A pKM101 plazmid hatásmechanimusa a DNS repair folyamatban

A bakteriális DNS sugárzás károsodásai molekuláris mechanizmusainak megértése lényegesen kibővítette a genom funkcionálásáról kialakított elképzeléseinket és megmutatta, hogy a sejtben léteznek olyan genetikailag determinált enzim-rendszerek (DNS-ligázok,...

KI A FELELŐS???

Az utóbbi időben többször felteszik a kérdést, hogy vajon ki lehet a felelős a kolontári iszapkatasztrófáért. Mivel sajnálatos módon emberek is áldozatul estek, ezért az egész társadalom e témában rögtön kialakította álláspontját. Ez teljes mértékben elítélő...

Teljesítményszorongás serdülőknél

Serdülőkorban az „én határai”: Ki vagyok én? Hol a helyem a kortársak közt és a világban? kérdések köré csoportosul, a fiatalok önmeghatározásában. Természetesen a serdülőkor kardinális ütközőpontjai a család tagjaival az önállóság kibontakozása terén...

Meghívó

A Műegyetemi Természet és Sporttudományi Egyesület, a PANNON Tudományok Közhasznú Egyesület, valamint a Grimas Kft. éves rendezvénysorozata keretében, a PANNON-PALATIUS szervezésében meghívjuk  az „Anyagvizsgálatok és műszerek” címen meghirdetett...

A vörösiszap-katasztrófa kockázatmenedzsmentje

A vörösiszap-katasztrófa kockázat-menedzsmentje több szakaszból áll: kárelhárítási és kármentesítési szakaszokból. Mindegyik szakaszban azt a jelenti a kockázatmenedzsment, hogy az eset és a terület, az össze szereplő (forrás, környezeti elemek és receptorok) lehető...

Miért veszélyes a vörösiszap?

Elsősorban a lúgosság okozza a vörösiszap veszélyességét, hiszen 11–14 közötti pH értéke miatt maró hatású ha szemmel, bőrrel találkozik. Por formájában belélegezhetjük a finom lúgos port, mely a tüdőszövet károsodásához, korróziójához (megmaródás) vezet....

Mi lesz veled VÖRÖSISZAP?

A gátszakadást követően a tározóban lévő „zagy” (korábbi írásokban értelmezett) egy természetes keveredéssel szuszpenzióvá alakult. A nagy tömegű, kiömlött iszapszerű vörös anyag környezetre gyakorolt közvetlen hatását szinte mindenki ismeri. Az útjába...

Hogyan kerülhetett a tömény nátronlúg az ajkai vörösiszapba?

A közelmúltban bekövetkezett sajnálatos ajkai vörösiszap katasztrófa során felmerülhet az a kérdés, hogyan kerülhetett a tömény 12-13 pH értékű nátronlúg a vörösiszap tárolóba. Sajnálatos módon, a médiában erről nem esik szó. Talán a kulcskérdések egyike lehet....