SZOMATOLÓGIA

A SZOMATOLÓGIA (testtan) vizsgálati módszere egy adott emberi test anatómiai és fiziológiai állapotának összefüggéseit írja le. Az általános egész testre kiterjedő szomatológiai vizsgálatok pontosítani tudják, azt, hogy a vizsgált személy, kornak, nemnek megfelelően milyen egészségi állapotban van. A vizsgálatnak figyelembe kell venni mindazokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a dinamikus funkcionális folyamatokat. Az új funkcionális anatómiai képalkotó rendszer valós időben mutatja az éppen zajló biokémiai és biofizikai folyamatokat. A képalkotó eljárás jeladót nem használ a fiziológiai folyamatok leképezésére. Az emberi szervezeten belül, minden kvantum biokémiai és kvantum biofizikai folyamat folyamatos és szakadatlan átmeneteket produkál. Mint kvantum jelenség az anyag és az energia egyensúlyának megfelelően (leegyszerűsítve) energia csomagocskákat bocsát ki (foton). A fotonok, mint elektromágneses sugárzás elnyelődhet, részben ismert szöveti struktúrákon áthaladhat. A kvantumfolyamat direkt és indirekt elektromágneses sugárzása emittálódik az emberi testből, amit egy sajátos analizálásra is képes finom hangolású detektor fog fel és alakítja át elektronikus jellé.

A szomatodiagnosztika néhány esetben eltekinthet az egész test vizsgálatától (a vizsgálati hangsúly áthelyezése nem jelenti azt, hogy gyors szkennelésben az egész testet felvételezésére ne kerüljön sor.)

Perifériák vizsgálata: A perifériák vizsgálatánál pontosítani és kalibrálni kell a detektort az Anthropotomia által megjelölt régiókra (pl. reg cruris anterior, vagy reg femoralis anterior -esetleg posterior, ) a megjelölt régiók kiterjedhetnek a teljes perifériára, mivel pl. a Somatoinfra®️©️ (továbbiakban QIR) elsődlegesen a funkciót vizsgálja és másodlagos információt gyűjt pl. az adott régió oszteológiai, neurológiai, miológiai vagy angiológiai képletekről. Természetesen a perifériák célzott vizsgálatánál kiemelkedő szerepe van az angiológiai statikus és dinamikus vizsgálatoknak.

Hasonó módon pontosan le kell írni a felső és alsó végtagok izmainak statikus, bemelegített és terheléses állapotban lévő dinamikus funkciót. Osteologiai kiegészítő vizsgálatokat jó eredménnyel lehet integrálni a szomatodiagnosztikai vizsgálatokhoz. Javasolt az egész test vizsgálatára alkalmazható DEXA rendszerek bővített adatfeldolgozását. Meg kell jegyezni, hogy a QIR vizsgálatokat minden korlátozás nélkül lehet alkalmazni, míg a jeladóval rendelkező és dózis terheléssel járó pl. DEXA berendezést csak előre tervezett időpontosban lehet ismételni (az elnyelt összes dózis figyelembevételével). A kiegészítő DEXA vizsgálat nagy segítséget nyújthat a musculoskeletalis összehasonlító vizsgálathoz.

A perifériák, végtagok vizsgálta esetében a dinamikus funkcionális anatómiai képalkotás az izomzat tájanatómiai behatárolással egy és valós időben képezi le a vázrendszer ízületi képleteit, a szalagokat (bele értve az eredési és tapadási pontos megjelölésével). Ahhoz, hogy pontos tájanatómiai beazonosítások lehessen végezni, elkerülhetetlen egy előzetes szomatotipizálási meghatározás. Önmagában az izomzat, vázrendszer és ízületek nem reprezentálják az adott régió funkcionalitását. Ezért finom hangolással leképezhető spektrális tartománnyal fel kell térképezni az ér – idegrendszer funkcióját és esetleges tájanatómiai pozícióját. Külön sávelhangolással be kell mutatni a distalis és proximalis területeket, nyugalmi és terhelés formában. Az erezettség és a kapillárisok vizsgálta fontos feladat. A protokoll szerint a keringési rendszer tájanatómiai és topográfia meghatározása fontos szerepet tölt be. A perifériák esetében artéria képletet közvetlenül nem lehet kimutatni. Artériás érintettség esetében egyéb markáns jelekből tudni lehet pl. egy anatómiai vagy funkcionális elváltozást. A vénás keringés esetében a QIR pontos és célzottan meghatározható tágulatokat, anatómiai elváltozásokat, szűkületeket jól érzékel. A direkt anatómiai képlet helyett a QIR számos, a funkcionalitásra utaló kivetülést is kimutat. A másodlagos de objektív eredményeknek tudhatjuk be pl. a fájdalom teriméket, topográfiát, haematomákat, illetve olyan szöveti szaporulatokat, amelyek sajátos módon kapillarizálódtak.

Itt kell megjegyezni, hogy az érrendszerhez hasonlóan a vénás keringéshez kapcsolódó nyirok keringés is produkálhat diszfunkció esetében markáns QIR jelet. Ezek a jelek főleg akkor aktivizálódnak, amikor a nyirokrendszer (nyirok csomók, nodus-lymphaticus ) immunredszerbeli funkciója aktív. (példa: Sportolónál felvetődött, hogy a musculus sartorius (szabóizom) érintetté vált, valószínűsítették, hogy a spina iliaca anterior superior, azaz a felső csípőtövis eredési pontja sérül. A célzott QIR felvételezésen markáns jel volt látható, de az nem a vélelmezett femoralis proximális lateralis irányba mutatott, hanem a mediális irányba jelent meg gyöngyözött képletként.

Ez egyértelműen az ágyéki nyirokcsomók aktív állapotát mutatták. A QIR felvételeken IR+ képlet igazoltan jelezte, hogy herpes vírus genitáliás állapota áll fenn.

A nagyszámú QIR felvételezés és azok adatbázisa osztályozott formában klasszifikálja az egyes perifériás érintettségeket.

Néhány kiemelés a teljesség igénye nélkül:

  • Suraclavicularis érintettség acromion luxatio.

  • Regio deltoida sérülése (eredés, tapadás)

  • A humerus izomzatának változatos érintettsége.

  • cubitus érintettség

  • csuló tájéki érintettség

  • mánus metacarpális és PiP izületek érintettsége.

  • carpalis alagút szindróma

  • PCP.

  • kéz-kar vibrációs szindroma

  • Raynaud szindróma.

  • Musculus ruptura

  • genus érintettség (pl. meniscus, szeptikusság, szalag szakadás)

  • regio poplitea , Baker-cista

  • statikai hiba, csípő aszimmetria, axialis lépés kompressziós érintettség

  • Gyöki érintettség, radicularis dermatomák

  • viszérgyulladás, viszértágulat, viszér fájdalom.

  • bokasüllyedés, ficam szalag szakadás, fájdalom

  • Calcaneus érintettség, inaktivitás, achilles tendon ruptura

A felsorolást hosszan lehet folytatni.

Összefoglalva a QIR technológia a perifériákat minden állapotában képesek részletesen leírni. A perifériás megbetegedések osztályozhatóak és a vizsgálatokat protokoll szerint lehet szabályozni (kalibrálni).

 

Szacsky Mihály

2021. ápr 17.

QUB8