okt 22, 2010
A vörösiszap-katasztrófa kockázat-menedzsmentje több szakaszból áll: kárelhárítási és kármentesítési szakaszokból. Mindegyik szakaszban azt a jelenti a kockázatmenedzsment, hogy az eset és a terület, az össze szereplő (forrás, környezeti elemek és receptorok) lehető...
okt 21, 2010
Elsősorban a lúgosság okozza a vörösiszap veszélyességét, hiszen 11–14 közötti pH értéke miatt maró hatású ha szemmel, bőrrel találkozik. Por formájában belélegezhetjük a finom lúgos port, mely a tüdőszövet károsodásához, korróziójához (megmaródás) vezet....
okt 20, 2010
A gátszakadást követően a tározóban lévő „zagy” (korábbi írásokban értelmezett) egy természetes keveredéssel szuszpenzióvá alakult. A nagy tömegű, kiömlött iszapszerű vörös anyag környezetre gyakorolt közvetlen hatását szinte mindenki ismeri. Az útjába...
okt 18, 2010
A közelmúltban bekövetkezett sajnálatos ajkai vörösiszap katasztrófa során felmerülhet az a kérdés, hogyan kerülhetett a tömény 12-13 pH értékű nátronlúg a vörösiszap tárolóba. Sajnálatos módon, a médiában erről nem esik szó. Talán a kulcskérdések egyike lehet....
okt 17, 2010
Tervünk szerint az év első részében mindenek előtt a téli olvadásos csapadék megfogása volt a kitűzött első és talán legfontosabb feladatunk. Tekintettel arra a tényre, hogy a kutatási területünk hidrológiai szempontjait ismerve kifejezetten száraz, csupán az...
okt 16, 2010
Az ajkai vörösiszapterek első átfogó vizsgálata 1979-80 között volt, ami további részjelentésekkel egészült ki 1984-85-ig. Később ezt a kutatást egészen az 1900-as évek elejéig lehetett kitolni. Ily módon képet kaptunk a terület fejlődéséről, a környezet változásáról,...
