PANNON PALATINUS
A bélbaktériumok szerepe a globális élelmiszerkereskedelemben.
Szomatológia-Táplálkozás- Anyagcsere
Bélbaktériumok:
Az alapvető anyagcsere folyamatok megismerésével lehetőségünk nyílt arra, hogy betekintsünk a biokémiai folyamatok bonyolult rendszerébe. A szomatológus az Embert annak testét és életfolyamatait minden esetben összefüggéseiben vizsgálja, miközben azt elemzi, hogy a vizsgált személy kornak –nemnek megfelelően milyen egészségi állapotnak örvend.
Természetesen fontos feladatának tekinti ez a tudományterület azt is, hogy feltárja a leírásokon túl , hogy mik azok a körülmények, tényezők stb. amik az egészséget képesek befolyásolni, valamint visszafordítható vagy visszafordíthatatlan betegségeket idéznek elő.
Somatoinfra©® anyagcsere vizsgálata
Az ember anyagcsere folyamatainak vizsgálata azt veti fel, hogy az élet fenntartása és fennmaradása csak úgy lehetséges, ha tápanyagainkat: az élelmiszereket, vizet, levegőt optimális arányos módon juttatunk a szervezetünkbe. Tehát a lét alapja a folyamatos és szakadatlan anyagcsere.
A néha misztikusnak tűnő bélbaktériumokról talán minden túlzás nélkül azt is mondhatjuk, hogy az emberiség leghűségesebb és nélkülözhetetlen együtt élő élőlénye.
A kételkedők azt is mondhatják, hogy sok ellentmondásosság is lehet ezekben az állításokban. Felvetődik az a kérdés is, hogy az immunrendszer miért nem pusztítja el a bélbaktériumokat. Miért csak egyes bélbaktérium fajokat támogat immunrendszerünk és hogyan tudja kiválasztani azokat a törzseket, amelyek támogatják az emberben zajló biokémiai, enzimatikus folyamatokat. A kutatókat természetesen foglalkoztatja ez a kérdés és több esetben sikerült igazolni a természet törvényei alapján zajló folyamatokat.
Röviden célszerű elemezni ezt a kérdést, mert megismerésével teljesebb képet kaphatunk mindennapi saját életünkről is.
Állíthatjuk, hogy az ember bélrendszerében számos baktérium él, melyek életfolyamataikkal mindenben segítik és támogatják az ember anyagcsere folyamatit. Azt is tudjuk, hogy ezeknek a bélbaktériumoknak a száma a székletben grammonként mintegy trillió mennyiségben vannak jelen és a széklet kb. 30%-át teszik ki. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy fogyaszt e az ember naponta ennyi baktériumot, mint ami a székletben fellelhető. A válasz természetesen az, hogy nem. Az állítás nem természetfeletti csoda, hanem csak arról van szó, hogy ezek a bektériumok folyamatosan szaporítják magukat az emberi szervezet tápanyag csatornájában. De csak ott, ahol erre megfelelő a környezet. Azt is tudjuk, hogy ezek a baktériumok még abban is segédkeznek, hogy az ember számára egyébként emészthetetlen főleg növényi táplálékokat is lebontsák.
A biológusokat és a szomatológusokat is régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy miként védik ki ezek a baktériumok az immunrendszer támadását, hiszen az, a szervezet számára idegen anyag elpusztítására törekszik.
Saját kutatásaimra hivatkozva azt tapasztaltam, hogy azoknál a betegeknél, ahol az immunrendszer működésének csökkentésével igyekeznek kórfolyamatokat gyógyítani, vagy autóimmun betegségeknél a tápanyag csatorna bélbaktériumainak mennyiségi és minőségi közege jelentős mértékben megváltozik, sőt bizonyos biokémiai és enzimatikus folyamatok egyszerűen lelassulnak, vagy ideiglenesen kiiktatódnak.
Ilyen eseteknél tapasztalhatjuk azt, hogy arról panaszkodnak az emberek, hogy egyes korábban kedvelt ételeiktől „undorodnak” és képtelenek megemészteni. Megfelelő természetes bélbaktériumok visszapótlásával ezek a tünetek megszűnhetnek. Sajnos sok esetben, bizonyos gyógyszeres kezelések esetében ez a visszapótlás végezhető el, mivel az egyértelmű cél az, hogy az immunháztartást kiiktassák (steroidok, transzplantáció). Azzal nem lehet vitába szállni, hogy pl. egy transzplantált beteg esetében miért nem biztosítják az immunerősítést, mert ezzel egyértelműen veszélyeztetnék a transzplantált szerv befogadását, de nincs semmi ok-okozati összefüggés arra vonatkozólag, hogy az anyagcsere folyamatot a zárt tápanyag csatornába miért ne lehetne optimalizálni.
De térjünk vissza az immunháztartás és a baktériumok vizsgálatához. Az amerikai Harvard Egyetem mikrobiológusai egy baktérium törzset vizsgáltak, ez nem volt más mint egy Bacteriodes fajba tartozó törzs. Kutatási eredményeik azt mutatták, hogy ezek az egysejtűek olyan anyagokat termelnek, amik a környezetükben lévő sejteket egy fukóz nevű cukor fokozott előállítására serkentenek.
(Fukoz= egyes bonyolult poliszacharidokban előforduló molekula, mint pl. a vércsoport specifikus poliszacharidjában előforduló szénhidrát származék).
A baktériumok ezt a cukrot bekebelezik, majd némi átalakítás után saját felszínükre helyezik. Fukoz természetesen nagy mennyiségben található a bélhámsejtek felszínén, így a Bacteriodes baktériumok ezzel az akcióval tulajdonképpen bélhámsejtnek álcázzák magukat (állítják az amerikai tudósok). A kísérletek azt bizonyították, hogy olyan egereknél, amelyek béltraktusából elvonták a fukózt ott a baktériumok rövid időn belül elpusztultak.
Nem kell meglepődni azon, hogy az amerikai kutatók ismét feltalálták a csőben a lyukat, mert azt kommunikálták: „A felismerésének komoly szerepe lehet a későbbiekben a szervezet számára jótékony baktériumokat tartalmazó, úgynevezett probiotikus gyógyszerek előállításában. „ A fontos kutatómunka, mint látható egyből egy gyógyszergyár újabb profitját jelentheti. Azt kell mondanom, hogy a pro-és prebiotikumok meggyőződésem szerint soha nem képezhetik gyógyszer alapanyagát, már csak azért sem, mert az élő baktériumok vegyszeres, szintetikus közegben rendkívül gyorsan pusztulnak és életképtelenek maradnak. A bélbaktériumok életeleme a cukor, de vizsgálatokkal bizonyítottuk, hogy egyes probiotikumok 32 féle iont építettek be cső alakú testükbe.
Ezeket a „jóságos” baktériumokat, mint élelmiszert kell fogyasztani, óvni és félteni kell őket. Ezeknek az emberi anyagcsere folyamatait segítő, támogató, biztosító velünk szimbiózisban élő lények létét is a természet egyensúlya képes fenntartani. Minden olyan esetben, mint pl. (korábbi anyagban) amikor az űrben a kozmikus sugárzások hatására mutálódtak baktériumok, azonnal megjelentek az emberre, vagy a földi életre veszélyes mutációk.
A bélbaktériumok életének megismerését követően, tulajdonságaik ismeretéből milyen következtetéseket vonhatunk le. Leegyszerűsítve a természet igyekszik egyensúlyi állapotot fenntartani. A tájegységre jellemző táplálkozási szokás és az adott tájegységben kialakult biológiai egyensúlyi állapotok felborításával minden résztvevő élőlény (beleértve az embert is) kénytelen adaptálódni és anyagcsere folyamatait korrigálni. Felborulhatnak a biokémiai folyamatok, feldolgozhatatlan molekulák jelennek meg az emberi szervezetben (vércukor, koleszterin, triglicerid sőt toxinok stb.) ezzel az életminőséget és az élettartamot is súlyosan befolyásolva, lerontva.
A szomatológus nem orvos, nem gyógyít, de vizsgálatainál észrevéve az anyagcsere folyamatok bizonyított felborulását, kísérletet tehet arra, hogy optimalizálja az adott ember korának, nemének, testsúlyának megfelelő anyagcsere folyamatainak helyreállítását. Az eredmény általában nem marad el. A sort minden esetben a tápanyag csatornában nélkülözhetetlen élő humán bélbaktériumok helyreállításával kell kezdeni és nem, mint gyógyszert kell alkalmazni, hanem mint élelmiszert. Így fordulhat elő az is, hogy az emelkedett cukorszintet a bélbaktériumok saját életfenntartásukkal csökkenteni, optimalizálni tudják.
Kiegészítő információk olvashatóak: www.pannonpalatinus.hu,
[2217] A túlnépesedés veszélyei egy hír tükrében – 2012-09-09
[2187] Mikro, makro elemek és az ionháztartás korrelációi a fiziológia és a Hármas Elmélet tükrében –
[1946] A TÉR ÉS IDŐ PROBLÉMÁJA AZ ANTROPOLÓGIÁBAN – 2012-03-26
[1793] A „Hármas Elmélet” aktualitása, a hírek tükrében (Mégsem a tengerből ered az élet?) – 2012-02-19
[1771] A „Hármas Elmélet” Értelmezése – 2012-02-16
[1424] A SOMATOLOGIA és az EGÉSZSÉGÜGY LEHETSÉGES ORVOSTUDOMÁNYI KAPCSOLATAI A XXI.SZÁZADBAN
[1236] Ervin Schrödinger gondolatai és a Hármas Elmélet – 2011-02-17
[1211] Dilemmák a XXI. század küszöbén az antropológiai szemléletű egészségfenntartás és a betegellátás kérdéskörökben – 2010-11-19
[1133] Akár az Isten: létrehozták az első mesterséges DNS-t, megszületett az első "szintetikus" sejt
[1128] Somatologia – táplálkozás és anyagcsere: a bélbaktériumok – 2010-06-14
[1121] A bélbaktériumok – 2010-06-05
[1120] Táplálkozás és anyagcsere – 2010-06-04
valamint
című könyvben
Homok Miklós Szacsky Mihály
E-mail: mtse02@gmail.com