláncok kialakulása a Kambriumnak nevezett időben úgy 542 millió évtől a Perm korszakig tartó, 260 millió évre tehetjük.
Az élet körforgása stabilizálódott ebben az időszakban és ez a folyamata maradt fenn egészen napjainkig. A természetben, de a világegyetemben is minden változik, nem létezik statikus, stabil helyzet.
A változást az élő biológiai rendszerek korrigálják és megfelelő adaptációval az életet fenntartják. Az Ember esetében ez a biológiai folyamat megegyezik az evolúciós folyamattal. Ami nem más, mint alkalmazkodás a környezethez és a változásokhoz.
Az élet kialakulásának kutatói a fossziliák tanulmányozása és a paleoantropológiai ismeretek alapján ezt az időtengelyt kisebb nagyobb pontossággal tudják meghatározni. A legkorábbi Emberszerű rokonaink, mint például az Eosimiidae még nem nagyon hasonlított az antropoidákhoz (ember jellegű) inkább a kisméretű makikhoz sorolhatóak. Ez becsülhetően (pl. fossziliák kormeghatározása) 45 millió éve történt a Paleogén korszaktól a Neogén időszakig). Az Eocénkori főemlősök, megjelenése 34 millió évre tehető. Az idők folyamán a változások folyamatosak és nagyon lassúak voltak. Huszonhét millió évre volt szükség ahhoz, hogy a Paleogén időszakban ( 7 millió éve) megjelenjenek legkorábbi Emberi rokonaink ( pl. Sahelantropus). A leg látványosabb átalakulás az emberiség biológiai történetiségében ekkora tehetjük. Az „óriás Lépése” az emberiségnek az Australopithecus afarensis megjelenéséhez köthető. Még ettől az időtől számítva is kb. 4 millió évet kellet várakozni ahhoz, hogy az emberiség bölcsőjének tekintett időszakban megjelenjen az Australopithecus africanus, mint ősünk. Jelentős időt ugorva és kikerülve pl. a Homo antecessor, homo erectus evolóciós szakaszait, ha az emberiség időtengelyét vizsgáljuk 3.3 millió évre rá jelentek. A Homo sapiensek megjelenése úgy 75.000 évre tehető.
Mint az látható az élet megjelenésétől számítva hosszú időszakoknak kellett eltelni ahhoz, hogy a biológiai fejlődés útján eljussunk napjainkig. Az Emberiség a megtett hosszú úton folyamatosan alkalmazkodott a környezetéhet, az élet sokszínűségéhez, a klimatikus viszonyokhoz és még sorolhatnák tovább mindazokat a tényezőket, amelyeket ismerünk. Egyet biztosan állíthatunk. Jelentős biológiai átalakulásokhoz százezer és millió évekre volt szükség. Számos elmélet foglalkozik az élet fennmaradásának „csodájával” és azzal, hogy az élet milyen mechanizmusokon keresztül képes fennmaradni. A hármas elmélet első és második tétel e rejtélyek értelmezéséhez igyekszik egy kis adalékkal hozzájárulni. A két fő tétel abból indul ki, hogy az anyag és az ehhez köthető élet körforgása egy meghatározott természeti jelenség révén működhet. Azt is állíthatjuk, hogy ez nem más, mint egy természet törvényszerűség.
A tudományok megjelenése azzal kezdődött, hogy az ember az értelmével elkezdte vizsgálni a természetet és próbálta azt megérteni. Az első valóban nagy tudósok tehát természetvizsgálók voltak. A rész megfigyeléseket megosztották egymással és összefüggéseket kerestek az élet megértéséhez. Napjaink természettudományos ismeretei erre az egyetemleges tudásra épülhetett fel.
Sajnálatos, hogy kortársaink tudományos képviselői ezt az egyetemleges tudást a „minden tudásnak” tekintik. Még nagyobb felelőtlenségnek tekinthető, hogy természettudományokkal foglalkozó tudósok ezt a tudást nem a természet törvényeinek megfelelően a természeti folyamatok egyensúlyának stabilizálására, hanem valamilyen értelmezhetetlen és zavarodott elveknek megfelelően a „profittermelés” szolgálatába kívánják állítani.
Az élettudományok egysége számos tudományterületből tevődik össze, de nyugodttan mondhatjuk azt, hogy minden tudományos ismeret azt segíti, hogy a földi élet fennmaradását és a változáshoz elengedhetetlen szükséges korrekciókat el tudjuk végezni. A végtelen természeti kincseink kitermelése és a természet körforgásának nem tekinthető visszafordíthatatlan folyamatok erőltetése sejtelmes és drámai jövőt vetít a természetvizsgáló tudósok elé.
A rövid bevezetőt követően a dolgozat fő témájához visszatérve célszerű Antropológiai, azaz Embertani szempontok alapján a fejlődéselméleteket elemezni. Fontos kérdés, hogy ezt a fejlődés elméleti kérdéskőrt biológiai (biológiai antropológiai), vagy társadalomtudományi (kulturális, szociál anatropolóia) elvek mentén végezzük.
Az elemzésnél nem lehetséges a természet és a társadalomtudományi területeket szétválasztani, mivel azok szinte végtelen szálakon függnek egymástól. Alap szinten az antropológiai szemlélet megköveteli, hogy a saját összetett tudományterület mellet megismerje és értelmezni tudja a kutató, más tudományok területeit (elméletileg ezt hívják interdiszciplináris tudománynak) mint például Botanika, Zoológia, Mikrobiológia, Fizika, Kémia, Geográfia, Geológia, Etnológia, Ökológia és még sorolhatnák egyéb tudományokat.
A biológia megközelítés elveinek megfelelően az antropológusok és természetesen más tudományok képviselői is keresték az élet alapját, az élet kialakulását és annak fennmaradásának kérdéseit, mindazokat, amelyek a bevezetőben is szerepelnek. A teljesség igénye nélkül érdemes felsorolni néhány tudóst, akik képesek voltak valamilyen elv alapján értelmezni a definiálhatatlan Életet. A felsorolás kiemeli Broca, Linné, Darwin, Schrödinger, Linde, Einstein, Heisenberg, Avery, Davies, Woese, Miller, Watson, Crick, Bragg, Pauling, Szent-Györgyi, Szilárd neveit.
Az élettudomány képviselője, aki kutatásait a biológiai antropológia területén végzi, sőt azon belül kifejezetten a testtanra (Somatologia) koncentrál ismerve a tás-tudományok eredményeit, meglepő összefüggéseket képes feltárni. Minden somatológiai elemzés figyelembe veszi a természet és társadalomtudományok ismert folyamatait és azok összefüggéseit.
A részletes elemzések és kutatási eredmények helyett célszerű néhány kérdést felvetni, amelyek gondolat ébresztőek lehetnek mindenkinek. Igaz, hogy némely kérdésfelvetés magában hozza a lehetséges válaszokat is. Erre azért van szükség, mert a napi politika és gazdaság visszáságain túl kell tekinteni és fel kell tenni magunkban azt a kérdést:
Hová tart az emberiség, milyen jövő vár Bolygónk élővilágára. Leegyszerűsítve „Mi lesz veled Emberiség”.
Az aktuális politikai és gazdasági elképzelések rövid távúak, maximum, választási ciklusokra korlátozódnak. Ez idő alatt a rövidtávú politikai és gazdasági érdekek képesek az évmilliók alatt kialakult életet is romba dönteni. Ez nem túlzás, mert a még mindig fenyegető atomfegyverek képesek akár a teljes emberiséget elpusztítani, nem beszélve azokról a biológiai fegyverekről, mint például az antrax, amiből korábban annyit halmoztak fel Iraqba, amivel szintén az egész emberiséget el lehetett volna pusztítani.
Ezek a kiemelt példák akkor torkolhatnának katasztrófába, ha egy meggondolatlan, kalandor politikus, vagy diktátor ezeket bevetné. A tudomány felelősségének kérdése ebben az esetben is megkerülhetetlen. Azok a tudósok, akik pénzért minden politikai, vagy gazdasági érdeket kiszolgálnak, vagy kívánságnak eleget tesznek, ön kontroll nélkül, amelyek ráadásul ellentétesek a földi élettel, azok munkássága súlyosan esetenként végérvényesen befolyásolhatja a élővilág jövőbeni sorsát.
Ezért ezt a tevékenységet, még ha szorgos munka is jellemzi elitélendő és nem sorolható a tudományos munkák sorába. Az elemzőket is felelőssé lehet tenni azért, ha nem megfelelő összefüggéseket tárnak fel bizonyos folyamatokról. Napjainkban kialakult kissé zavarodott társadalmi helyzetekre jellemző, hogy a múltat (maximum 10 évet) teljesen eltérő módon elemeznek, pártérdekeknek megfelelően. A jent mindig úgy értelmezik, hogy az aktualitásoknak megfelelően a lehető legjobb út az, amit éppen kommunikálnak. A jövőt és a jövőképet a politika képes napról-napra változtatni. Egy közös jellemzője van a dolognak, hogy soha nem következik be az, amit korábban előre vetítettek.
Keressük a problémák gyökereit és próbáljuk Ember centrikusan értelmezni helyezettünket a kérdésfeltevésekkel.
-
A biológiai lét hosszú utat tett meg a Földön úgy, hogy az élet megjelenésétől kezdve az élet körforgását egyensúlyban tartotta a természet törvényszerűségeinek megfelelően. Ez az önreprodukáló folyamatos biológiai sokszínűség egy egyensúlyban lévő táplálékláncot alkotott.
-
Az élet megjelenésétől kezdve az élővilág, később az Ember sem merített, fogyasztott többet, mint amit a természet körforgása biztosított. A baj az ott kezdődött, amikor kisebb csoportok önös érdeküknek megfelelően elkezdtek többletet termelni. Ez egy bonyolult örvényre hasonlító folyamatot kezdett kialakítani.
-
A többlettermelés, többlet nyersanyag kitermelést eredményezett. amit többletmunkával állítottak elő azért, hogy a fogyasztás a szükségleteket meghaladó módon növekedjen. Egyes kutatók állítása szerint az emberiségnek még soha nem volt annyira jó élete, mint napjainkban. Ezzel vitába lehet szállni, mert egy szűk rétegnek egy megfogalmazhatatlan anyagi jóléte elenyésző a ma élő népesség nyomorához képest. A nyomor kifejezés nagyon összetett. A kulturális, szociális, biológiai nyomor keveredik, megjelenik önállóan, de kölcsönhatásai sem ritkák. Az alacsony létminimumon élő embertársaink élete egyesek számára elképzelhetetlen.
-
Napjainkban komor tekintetű „tudományos” kutatói, elemzői, vagy csak egyszerűen szakértők a probléma halmazból egy kis szeletet emelnek ki és azt próbálják bonyolult módon értelmezni. A megoldások mindig csak tervek maradnak, arról nem is beszélve, hogy hemzsegnek az ellentmondásoktól. Vegyünk néhány alapvető ellentmondást.
-
A Földön élő népesség alakulása: becslések alapján 1804-ben haladta meg a Föld népessége az 1 milliárd főt, 1900-ban, tehát közelítően egy évszázad alatt 500 millióval nőtt a népesség aránya, ami 1.5 milliárdot jelentett, 1960-ban (két világháború és egy világot is megrengető influenzajárvány után) 3 milliárd ember élt a földön. Ezek az alapszámok is azt mutatják, hogy a népesség növekedése robbanásszerűen következett be. A növekedés, ha az 1960-as évek népsűrűségén maradt volna, akkor kutatók egybehangzó véleménye alapján bolygónk képes ennyi embert eltartani úgy, hogy a véges készleteket nem merítjük ki. A trend nem hogy megállt volna, hanem még meredekebb emelkedésbe kezdett. 1975-ben becsülten már 4 milliárd fővel számolhattunk, sőt 10 év alatt 1987-re elértük az 5milliárd főt.
-
Erre az időre tehető, hogy az élővilágot, a természetet, nem utolsó sorban az Emberiséget féltők sokasága elkezdte szavát hallatni, hogy ezt a folyamatot célszerű kezelni, a mohóságot valamilyen formában célszerű megfékezni, és földi javak elosztását ésszerűen kell elvégezni. Az egységes nemes cél szétdarabolódott napjainkra. A gyenge tudományos lábon álló csoportok előbb-utóbb behódoltak gazdasági politikai irányzatoknak és pénzforrásként kezelték mozgalmaikat. A népesség robbanásszerű szaporodás nem fékeződött, sőt olyan országokban, mint Kína, ahol bevezették a családokon belül egy gyermek programot ott is emelkedett a népsűrűség. Egy 2004. évi adat szerint hat és félmilliárdan éltünk ekkor. A trend tartotta magát és az emberiség létszámának növekedése 100 millióval gyarapodott évente. Jelenleg 7 milliárd főre becsülik a Földön élő emberek számát.
-
Ez lehet annak a kiváltó oka, hogy elindultak a Fenntartható Fejlődés elképzeléseivel ellentétes folyamatok. A dinamizmus mértéke bizonyított, de az nem a fejlődés irányába mutat, hanem önpusztító folyamatokba torkollik.
-
Lehet, hogy egyes szakértők ezeket a tényeket másképpen értelmezik, mert úgy gondolják, hogy a növekvő népesség növekvő fogyasztást fog eredményezni. Részletes elemzésbe nem bocsátkozva tudható az, hogy ez az irány nem vezet semmihez. Ennyi embert táplálni, megfelelő minőségű ivóvízzel ellátni és biztosítani számukra a megfelelő levegő minőségének a fenntartását, nem lehetséges. Nincsenek alternatívák, nincsenek tudományos eredmények és megoldásokra, szerény ismereteink alapján ennyi ember számára nem lehet természetes életet és nem utolsó sorban, életminőséget biztosítani. Egybehangzó vélemények alapján ennyi ember számára két földfelszín nagyságra volna szükség. Kifejezetten elitélendő azoknak a hangos szavú „szakembereknek” a véleménye, akik azt állítják, hogy még számos, megműveletlen területeken lehet mezőgazdasági tevékenységet kezdeni, valamint géntechnológiákkal a mezőgazdaság még nagyobb profitot termelhet.
-
Elméletileg és bértudósok értelmezhetetlen magyarázataival ellentétbe (amivel bizonyítani akarják igazságukat) tudomásul kell venni, hogy az Ember a természet része és annak az egyik leg sebezhetőbb tagja, az által, hogy a táplálék lánc végére szorult. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) több évi vizsgálatai alapján egy egyszerű megfogalmazásával jellemezte a napjainkra kialakult helyzetet. „Riasztó helyzet”. Mire és milyen információkra alapozták ezt a kijelentést, vegyünk néhány idézetet: „Évente hatmillió gyermek esik áldozatul világszerte az éhínségnek és az alultápláltságnak, amely összesen 852 millió embert érint” Ez az érintettség napjainkra egyes becslések szerint elérte az 1.5 milliárd főt. Ezt minimum háromszorosként kell értelmezni, tehát a családi környezet figyelembevételével ez a szám elérheti a 4.5 milliárd főt. Ez valóban riasztó mert ez több mint az élő emberiség fele. Hazánkban mérvadó szociál-antropológiával foglakozó szakemberek folyamatosan 3 millió szegénységi küszöb alatt élőkről beszélnek. Az idézet folytatható, amit hazánkra nézve is érvényesnek tekinthetünk. "A gyermekek nagy része valamilyen gyógyítható fertőző betegségben hal meg, mint a hasmenés, a tüdőgyulladás, a malária és a kanyaró" és "túlélnék a betegséget, ha az éhezés és az alultápláltság nem gyengítené le a fizikai állapotukat és az immunrendszerüket" – áll a FAO közleményében.
-
Az élet, minden Emberi Élet, egyszeri megismételhetetlen csoda. Minden megszületett embernek, aki tovább viszi a sok millió éve folyamatosan jelenlévő biológiai létet, természetes joga (ez nem megfelelő kifejezés, de sajnos nincs rá más kifejezés) a földi létét a lehető leg optimálisabban megélni. Jogában áll egészségesen élni, élvezni a természet szépségeit, bármikor jogában áll a továbbiakban az egyetemleges kultúrát megismerni és annak eredményeit saját életének kiteljesítésére felhasználni. Nem korlátozhatja senki és semmilyen erő az ezektől való elzárását. Nem kötelezhető az ember (ha Antropológiai szempontok alapján elemezzük), hogy biológiai nélkülözésben élje le életét, nem formálható át az ember, hogy mű jóléttel lelki nyomorba taszítsák. Senkit nem lehet a természetes környezettől elválasztani és annak szépségét bármilyen módon elvonni.
-
Elfogadhatatlan az egészségügy (ami valójában betegségügy) pressziója, a mindenkit gyógyítani akarunk elveknek megfelelően, miközben az egészség fenntartására és megőrzésére semmit nem költünk. A környezetünk, a táplálkozásunk, az életvitelünk mind-mind betegségek forrása, tehát igaz az, hogy napjainkban nincs egészséges ember, csak kivizsgálatlan. Elfogadhatatlan az a szemlélet, amit leegyszerűsítve úgy lehet megfogalmazni, hogy „beteg férfiak, beteg nőknek nemzenek beteg gyerekeket” Tűrhetetlen ez a szemlélet. De tűrhetetlen az is, hogy a jövő nemzedékének tudáslapjául szolgáló oktatást minisztériumi államtitkár helyettes úgy határozzon meg, hogy „az oktatás nem más, mint a jövő munkaerő piacának tőkebefektetése”.
-
A FAO szerint a helyzet riasztó.
-
Antropolólógiai (Embertani) szemlélet alapján napjainkban átléptük a kritikus kockázati szintet. A fenntartható fejlődés felívelő pályája helyett, egy nagyon gyors zuhanásba kezdtünk, amiről egyesek nem akarnak tudomást venni. Arról álmodoznak, hogy az elkövetkezendő hetekben a tőzsdei indexek emelkednek, az államok nagyon gazdagok lesznek, az egész világon demokrácia lesz. Növekszik a turizmus, a fogyasztás, az energiatermelés, az adózás és a bankok profitja, meg minden, amit hallhatunk. Kíváncsi várakozással tekintek jövőnk elé. Visszafogottan mind azok, akik valóban felelősséget éreznek Földünk sorsáért és a jövő nemzedékeiért gondolkodjanak el azon, hogy hogyan lehetne visszakanyarodni a fenntartható természeti egyensúly felé és hogyan lehetne szólamok helyett valós cselekedetekkel ebbe az irányba kormányozni sorsunkat. Talán még nem késő.
2011. október 23.
A
tudástárában olvasható a témához köthető tanulmányok, dolgozatok címei:
-
Jelentés a XXI. század első évtizedéről és napjainkról
-
Japán földrengés
-
Egyre növekvő társadalmi feszültségek és a természet törvényei
-
Egy hajókirándulás és a Hármas Elmélet
-
Ervin Schrödinger gondolatai és a Hármas Elmélet
-
A XXI. század első évtizedéről – Az ember
-
A XXI. század első évtizedéről és az azt követő első hónapról
-
Mesterségesen változó élet bolygónkon
-
Eltelt a XXI. század első évtizede
-
A hetedik elem – mikrobiológia és arzén
-
Dilemmák a XXI. század küszöbén az antropológiai szemléletű egészségfenntartás és a betegellátás kérdéskörökben
-
Tudományok, társtudományok – etnológia
-
Tudományok, társtudományok – humánbiológia, biológiai antropológia
-
Tudományok, társtudományok – geográfia
-
Tudományok, társtudományok – ökológia
-
Tudományok, társtudományok
-
PANNON-PALATINUS – Természet-Társadalom-Gazdaság
-
Beszéljünk a közelmúltról! – 1960-1973
-
Beszéljünk a közelmúltról! II. – 1960-1973
-
Gáz van, nagyon nagy gáz van!
-
Mi lesz veled emberiség?
-
Az Angyal visszatér (avagy energiaválság és a hidegfúzió)
-
Folyamatos környezeti katasztrófa a Mexikói-öbölben
-
Passzívan sodródunk – folyamatos meteorológiai károk
-
Akár az Isten: létrehozták az első mesterséges DNS-t, megszületett az első “szintetikus” sejt
-
Somatologia – táplálkozás és anyagcsere: a bélbaktériumok
-
Változó világunk
-
Gondolatok az aktualitások jegyében – Természet-Társadalom-Gazdaság
-
Humánbiológia és egészségmegőrzés
-
Táplálkozás és anyagcsere
-
Az egészség egy szomatológus szemével (a XXI.század elején)
-
Általános népegészségügyi szűrővizsgálatok (egy lehetséges felmérési módszer)
-
Bevezető gondolatok az élettudományról
-
A globális ökológiai változások és a fenntartható fejlődés ellentmondásossága
-
Éghajlatváltozás
-
Bolygónk és az emberiség jövőjének legnagyobb problémája: a víz
-
Veszélyben a Nagy-korallzátony
-
Klímaváltozás
-
Izland déli részén kitört az Eyjafjallajokull gleccser alatti tűzhányó – a kitörést megelőzte egy földrengés (összefoglaló)
-
Egészségmegőrző információs rendszerek felépítése és az egészség fenntartás
-
A Veszélyes XXI. század kihívásai – a járványok
-
Egymilliárd ember juthat menekültsorsra az éghajlatváltozás miatt
-
Kioto 1997 – Koppenhága 2009
-
Fa, erdő – ökológiai egyensúly
-
Eltüzeljük, vagy védjük erdeinket?