A 2010-es Chilei földrengés a Bío-Bío régió partját sújtotta Chilében. 2010. február 27-én történt a földrengés, helyi idő szerint 03.34-kor, és 723 halálesetet jelentettek. A földrengés erejét eredetileg 8,3 és 8,5 közé tették, később 8,8 Mw-ra változtatta az Egyesült államok Földtani Intézete (USGS).  A Chilét megrázó hatalmas erejű föld- és tengerrengés a NASA tudósai szerint kibillentette a Föld tengelyét, ezzel megrövidítette a napokat.

Ez volt a legerősebb földrengés a 9,5-ös erősségű, 1960-as Valdivia földrengés óta, illetve a 2004-es karácsonyi szökőár óta. 1000-szer erősebb volt, mint a 2010-es haiti földrengés, ami a Richter-skála szerinti 7,3-as erősséggel több mint 200 000 ember halálát okozta. A 2010-es chilei földrengésben viszont nagyon kevesen vesztették életüket.

A földrengés Chile Santiago városában érezhető volt, és Argentína nyugati városaiban is. Peru déli Ica városának északi részén szintén érzékelhető volt. 53 országban figyelmeztettek cunami-veszélyre. Chile elnöke, Michelle Bachelet, katasztrófaállapotot hirdetett, és megerősítette a 122 ember halálának hírét. Sokakat eltűntnek nyilvánítottak. A földrengés epicentruma a Malue régió volt, megközelítőleg 115 kilométerre Chile második legnagyobb városától, Concepcióntól. Az epicentrum mindösszesen 20 kilométerre volt az 1960-as Valdivia földrengéstől.

Cunami-veszélyre elsőnek Chilében és Peruban figyelmeztettek. A vészjelzést kiterjesztették az Csendes-óceán partjaira, kivéve az Egyesült államok nyugati-, Brit Columbia és Alaszka partjait. A Hawaii média cunami vészjelzést adott helyi idő szerint hajnal 6-kor. 2,6 méteres (8,5 láb) hullámok érték el a partot Valparaisonál. Talcahuanonál 2,34 m (7,68 láb) magas hullámot is mértek a Biobío régióban.

Egy 6,2-es erősségű utórezgést mértek 20 perccel a földrengés után. Két másik utórezgést is mértek, egy 5,4-es, és egy 5,6-os erősségűt. Az Egyesült államok Földtani Intézete szerint egy nagy, erőteljes utórezgéssorozatra lehet számítani. Az egyezményes koordinált világidő (UTC) szerint 16 órakor 30, több mint 5,0-ös erősségű utórezgést mértek, ezek közül öt 6,0-os erősségű volt. 6,3-as utórezgések voltak az argentínai Saltában 15.45-kor (UTC), mélységük 38,2 kilométeres volt.

A Chilét megrázó hatalmas erejű föld- és tengerrengés a NASA tudósai szerint kibillentette a Föld tengelyét, ezzel megrövidítette a napokat. A változás ugyan jelentéktelen mértékű, ám állandó. Ezután minden nap 1,26 mikrosecundummal lesz rövidebb az előzetes számítások szerint. Egy mikrosecundum a másodperc egymilliomod része.

A rengés hatalmas mennyiségű követ mozgatott meg, ezért változtatta meg a földkéreg tömegeloszlását. Ennek hatására a Föld forgásideje is módosult. Ez az idő pedig meghatározza a napok hosszát.

„Minden világméretű esemény, amely hat a kőzettömag mozgására, befolyásolja a Föld forgását” – mondta Benjamin Fong Chao, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének (GISS) munkatársa még 2005-ben, az Indonéziát megrázó 8,7-es erősségű földrengést követően. 
A szakemberek a jelenséget a korcsolyázó példájával szemléltetik. Amikor a korcsolyázó leengedi a karjait, akkor mozgása gyorsul, mivel a mozdulat megváltoztatja a tömegeloszlását, és ezért a korcsolya forgási sebességét is.

Richard Gross, a NASA Jet Propulsion laboratóriumának geofizikusa számítógépen modellezte a mostani dél-amerikai rengést, hogy tanulmányozza a Földre kifejtett hatását. A modell szerint a mozgás a Föld tengelyének 8 cm-es kitérését okozta. Ez a tengely az egyensúlyi közepe bolygónk tömegének. A tengely kitérése pedig a napok rövidülését okozta.
A jelenség nem ismeretlen a tudomány előtt: a 2004-es, később pusztító szökőárt okozó 9,1-es erősségű tengerrengés is 6,8 mikrosecundummal rövidítette meg a napokat.

A napok hossza azonban növekedhet is: például a kínai Három-szoros gát elárasztásával a tározóba 40 köbkilométer víz kerülhet. Ekkor a bolygó tömegeloszlása úgy változik, hogy a napok 0,06 mikrosecundummal meghosszabbodnak.

Forrás: vegyes