A késő-reneszánsz erődépítészet, a győri példa

Az 1530-as években Itáliában, Franciaországban és Magyarországon elterjedt, úgynevezett II. periódusú (óolasz) erődítési rendszer az idők múlásával túlhaladottá vált. Ennek egyik oka a tüzérség és a gyalogsági fegyverek teljesítményének fokozatos növekedése, a másik...

Benkő Gyula hajógépész és pilóta kiképzési vázlatfüzete

Benkő Péter színművésznek köszönhetően került szerkesztőségünkbe nagyapjának (Benkő Gyula színművész édesapja) 1910-11-ben készült hadihajó-gépészeti vázlatfüzete, amit a kiképzés alatt készített. A rendelkezésünkre bocsátott vázlatfüzet és a fényképek alapján...

Nagyfelbontású űrfelvételek és katonai objektumok lokalizálása

Amennyiben a múlt eseményeit, objektumait kutatjuk (felderítés, lokalizáció, rekonstrukció), akkor általában a régi térképek, archív légi felvételek, korabeli leírások, ábrázolások jelentetik a folyamatok alapját. Ezeket nagyon jól kiegészíthetik a terepi bejárások,...

A bástyás rendszerek építésének csúcspontja

A klasszikus bástyák fejlődése a XVI. század végére csúcsára ért. A tüzérség lehetőségeinek folyamatos növekedése, az újabb hadművészeti megoldások azonban további fejlődést igényeltek. Ennek első lépéseit láttuk már a XVI. század vége felé Specklénél. Az a tény, hogy...

A középkor erődítései, erődvárosai (900 – 1350)

A zavaros történetű frank korszak és a viking támadások után Európa nyugati felén is viszonylag hosszú ideig külső nagyszabású támadásoktól nem kell tartani. A feudalizmus első évszázadai a középkori államok kialakításával, a társadalmi viszonyok megszilárdításával...

A városerődítés kezdetei (Kr.e. 5000 – Kr.e. 1000)

Jelenlegi ismereteink szerint az ember a legelső időszakoktól kezdve használt fa-, csont- és kőeszközöket fegyverként. Hogy ezeket a fegyvereket mióta alkalmazta más emberek, csoportok ellen, nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy az utolsó eljegesedés után (körülbelül Kr....